Befejeződött a 2021. évi ILO Konferencia

Az ILO „békeidőben” évente rendezi meg világkonferenciáját, melyen a 187 ILO tagállam munkaadói, munkavállalói és kormányzati küldöttei, valamint különböző nemzetközi szervezetek képviselői vesznek részt, összesen mintegy négyezer fő.

Rendhagyó módon zajlott a 2021. évi ILO Konferencia a COVID-19 világjárvány következtében. Miután 2020-ban teljesen elmaradt a konferencia, az ILO Igazgatótestülete úgy döntött, hogy a 2021. évit online módon és két ülésszakon tartja meg a munka világának legnagyobb eseményét, a szokásosnál szűkebb programmal. Az első ülésszakra 2021. június 3-19. között került sor. Erről a SZEF és a KSZSZ honlapján 2021. június 28-án beszámoltunk. A második ülésszak 2021. november 25. és december 17. között zajlott le. 

A konferencia teljes egészében virtuálisan került megrendezésre a Zoom platformon az ILO Events App segítségével. A plenáris üléseken, valamint a Munkaadói Oldal és a Munkavállalói Oldal ülésein 1000-1000 fő, a bizottsági üléseken pedig 500-500 fő vehetett részt felszólalási jogosultsággal.

A gigantikus kihívást az internet és az ILO apparátusa sikeresen megoldotta. A szigorú menetrendet a résztvevők jól betartották. A plenáris üléseken a felszólalók négy percben mondhatták el gondolataikat. A felszólalásokat szinkron tolmácsolással 8 nyelven lehetett követni. 2021. május 20-án 13 órakor az ILO 109. Konferencia megnyitója virtuális formában sikeresen megtörtént. A megnyitón elfogadták a Konferencia programját, a virtuális ülések miatt bevezetendő különleges szabályokat, létrehozták a tervezett bizottságokat és megválasztották a Konferencia tisztségviselőit. 

A 2021. évi, 109. ILO Konferencia őszi ülésszakának egyetlen napirendi pontja volt: „Készségek és élethosszon át tartó tanulás”. A konferencia előtt az ILO Hivatala közzétette a témához kapcsolódó előterjesztéseket, melyeket a Hivatal munkatársai, kutatóintézetek és egyetemek szakemberei készítettek. Összeállítást mellékeltek a kapcsolódó ILO anyagokból, az ILO Egyezményekből, az ILO Ajánlásokból és különböző tanulmányokból.

A konferencia „alapdokumentumai” az ILO 142. számú Egyezménye a humán erőforrás fejlesztéséről és az ILO 195. számú Ajánlása a humán erőforrás fejlesztéséről. A Munka jövője, 2019. című ILO Deklaráció fontos információkat tartalmaz.

Az írásos anyagokból és a konferencián elhangzott felszólalásokból az alábbiakban néhány fontosabb gondolatot kiemelünk:
a munka világának kulcsszereplője a munkavállaló, akinek a képzése, a munkavégző képességének megőrzése és folyamatos fejlesztése közös érdeke az államnak, a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt;  az elmúlt másfél évben a COVID-19 világjárvány teljesen megváltoztatta a munka világának normális működését is; előtérbe került társadalmi szinten is a biztonság és az egészség; a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatásra, az egészségügyre, a különböző szervezetek közötti együttműködésre; a szociális párbeszéd elmúlt évszázadban kialakult rendszerének működtetésére minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani; az elmaradt társadalmi rétegek és térségek felemelkedésére többet kell áldozni; a biztos és tisztes munka értéke megnőtt; a munkahelyi egészség és biztonság fenntartása, garantálása egyaránt érdeke a munkaadónak, a munkavállalónak és az államnak; tisztességes munkáért tisztességes bér jár, amiből a munkavállaló elvárható módon meg tud élni; a szociális igazságosság megteremtése minden társadalom kötelessége; a képzésekre, a digitális kompetenciákra fokozott figyelmet kell fordítani; a multinacionális cégek ésszerű működtetésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni; a fejlesztési programoknál az embert kell a középpontba  állítani; a „zöld munka” kiemelt szerepet érdemel; a fenntarthatóságot és az utódokért érzett felelősséget a jövőben nagyobb hangsúllyal kell kezelni. 

A konferencia megerősítette, hogy a munkavállalónak erős alapképzésre, szak- és továbbképzésre van szüksége annak érdekében, hogy a munkavégző képessége ne csökkenjen. Az élethosszon át tartó képzés mellé a munkahelyi egészségre és biztonságra is fokozott figyelmet kell fordítani, különösen a gyorsan változó munkakörnyezet miatt. Új egészségügyi kihívások jelennek meg, amihez a képzésnek is igazodnia kell. 

A képzés – továbbképzés – átképzés – egészségbiztosítás – szociális párbeszéd rendszerének szinkronban kell működnie a fenntarthatóság követelményének való megfelelés érdekében.

A konferencia külön is foglalkozott a munka világában található hátrányos helyzetű csoportokkal: migránsok, megváltozott munkavégző képességűek, gyermekek, nők, hátrányos régiókban élők, az esélyegyenlőség szempontjából különös figyelmet igénylők.

Az ENSZ különböző – a munka világa szempontjából releváns –  szakmai szervezetei is képviseltették magukat a konferencián és kifejtették álláspontjukat a munkavállalói készségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megvalósítása érdekében: UNESCO, UNICEF, WHO, WTO, Világbank, IOM (Migráns Világszervezet), Nemzetközi Menekültügyi Hivatal.

A másfél éve tartó COVID járvány hatásaival és a képzéssel összefüggő kérdésköreivel minden szekcióban foglalkoztak. A globalizálódott világban a tőke, a vállalkozások és a munkaerő is rapid módon helyet változtat, ezek a tényezők együtt hatalmas veszélyt jelentenek a dolgozó emberre. A járványt csak globális összefogással lehet megállítani, amihez nemzetközi és nemzeti szinten a munkaadói, a munkavállalói szervezeteknek és kormányoknak az együttműködésére van szükség. A 2008-as gazdasági világválság és a koronavírus járvány idején is azok az országok szenvednek el kisebb gazdasági és humán veszteséget, ahol magasabb szintű szociális párbeszédet valósítanak meg. Az ILO normák ehhez kitűnő „mankót” szolgáltatnak.

A COVID-19 járvány hatásaival és a levonható következtetésekkel önálló bizottság foglalkozott, melynek eredményeiről az ILO kiadványt jelentet meg.

Az online módon lezajlott plenáris ülések széles teret nyújtottak az előadók számára a 4 perc hatékony kihasználására. A 8 nyelvű szinkron tolmácsolást többen angol nyelvű feliratozással, videók, képek bejátszásával, különböző hátterek kivetítésével tették színesebbé. Volt olyan küldött, aki a saját fővárosából az utcáról bejelentkezve, volt aki a saját parlamentjéből, vagy az ország vezetőjének arcképe mellől mondta el beszédét. A valós idejű közvetítés következtében előfordult, hogy egy órán belül hallhattuk a Jó reggelt, a Jó napot és a Jó estét köszöntést.

A konferencia bizottságai a jóváhagyott menetrend szerint elvégezték a második ülésszakra betervezett programjukat.

A 109. ILO Konferencia dokumentumai és hírei az alábbi honlapon érhetők el: www.ilo.org

A Konferencia programja és a magyar ILO Delegáció névsora a KSZSZ honlapján tekinthető meg: www.kszsz.org.hu

 
Budapest, 2022. január 11.                                                                       

Dr. Agg Géza
a Nemzeti ILO Tanács tagja, SZEF

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk

Brüsszelből üzenjük

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben. A Bizottság sok minden