Keresés
Close this search box.

Európai(?) munkakörülmények…

Európa szerte a szerkezeti, területi, életkori, nemi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek.

Európa szerte a szerkezeti, területi, életkori, nemi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek kismértékű a javulás a munkakörülményekben és a munkaerőpiacon. Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága harmadik, tavaszi üléséről (Brüsszel, 2017. április 6.).

 

A bizottság harmadik ülését Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Rövid bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy e munkabizottság az ETUC párizsi kongresszusának döntése alapján jött létre a munkaerőpiac és a foglalkoztatással kérdések, a jó gyakorlatok áttekintésére, javaslatok megfogalmazására. Az ülések közti időszakban is számítanak a bizottság tagjainak aktív interakciójára.

Az aktuális kérdések közül kiemelte az európai szociális pillér és a munkahely minőségi index kérdését, amelyekről a nap folyamán külön prezentációk, tájékoztat hangzottak el.

Az első délelőtti prezentáció keretében Ben Egan, az ETUC szakértője ismertette az ETUC által kidolgozott, a munkahelyek minőségére vonatkozó, tervezett kritériumrendszert. A munka minősége a válság súlyos hatásainak csillapodásával egyre fontosabbá válik. (A válság éveiben a kormányzatok a munkahelyek mindenáron való megtartását vagy rosszul fizetett, állami pénzből fenntartott munkahelyek létrehozását szorgalmazták.)

 

Az index és kritériumai

 

A jelenlegi, vonatkozó kritériumrendszert az ETUC, az ETUI, az EUROFUND és az OECD munkakörülményeket vizsgáló indexei alapján alakította ki.  A sok, más szervezet által is alkalmazott indikátor közül az ETUC hat kritériumot választott ki: a megfelelő jövedelem (munkabér), hozzáférés a szociális támogatásokhoz, a munka és a magánélet összehangolása, megfelelő munkaidő, az egészen életen át tartó tanulás lehetősége, a szakszervezetek elismertsége (működésének biztosítása). A bizottság egyetértett a felvázolt kritériumrendszerrel, ugyanakkor felhívta a figyelmet a gyakorlati alkalmazás és a közös, kapcsolódó európai ajánlások megfogalmazására és annak nehézségeire.

A következő napirendi pontban, az európai szemeszter keretében készített ország-jelentéseket vitatta meg a bizottság Katja Lehto-Komulainen vezetésével. Az ország-jelentések tanúsága szerint a munkaerőpiaci és makrogazdasági mutatók a legtöbb helyen javultak, ugyanakkor még mindig erősen érződik a 2008-as válság és a gazdasági kormányzás hatása. A magyar jelentéssel kapcsolatban megjegyeztem, hogy a munkaerőpiac bővülése mellett még mindig nagy a közmunka aránya, és a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – pozitív hatásai ellenére –, nagy problémákat okoz mind a verseny, mind pedig a közszférában (A cégek egy része nem tudja kigazdálkodni a magasabb béreket, és/vagy nem tudja fenntartani a bérkülönbséget a kvalifikált, régebb óta dolgozok és a pályakezdők között. A közszféra egyes bérrendszereiben pedig – az évek óta tartó bérbefagyasztás miatt – teljesen összecsúsznak a bértáblák.)

Munkakörülmény-felmérés, 40 ezer megkérdezett

 

 

A délutáni ülés keretében Agnes Parent-Thirion, az Eurofound képviseletében számolt be részletesen, a 2015-ben végzett Hatodik európai munkakörülmény-felmérés eredményeiről. A felmérés keretében Európa országaiban közel 40 ezer munkavállalót kérdeztek meg munkakörülményeiről. A felmérés nagy tanúsága, hogy a válság utáni évekhez képest javult a helyzet, ugyanakkor a szerkezeti, területi, életkori, nemi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek.

 A jelentés magyar nyelven is olvasható, összefoglaló anyagai az alábbi linken érhetőek el: https://www.eurofound.europa.eu/hu/surveys/european-working-conditions-surveys/sixth-european-working-conditions-survey-2015.

Az utolsó blokkban Ben Egan számolt be az Európai Szociális Pillér előkészítésének helyzetéről. A munkavállalói és munkaadói szervezetek véleményezési szakasza lezárult, az ügyet hamarosan tárgyalja az Európai Bizottság.

            Az ülés végén Katja Lehto-Komulainen és Ben Egan elmondták, hogy a bizottsági munka és a tagok együttműködésének elmélyítése érdekében az őszi ülés előtt az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) bevonásával tréninget szerveznek a bizottság témáit illetően. Az őszi ülés várható időpontja 2017. szeptember, október.

 

 

 

Véber János,

a bizottság tagja,

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének alelnöke

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 1. csoport nyitónap

A SZEF őszi képzési ciklusának első alapszintű képzése zajlott 2024. szeptember 30-án Budapesten. A nap fő irányvonala a szakszervezeti szemléletváltás, amely lehetővé teszi a tagok aktív bevonására épülő tervezést és

Találkozó a norvég kollégákkal

2024. szeptember 26-án Budapesten rövid találkozóra került sor a norvég Delta Szakszervezeti Szövetség és a SZEF képviselői között. A Delta közel 100 fős aktivista delegációja magyarországi tanulmányútja során Szűcs Viktória

Idősek Nemzetközi Napja 2024.

Nyilatkozat az Idősek Nemzetközi Napja alkalmából– 2024. október 1. A Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége (FERPA) – emlékeztetve az Idősek Nemzetközi Napjára – ez alkalomból is hangsúlyozni kívánja a nyugdíjasok