Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejötte és az ezzel járó konzultációs mechanizmus kiépülése a szélesebb körű társadalmi párbeszédet szolgálja.
A korábban működő Országos Érdekegyeztetési Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, illetve a Gazdasági Egyeztető Fórum megszűnésével a társadalmi egyeztetés és párbeszéd színterén egy új ágazati intézményként, a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumaként aposztrofált testület jött létre.
Az NGTT legfőbb működési irányelvei közt van a nyitottság, az átláthatóság és a széles körű konzultáció, akár olyan partnerekkel is, akik eddig nem vettek részt intézményesített egyeztetésekben.
Az NGTT funkcióját tekintve konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, mely a társadalom egészét érintő általános gazdasági és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik a Kormány és az Országgyűlés tevékenységétől függetlenül.
A Tanács céljai közt szerepel, hogy a lehető legszélesebb körben jelenítse meg és közvetítse az érintett gazdasági szereplők ás társadalmi csoportok érdekit.
A Tanács tagjai oldalakat alkotnak, melyek a következők:
- Gazdaság Képviselői Oldal
- Munkavállalói Oldal
- Civil Oldal
- Tudomány Képviselői Oldal
- Egyházi Oldal
- Művészeti Oldal
A Tanácsban az elnöki mandátum három hónapra szól, és a soros elnök a fenn említett oldalak képviselői közül kerül ki a törvényben meghatározott sorrendben.
A Tanács működési mechanizmusát a teljes autonómia jellemzi, így a Tanács maga határozza meg és alakítja ki működését, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzít.
Az NGTT törvény elfogadásával, valamint a Tanács megalakulásával és folyamatos működésével létrejött a társadalmi párbeszéd azon kerete, amely ma már a legszélesebb társadalmi rétegek számára is fontos, meghatározó testületté vált.
Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a valamennyi közszolgálati alkalmazott-közalkalmazottak, köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit – érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik 2002 óta. Az OKÉT a közszféra legmagasabb (országos) szintű érdekegyeztetési fóruma. Működésének célja, hogy konzultációk, tárgyalások útján elősegítse a kölcsönös tájékoztatást, a vélemények megismerését, az érdekek, álláspontok egyeztetését, ajánlások megállapodások elfogadását, a munka világában keletkező feszültségek megelőzését, rendezését
A tárgyalásokon 3 oldal képviselteti magát:
- a kormány megbízott képviselőinek tárgyalócsoportja
- a közszférában foglalkoztatottak képviselő országos szakszervezeti szövetségek, konföderációk
- helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja
Az OKÉT plenáris ülésein döntően a közszféra bérpolitikája, az éves költségvetéshez kapcsolódó keresetnövekedésre, az illetményrendszerek változásaira vonatkozó napirendi pontok szerepelnek. Az OKÉT a közszféra éves bértárgyalásainak, illetve bérmegállapodásainak az átfogó fóruma.
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT),
A közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanács a kormány a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek és a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeket fenntartóönkormányzatok megbízott képviselőinek országos, ágazatközi egyeztető fóruma. Intézményes keretet teremt országos szinten a közalkalmazottakat érintő munkaügyi párbeszédben, továbbá a törvényben foglalt véleményezési jog érvényesítéséhez.
A háromoldalú tanács tagjai:
1. a kormány megbízott képviselőinek tárgyalócsoportja, melynek tagjait az Emberi Erőforrás Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az érintett ágazati minisztériumok delegálják;
2. a közalkalmazottakat képviselő országos szakszervezeti szövetségek:
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Liga Szakszervezetek
3. a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja, melynek tagjai:
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége,
Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége,
Magyar Faluszövetség,
Magyar Önkormányzatok Szövetsége,
Megyei Jogú Városok Szövetsége,
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége,
A plenáris ülések napirendjén szereplő témák közül különösen fontos az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai. A keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás és a közalkalmazotti törvény figyelemmel kísérése, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések.
2019-től a KOMT Ügyvivői feladatait a SZEF delegáltja , Gosztonyi Gábor látja el.
