A kollektív szerződések megléte egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a munkavállalók körében.  Ez a nemzetközi szintem is jelenlévő trend hívta életre a szeminárium megvalósításának gondolatát, amely 2020. február 27-én került megrendezésre a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC is kiemelten foglalkozik a kollektív szerződések, azok megléte vagy éppen hiányának témakörével. A legfrissebb adatok alapján, a század elejéhez képest ma az EU-ban 3,3 millióval kevesebb munkavállaló részesül a kollektív szerződések előnyeiből. A tények viszont azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője igaz. Az erős kollektív tárgyalási rendszerek hozzájárulnak a magasabb bérekhez és a jobb munkakörülményekhez, valamint a jobb gazdasági teljesítményhez.
A kollektív szerződés lefedettség 2000 óta az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent.

Hogy miért fontos számunkra a kollektív szerződés? A kollektív szerződés olyan kérdéseket szabályozhat, mint a munkaidő és a pihenőidő egyes kérdései, kedvezményeket biztosíthat a dolgozóknak, amit a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazotti törvény nem szabályoz. Ezeket a kérdéseket érintette többek között Kártyás Gábor munkajogász az előadásában.

MEGHÍVÓ

a SZEF XIX. KONGRESSZUSÁRA

A SZAKSZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FÓRUMA (SZEF) ELNÖKE

az Ügyvivő Testület 1/2020. (II.04) SZEF ÜT határozata alapján az Alapszabály 37. pontjában megállapított jogkörében eljárva

2020. április 24-re

összehívja a

SZEF XIX. Kongresszusát.

A kongresszus helye: Hotel Benczúr, Budapest terem

(1068 Budapest, Benczúr utca 35.)

A kongresszusi tanácskozás kezdési időpontja: 10:00 óra

Regisztráció: 9:30-tól

A napirendeket az Alapszabály rendelkezésinek megfelelően 30 nappal korábban megküldjük a tagszervezetek részére.

Csóti Csaba s.k.

SZEF elnök

2020. február 25-én a a szociális területre vonatkozóan is követelésekkel fellépő Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) tájékoztatást hallgatott meg dr. Simon Attila Istvántól, a területért felelős helyettes államtitkártól.
Az OKSZ-t az OKSZ ügyvivői tisztségét is betöltő Csóti Csaba SZEF elnök, Szűcs Viktória, BDDSZ elnök, Migács Tibor SZTDSZ elnök és Papp Katalin, mb. KKDSZ elnök képviselet.
A tájékoztatóra hivatalos volt az MKKSZ-SZÁD önálló sztrájkbizottsága két képviselője, Boros Péterné és Köves Ferenc, valamint az MSZ-EDDSZ szakszervezet is.
Utóbbi képviseletét Toma Lajos, a MÖSZ elnöke látta el.
A tájékoztatón a sajtóból ismert információkon túli tájékoztatás nem hangzott el, az OKSZ ügyvivője, az OKSZ előzetes egyeztetése alapján, rögzítette, hogy e tájékoztatást az OKSZ öt tagszervezete nem tekinti a sztrájktárgyalási folyamat részének, a pótlékemelés, a kétségtelen keresetnövekedés mellett, nem ad választ az OKSZ egyetlen sztrájkkövetelésére sem, mely követelések a rendszerszintű bérrendezésre vonatkoznak.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának Ifjúsági Tagozatát Cserfai Bálint (TBDSZ), Kerék Eszter (KKDSZ), és Zsigó Judit (BDDSZ) képviselte az idei év első CEYTUN konferenciáján, ami január 31. és február 2. között került megrendezésre Bécsben.

A konferencia fő témája a tagtoborzás, a fiatalok megszólítása volt, mely minden szakszervezet életének fontos témaköre.

A hat ország résztvevői betekinthettek az osztrák szakszervezetek működésébe, interaktív foglalkozásokon, workshopokon mélyülhettek el az online marketing világában, majd szituációs gyakorlatok segítségével sajátíthatták el a tagszervezés hatékony módjait.

A már mindennapokban jelen lévő közösségi média megfelelő használta is a témák közt szerepelt, hisz egy-egy poszt tudatos megtervezése ugyanolyan eredményes lehet az ifjúság körében, mint a verbális kommunikáció ereje.

2020. február 21-én az Európai Parlament szervezésében, Dobrev Klára, európai parlamenti alelnök elnökletével konferenciát szerveztek az európai minimálbérről és a tisztességes érdekegyeztetésről. A konferencián felszólalt Csóti Csaba a SZEF elnöke és bejelentette, hogy a SZEF Ügyvivő Testülete megszavazta az ETUC-nak az Európa Parlament által indított konzultációs kérdőívére adandó válaszát, mely válasz támogatja az európai minimálbér bevezetését.

Az EU tagállamainak kétharmadában a munkavállalók az ország GDP-jének kisebb részét kapják meg, mint az évtized elején - közölte az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felmérésének eredményét a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

A bizottság legfrissebb statisztikái szerint a bérekben kifizetett GDP aránya 2010 és 2019 között 18 tagállamban visszaesett.

Az ETUC vizsgálata szerint Magyarországon 2009-ben a GDP 48,8 százalékát fizették ki bérekben, míg 2019-ben 46,6 százalékát.

Ezzel a társadalmi problémával is foglalkozott a Klub rádió tematikus műsora.

Csóti Csaba interjújában hangsúlyozta, ez egy uniós kampány része, amiben az ETUC küzdelmet folytat azért, hogy az EU-n belül a minimálbér az adott ország átlag bérének 60% legyen, ez Magyarország esetében bruttó 40-50 ezer forintos pluszt jelentene a munkavállalók számára és teljesen átalakítaná a bérstruktúrát.

Az interjú az adás 35 percétől hallgatható vissza: 

https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2020-februar-12-szerda-0600-8768

A legfrissebb adatok alapján, a század elejéhez képest ma az EU-ban 3,3 millióval kevesebb munkavállaló részesül a kollektív szerződések előnyeiből.
A kollektív szerződés lefedettség 2000 óta az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent. Ez a tagállamok által tudatosan bevezetett és az Európai Bizottság által jóváhagyott politika eredménye, gyakran egy téves gondolat miatt, miszerint a magas szintű kollektív tárgyalások károsan hatnak a gazdaságra.
A tények viszont azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője igaz. Az erős kollektív tárgyalási rendszerek hozzájárulnak a magasabb bérekhez és a jobb munkakörülményekhez, valamint a jobb gazdasági teljesítményhez.

Az Amszterdami Egyetem adatai szerint a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók százalékos aránya Romániában (100%-ról – 23-ra%), Görögországban (100%- ról – 25%-ra) és Bulgáriában (56%-ról - 23%-ra) esett vissza legnagyobb mértékben.
A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy a lefedett munkavállalók száma a vizsgált 15 ország közül 9-ben csökkent, ideértve Görögországot (-1,2 millió), Németországot (-884 000) és Magyarországot (-439 000).Jelenleg óriási eltérés mutatkozik az Európa szerte az országok között: a munkavállalók mindössze 7% -a élvezi a kollektív megállapodás előnyeit Litvániában, szemben az osztrák 98%-kal.

A fővárosi Közgyűlés 47/2019. rendelete alapján 2020. február 11-én megalakult a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (FŐÉT), a Fővárosi Önkormányzat, a munkavállalókat képviselő öt magyarországi szakszervezeti konföderáció és öt munkaadói érdekképviselti szervezet részvételével.

Az alakuló ülésen a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát Csóti Csaba, elnök, az alakuló ülés meghívottjaiként pedig Szűcs Viktória és dr. Agg Géza alelnökök képviselték.

Az ülésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ismertette a FŐÉT megalakulásának előzményeit, majd elfogadásra került az alakuló ülés napirendje.