Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB) 2026. május 19-20-án megtartotta idei második tanácskozását személyes részvétellel, Brüsszelben. (Az első, márciusi ülést a közel-keleti háborús konfliktus miatt nem lehetett az eredetileg tervezett helyszínen, Cipruson megtartani, így arra online formában került sor.) A tanácskozás kezdetén a tagok jóváhagyták a napirendet, valamint a korábbi vezetői ülések emlékeztetőit.
Esther Lynch főtitkár beszámolójában elmondta, hogy az ESZSZ aktívan lobbizik az energiahordozók lakosság számára való megfizethetőségéért az újabb ársokkok után, miközben folyamatosan monitorozza a válság munkavállalókra gyakorolt hatásait. A szervezet kiemelt célként kezeli egy erős és kötelező érvényű európai Minőségi Munkahelyek Törvény (Quality Jobs Act) kidolgozását, amely hatékonyan kezelné az alapvető munkavállalói jogokat, a méltó munkakörülményeket és a mesterséges intelligencia kihívásait. Jelentésében kitért a méltányos minimálbérekről szóló EU-s irányelv nemzeti átültetésének helyzetére, ami sajnos nem mindenhol valósult meg maradéktalanul, valamint a szociális beruházások növelésének szükségességére a szegénység és a lakhatási válság leküzdése érdekében, külön kifejezve aggodalmát az EU tagállami cselekvési tervek egyenetlen minősége miatt.
A Végrehajtó Bizottság külön napirendi pontban, kiemelten foglalkozott az Európai Bizottság úgynevezett „EU Inc.” (28. vállalati rendszer) javaslatával, amelyet a szövetség élesen bírált, és a munkavállalói jogok elleni súlyos fenyegetésként, valamint a dereguláció „trójai falovaként” értékelt. A kezdeményezés lényege: a javaslat egy egységes, opcionális és teljesen digitális vállalati jogi formát hoz létre az Európai Unióban. Az új keretrendszer célja, hogy a 27-féle nemzeti szabályozás helyett egyetlen közös szabályrendszert biztosítson, amellyel a cégek (különösen az innovatív start-upok) mindössze 48 óra alatt, 100 euró alatti költséggel és törzstőke-követelmény nélkül megalakulhatnak. Ez a kezdeményezés megkönnyíti a vállalkozások határokon átnyúló terjeszkedését, egyszerűsíti a befektetések bevonását. Ugyanakkor az ESZSZ elemzése szerint a tervezet adócsalásokhoz, visszaélésekhez és fiktív „postafiókcégek” elszaporodásához vezethet. Emiatt a nagy multinacionális vállalatok kibújhatnának a szigorúbb nemzeti munkajog és ágazati kollektív szerződések alól. Az ESZSZ a javaslat jogalapját is vitatja. A VB ülésen részt vett René Repasi EP-képviselő is, aki az Európai Parlamentben a bizottsági javaslat jelentéstevője lesz. A szövetség képviselői az ülésen személyes eszmecserét folytattak a jelentéstevővel, és megfogalmazták a tervezettel kapcsolatos súlyos aggályaikat. (Az Európai Bizottság kezdeményezéséről magyar nyelven ITT olvasható összefoglaló.)
A szakpolitikai előterjesztések sorában határozott állásfoglalás született a „Made in Europe” kezdeményezés és az új iparpolitika kapcsán, amely egy beruházásvezérelt iparstratégiát szorgalmaz a gazdasági függőség csökkentése érdekében. A szakszervezetek követelik, hogy minden uniós finanszírozást és piaci előnyt szigorú szociális feltételrendszerhez – így a munkajogi és környezetvédelmi normák betartásához – kössenek, a szabályszegőket szankcionálják, a fenntartható átállást pedig egy állandó európai beruházási alap létrehozásával támogassák.
A tanácskozáson szintén nagy hangsúlyt kaptak a nemzetközi és geopolitikai konfliktusok, amelyek a megugró infláció és az energiaválság révén közvetlenül a dolgozókat sújtják. Az ESZSZ mély aggodalmát fejezte ki a közel-keleti és ukrajnai helyzet, valamint az autoriter, nyersanyagközpontú amerikai hatalmi politika miatt, és élesen bírálta az Európai Unió eddigi, piaci erőkre hagyatkozó válságkezelését. Megoldásként azonnali uniós politikai fordulatot követelnek: egy állandó munkahelyvédelmi eszköz (SURE) felállítását, az energiaszektor profitmarzsának befagyasztását, tartós extraprofit- és vagyonadót, a minimálbér-irányelv határozott átültetését, valamint a kiszolgáltatott lakásbérlők védelmét.
Külön állásfoglalásban ítélte el a VB, hogy az izraeli erők nemzetközi vizeken feltartóztatták a Gázába tartó humanitárius flottillát, és katonai őrizetbe vették a török HAK-İŞ szakszervezet vezetőit, Mahmut Arslant és Fatma Zengint. Az ESZSZ Kaja Kallas uniós főképviselőhöz fordulva követeli azonnali szabadon bocsátásukat és Izraellel szembeni határozott diplomáciai fellépést.
A nemzetközi szolidaritás jegyében a testület határozottan elítélte az új szlovén kormány érdemi társadalmi egyeztetés nélkül hozott, a közszolgáltatásokat és a munkavállalói jogokat veszélyeztető reformjait is. A szlovén kormány a versenyképességre hivatkozva a munkavállalók kárára módosította a munkajogi szabályokat és mind a köz, mind a versenyszférában megszűntette a munkáltatók kötelezettségét a szakszervezeti tagdíjak levonására.
A szervezeti és belső ügyek keretében folytatódott a 2027-es ESZSZ Kongresszus előkészítése, melynek során a küldöttek elfogadták a kongresszusi eljárási szabályzatot, valamint áttekintették a tagszervezetek által benyújtott szabályozás-módosítási tervezeteket.
A VB tagjai áttekintették a 2026-os tervezett ESZSZ költségvetést is, de az azzal kapcsolatos döntést későbbre halasztották. A VB megismerte a 2027–2031-es időszakra vonatkozó hosszú távú pénzügyi keret irányelveit, amely a lehetséges szerkezeti átalakításokat is felvázolja.
Végül a testület foglalkozott az ESZSZ Alapítvány (Stichting EVV Fonds) önkéntes felszámolásával és a vagyon átruházásával. A folyamatot nehezítő belső tulajdonjogi vitát – amely az ESZSZ és a német DGB, a holland FNV, valamint a belga FGTB szakszervezeti szövetségek között alakult ki egy körülbelül 1,15 millió eurós összeg felosztása kapcsán – úgy kívánják rendezni, hogy a pénzt zárolt számlára helyezik, és megegyezés hiányában három hónap után független választottbíróság hoz döntést.
A VB következő ülésére várhatóan októberben, Oslóban kerül sor.
A beszámolót készítette: Véber János
a SZEF helyettes képviselője,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
