A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a politikai és gazdasági rendszerváltás (1989–90) során átalakult magyar szakszervezeti mozgalom egyik új szövetségi rendszere. A közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi és közbiztonsági szerveknél dolgozók munkavállalói érdekképviseleteit tömörítő szakszervezeti szövetség. Magyarország egyik legnagyobb szakszervezeti konföderációja. 2022-ben a SZEF 16 tagszervezete mintegy 50. 000 tagot tart nyilván.
Alapelvek
A tömörülést alapító közszolgálati szakszervezetek 1990-ben laza akciószövetségként, a rendszeres konzultáció fórumaként jelölték meg a SZEF tevékenységének jellegét. A közös fórum jól működött, viszonylag hamar ismertté tette magát a közéletben, de fél évtized eltelte – a közszolgálatok működési feltételeinek romlása – egyértelművé tette: az akciószövetség, a konzultációs fórum már nem elegendő.
A szövetség professzionális szervezetté, konföderációvá alakítását végezte el a SZEF 1995. május 4-én megtartott I. Kongresszusa. A SZEF működésének két sarkalatos elve: a politikai pártoktól független tevékenység és a demokratikus működés. Ennek megfelelően a SZEF a közszolgálat munkavállalóinak érdekeit érintő kérdésekben párbeszédre kész minden politikai párttal és más szervezettel, de nem kötelezi el magát egyetlen politikai erő mellett sem. A SZEF mindkét vezető testülete – a tagszervezetek képviselőiből álló Szövetségi Tanács, amely két kongresszus között a legmagasabb szintű döntéshozó testület és a legnagyobb tagszervezetek vezetőiből alakult Ügyvivő Testület – következetesen ügyelnek arra, hogy a tagszervezetek maximálisan megőrizzék autonómiájukat, s hogy a szövetségi lét ne árnyékolja be sajátos arculatukat.
Törekvések
A SZEF megalakítása óta és jelenleg is a komplex érdekképviseleti tevékenységre törekszik. Érdemi módon igyekszik reagálni a munka világán túlmutató társadalmi problémákra, a világ globalizálódásából és Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásából adódó változásokra. Tevékenyen részt vesz a közszolgálat hazai és nemzetközi viszonyainak elemzésében, (ezt szolgálta az utóbbi két és fél évtizedben a SZEF által rendezett több tudományos igényű szakmai-érdekképviseleti konferencia), s következetesen fellép az állampolgárok életminőségét, elsősorban a közszolgálatban dolgozók helyzetét hátrányosan befolyásoló lépésekkel szemben.
A SZEF 25 éve töretlenül kiáll azért, hogy növekedjék a közszolgálati pálya vonzereje, társadalmi megbecsültsége, az ebben a szférában dolgozók foglalkoztatási biztonsága. Ennek a törekvésnek a sikerét olyan jelentős eredmények jelzik, mint a közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői) életpályát szabályozó törvények megszületése (1992), a közszolgálatban dolgozók kereseti viszonyainak jelentős javítása (2001–2002). Ennek a kiemelkedően sikeres évtizednek azonban elakadt a folytatása. A foglalkoztatási biztonságot gyengítették az évente ismétlődő létszámcsökkentések, s a megkezdett bérfelzárkóztatás is abbamaradt. A SZEF minden konkrét esetben valamennyi törvényes eszköz igénybe vételével felemelte szavát, s ma is határozottan fellép az átgondolatlan, megalapozatlan közszolgálati létszámcsökkentések, a közszolgáltatások egyes területeinek kiszervezése (magánvállalkozásba adása) ellen, a közszolgálatból kikerülők sorsának méltányos kezeléséért. A szakszervezeti szövetség kitartó harcot folytat a közszolgálatban foglalkoztatottak – munkájuk jellegéhez és a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva még mindig alacsony – bérének felzárkóztatásáért legalább az EU-átlag alsó szintjére.
A SZEF törekvései között megkülönböztetett helyet foglal el az érdekegyeztetési fórumok normális működtetésének igénye, követelése. A konföderáció és több tagszervezete kezdeményezője volt a szociális párbeszéd közszolgálati ágazati fórumai – az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT), a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) – megteremtésének.
Ezek a fórumok az évek folyamán váltakozó sikerrel töltötték be funkciójukat. A SZEF természetesen minden lehetőséget megragadva bírálja a szociális párbeszéd formális kezelésének konkrét eseteit.
Együttműködés, kapcsolatok
A SZEF határozott törekvése a rendszerváltás után túlságosan elaprózódott magyar szakszervezeti mozgalom összefogásának, közös fellépéseinek előmozdítása. Ennek szellemében kezdeményezte és vállalt aktív szerepet abban, hogy létrejöjjön a szoros együttműködés a magyar közszolgálati szféra másik önálló konföderációja, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a SZEF között. A közös fellépések, akciók összehangolására alakult meg a SZEF-ÉSZT Unió. A SZEF – akárcsak az ÉSZT – fontosnak tartja a más konföderációkhoz tartozó közszolgálati szakszervezetekkel összefogva megvalósuló fellépéseket, akciókat, demonstrációkat is. Az ilyen közös akciók minden esetben növelték követeléseink súlyát, erejét, kölcsönös hasznát.
2013-ban elindult egy egyesülési folyamat az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma között. Ennek ereményeként létrejött a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amelybe az Autonómon és az MSZOSZ beolvadt 2015. februárjában, míg a SZEF önállóságát fenntartva, de a többiekkel együttműködésben folytatja tovább szakszervezeti munkásságát a közszféra dolgozóinak védelmében. A SZEF tagszervezeteivel együtt tevékeny résztvevője a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak. Az Európai Szakszervezeti Szövetségben (ETUC) és annak különböző bizottságaiban hasznos közreműködők a SZEF tisztségviselői, tagszervezeti vezetői, megbízottjai. Rétegszervezeteink képviselői aktív résztvevői az ETUC Ifjúsági Bizottságának és a FERPA-nak, az ETUC nyugdíjas szervezetének.
Gyümölcsöző az együttműködésünk a négy „visegrádi” ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) szakszervezeti szövetségeivel, kétévente az álláspontjainkat egyeztető tanácskozásokat tartunk a különböző aktuális érdekképviseleti feladatokról. A SZEF fontosnak tartja a kétoldalú kapcsolatok ápolását is, ezért számos ország – elsősorban közszolgálati – szakszervezetével rendszeres a véleménycsere, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozása.
A SZEF szervezeti rendszere
A SZEF – a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – évente tartja kongresszusait, négyévente pedig a tisztújítást. A legutóbbi tisztújító Kongresszus 2019. június 28-29-én volt. Az évente megrendezett köztes Kongresszusokról ide kattintva tájékozódhatnak. Két kongresszus között a konföderáció legmagasabb szintű döntéshozó testülete az évente egy alkalommal vagy szükség szerint ülést tartó Szövetségi Tanács, amelybe a tagszervezetek taglétszámuk arányában küldhetik képviselőiket. Az érdekképviseleti munka operatív irányítója az Ügyvivő Testület (ÜT), amelynek tagja az elnök, a négy alelnök és a Kongresszus által választott maximum 13 ügyvivő, köztük a Nyugdíjas Választmány és az Ifjúsági Tagozat elnöke. Az Ügyvivő Testület kéthavonta egyszer (szükség esetén többször is) tanácskozik. A konföderáció jogszerű működését, költségvetésének végrehajtását a tagszervezetek képviselőiből álló Felügyelő Bizottság (FEB) felügyeli.
