Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejötte és az ezzel járó konzultációs mechanizmus kiépülése a szélesebb körű társadalmi párbeszédet szolgálja.
A korábban működő Országos Érdekegyeztetési Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, illetve a Gazdasági Egyeztető Fórum megszűnésével a társadalmi egyeztetés és párbeszéd színterén egy új ágazati intézményként, a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumaként aposztrofált testület jött létre.
Az NGTT legfőbb működési irányelvei közt van a nyitottság, az átláthatóság és a széles körű konzultáció, akár olyan partnerekkel is, akik eddig nem vettek részt intézményesített egyeztetésekben.
Az NGTT funkcióját tekintve konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, mely a társadalom egészét érintő általános gazdasági és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik a Kormány és az Országgyűlés tevékenységétől függetlenül.
A Tanács céljai közt szerepel, hogy a lehető legszélesebb körben jelenítse meg és közvetítse az érintett gazdasági szereplők ás társadalmi csoportok érdekit.
A Tanács tagjai oldalakat alkotnak, melyek a következők:
- Gazdaság Képviselői Oldal
- Munkavállalói Oldal
- Civil Oldal
- Tudomány Képviselői Oldal
- Egyházi Oldal
A Tanácsban az elnöki mandátum három hónapra szól, és a soros elnök a fenn említett oldalak képviselői közül kerül ki a törvényben meghatározott sorrendben.
A Tanács működési mechanizmusát a teljes autonómia jellemzi, így a Tanács maga határozza meg és alakítja ki működését, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzít.
Az NGTT törvény elfogadásával, valamint a Tanács megalakulásával és folyamatos működésével létrejött a társadalmi párbeszéd azon kerete, amely ma már a legszélesebb társadalmi rétegek számára is fontos, meghatározó testületté vált.
Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a valamennyi közszolgálati alkalmazott-közalkalmazottak, köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit – érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik 2002 óta. Az OKÉT a közszféra legmagasabb (országos) szintű érdekegyeztetési fóruma. Működésének célja, hogy konzultációk, tárgyalások útján elősegítse a kölcsönös tájékoztatást, a vélemények megismerését, az érdekek, álláspontok egyeztetését, ajánlások megállapodások elfogadását, a munka világában keletkező feszültségek megelőzését, rendezését
A tárgyalásokon 3 oldal képviselteti magát:
- a kormány megbízott képviselőinek tárgyalócsoportja
- a közszférában foglalkoztatottak képviselő országos szakszervezeti szövetségek, konföderációk
- helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja
Az OKÉT plenáris ülésein döntően a közszféra bérpolitikája, az éves költségvetéshez kapcsolódó keresetnövekedésre, az illetményrendszerek változásaira vonatkozó napirendi pontok szerepelnek. Az OKÉT a közszféra éves bértárgyalásainak, illetve bérmegállapodásainak az átfogó fóruma.
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT),
A közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanács a kormány a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek és a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeket fenntartóönkormányzatok megbízott képviselőinek országos, ágazatközi egyeztető fóruma. Intézményes keretet teremt országos szinten a közalkalmazottakat érintő munkaügyi párbeszédben, továbbá a törvényben foglalt véleményezési jog érvényesítéséhez.
A háromoldalú tanács tagjai:
1. a kormány megbízott képviselőinek tárgyalócsoportja, melynek tagjait az Emberi Erőforrás Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az érintett ágazati minisztériumok delegálják;
2. a közalkalmazottakat képviselő országos szakszervezeti szövetségek:
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Liga Szakszervezetek
3. a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja, melynek tagjai:
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége,
Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége,
Magyar Faluszövetség,
Magyar Önkormányzatok Szövetsége,
Megyei Jogú Városok Szövetsége,
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége,
A plenáris ülések napirendjén szereplő témák közül különösen fontos az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai. A keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás és a közalkalmazotti törvény figyelemmel kísérése, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések.
2019-től a KOMT Ügyvivői feladatait a SZEF delegáltja , Gosztonyi Gábor látja el.
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT)
A Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők fóruma. Ebben a kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja vesz részt. A KÉT hatáskörébe az államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó témakörök tartoznak. A KÉT-nek véleményezési joga van a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezései, valamint az igazgatási munkaerő- és bérgazdálkodás elvi kérdéseiben.
Plenáris ülésein tárgyalják a közszféra béreire, a következő év(ek) béremeléséire és az illetményrendszerek változásaira vonatkozó kormányzati és önkormányzati terveket.
A tanács tagjai:
1.Kormányzati oldal
A kormány delegációinak tagjait a Emberi Erőforrás Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium küldi, de szükség esetén más minisztériumok is részt vesznek az egyeztetésben.
2. Szakszervezeti oldal
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége
Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete
OKM Szakszervezete
Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Dolgozók Szakszervezete
3.Állandó meghívottak
Magyar Közigazgatási Kar
Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége
Egyéb országos igazgatási szakmai érdekképviseletek
Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT)
Az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalai, és az ott alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetésére és megállapodások kialakítására szolgál. Az OÖKÉT-ben a kormány, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, valamint az önkormányzati tisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja vesz részt.
Az OÖKÉT hatásköre, illetve egyetértési és véleményezési jogosultsága lényegében – értelemszerű eltérésekkel – azonos a KÉT-ével. Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a képviselőtestületeket, illetve az önkormányzatok köztisztviselőit érintő intézkedéseinek elvi összehangolására, így különösen az illetményalap megállapítására, a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó szabályozásra, valamint a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.
A tanács tagjai:
1. Kormányzati oldal
Miniszterelnöki Hivatal
Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium
Pénzügyminisztérium
Emberi Erőforrás Minisztériuma
2. Szakszervezeti oldal
Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete
3. Önkormányzati érdekképviseletek
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Magyar Önkormányzatok Szövetsége
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Megyei Jogú Városok Szövetsége
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége
Magyar Faluszövetség
4. Állandó meghívottak
Jegyzők Országos Szövetsége
Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége
Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF)
VKF egy olyan egyeztető, szervezői fórum, ahol a Kormány, a munkavállalók képviselői és a munkáltatók képviseltetik magukat.
Feladata, hogy biztosítsa a 3 oldal folyamatos konzultációját a hazai dolgozók, és emberek minden napi vitás kérdéseiben. Ez nem érinti az NGTT működését, mivel az nem csak gazdasági oldalt, hanem egyebet is képvisel, és akár nemzetközi szinten is.
Célja a 3 oldal szándékainak egyeztetése, javaslatok megvitatása és előkészítése, megállapodások előkészítése, és minden olyan információ cseréje, ami a hazai munka világát érinti.
A tagok folyamatosan konzultálnak a következő témákban:
- vállalatokat terhelő adók, járulékok, bérezés ügyében
- a munkavállalók bérezését érintő kérdésekben, melyeket a Kormány meg kíván hozni
- a munkajogi szabályozások ügyében
- az egyéb munkabért helyettesítő, vagy kiegészítő járulékok kérdésében (nyugdíj, GYES,stb.)
- a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről
- illetve minden egyéb ezeket konkrétan, vagy érintőleges kérdésekben.
A testületi üléseket a VKF Monitoring Bizottsága készíti elő, melynek vezetője a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, tagjai az adóügyekért felelős helyettes államtitkár, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár, továbbá a szakszervezeti és munkaadói szervezetek egy-egy képviselője és a meghívott szakértők. Féléves munkarend szerint végzi feladatait, kéthavonta ülésezik, és 4 tag kérésére bármikor összehívható. Feladata a felsoroltak, első sorban központi irányító szerv. VKF működéséhez a Kormány biztosít pénzügyi hátteret. Testületi ülésüket fel évente, vagy akár többször tartják A testületi ülés napirendre felvett kérdéseket tárgyal, véleményt nyilvánít, ajánlásokat tesz, ülése azonban zárt. VKF működéséhez a Kormány biztosít pénzügyi hátteret.
