A Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB) 2026. március 10-11-én tartotta meg idei első tanácskozását, amely az eredeti tervekkel ellentétben (az ülés helyszíne Ciprus lett volna) az iráni háborús helyzet okozta biztonsági kockázatok miatt online formában valósult meg.
A Wolfgang Katzian elnök által megnyitott ülésen a testület először jóváhagyta a korábbi ülések emlékeztetőit.
Az eredeti házigazdák képviseletében a ciprusi szakszervezeti vezetők, Andreas Matsas és Sotiroulla Charalampous a mediterrán régió munkavállalóinak nevében a kollektív szerződéskötési jogok megerősítését sürgették. Ezzel összhangban Nikos Christodoulides, Ciprus államfője felszólalásában a szociális párbeszéd stratégiai fontosságát emelte ki.
Esther Lynch főtitkár beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség különös figyelmet fordít a minőségi munkahelyekre és a szociális viszonyokra. Kritikát fogalmazott meg az innovatív vállalkozásokat segíteni hivatott új uniós jogi keretrendszerrel kapcsolatban, amely veszélyeztetheti a nemzeti munkajogi szabályokat, a kollektív szerződési lehetőséget és a szakszervezeti képviseleti jogokat. Emellett a főtitkár kitért a szövetség mozgósítási akcióira is, mint például a madridi euródemonstrációra, amellyel a magasabb bérek és a dereguláció elleni fellépés szükségességére hívják fel a figyelmet.
A tanácskozás egyik legfontosabb dokumentuma a Nicosiai Nyilatkozat volt, amelyben az ESZSZ felhívást intézett az európai döntéshozókhoz, rámutatva, hogy az ipari szektor válsága miatt több tízezer munkahely szűnhet meg, miközben a közszolgáltatásokból nagyon sok dolgozó hiányzik. A megoldás nem a megszorítások és dereguláció, hanem egy nagyszabású európai beruházási program és a minőségi munkahelyeket biztosító uniós törvénycsomag (Quality Jobs Act) mielőbbi elfogadása.
A testület hosszas vitát folytatott a közel-keleti helyzetről szóló külön nyilatkozatról is, sürgetve a nemzetközi közösséget az emberi jogok védelmére és a konfliktus diplomáciai rendezésére.
Megkezdődött a 2027-es ESZSZ Kongresszus stratégiai előkészítése is, amelynek keretében elfogadták kampány szabályait; a dokumentum szigorú etikai és pénzügyi keretek közé szorítja a tisztségviselők választási kampányát, előírva a hivatalos munka és a kampánytevékenység szigorú szétválasztását, a költségek saját forrásból történő fedezését.
A szakpolitikai döntések sorában a bizottság határozatot fogadott el a közszolgáltatások és az ott dolgozók védelméről, amelyben hitet tettek amellett, hogy a mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalú állami szolgáltatások az európai szociális modell és a demokrácia alapkövei, ezért a testület határozottan elutasítja a privatizációs(kiszervezési) törekvéseket és a közösségi tulajdon gyengítését. Az ESZSZ olyan tagállami és EU-s szakpolitikát követel, amely megállítja a megszorítások gyakorlatát, és lehetővé teszi a zöld átálláshoz, valamint a társadalmi kohézióhoz szükséges állami beruházásokat. Fel kell számolni a közszférában tapasztalható drasztikus létszámhiányt, a munkakörülmények javítani kell és csökkenteni kell a nemek közötti bérszakadékot. Növelni kell a méltatlanul alacsony béreket.
Hasonlóan részletes állásfoglalás született a digitális euró pénzügyi EU-s rendszer bevezetése kapcsán, ahol a szakszervezeti szövetség bár üdvözli a monetáris szuverenitás megerősítését a magáncégek dominanciájával szemben. A rendszert csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az valódi közjóként funkcionál, garantálva a legmagasabb szintű adatvédelmet és a tranzakciók bizalmas kezelését. Az ESZSZ elvárja, hogy a digitális valuta ne szűkítse a készpénzhez való hozzáférést a kiszolgáltatott csoportok számára, és határozottan követeli a banki és pénzügyi szektorban dolgozók védelmét, kikötve, hogy az új technológia bevezetése nem vezethet létszámleépítéshez vagy a munkakörülmények romlásához, ezért a szociális partnerek bevonását sürgeti a teljes döntéshozatali folyamatba.
A tanácskozáson felszólalt Oliver Röpke, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO ACTRAV (Munkavállalói Tevékenységek Irodája, amely a szakszervezetek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti kapcsolatért felel) igazgatója. Ismertette az ILO új működési modelljét, amelyet elsősorban kényszerű pénzügyi okok indokolnak. Az átszervezés hátterében az Egyesült Államok elmaradt tagdíjbefizetései miatti jelentős forráshiány áll; a cél a hatékonyság megőrzése a szűkösebb költségvetési keretek között is.
A Végrehajtó Bizottság következő ülésére májusban, Brüsszelben kerül sor személyes részvételi formában.
A beszámolót készítette: Véber János a VB-ben a SZEF helyettes képviselője, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
