SZEF fórum az integrációról

Beszámoló a SZEF Budapesti regionális szervezetének fórumáról

A SZEF Fórum sorozat keretén belül Budapesten a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének székházának helyiségében tartottak a fővárosiak egy találkozót.

Az első előadást Richard Ondraschek, az osztrák szakszervezet (ÖGB) munkatársa tartotta „Így csináljuk Ausztriában: egy nagy szervezetben dolgozunk!” címmel. Igen hasznos és érdekes információkat tudtunk meg az osztrák szakszervezet és az érdekegyeztetés működéséről. Az ÖGB egy egyesület, a tagjai önkéntesen lépnek be. A 3,4 millió munkavállaló egyharmada tagja a szakszervezetnek, ez 1,2 millió tagot jelent. Vannak 70-80 %-os szervezettségű területek és van néhány alacsony szervezettségű terület. Az ÖGB egy szakszervezet, az egyetlen Ausztriában, nincsenek konföderációk. A szakszervezeten belül vannak 6 frakció, ebből 4 pártfrakció. Van 7 ágazati szakszervezet, ebből kettő működik a közszférában. Kongresszus 5 évenként van, egy elnök, két alelnök tagja a 21 tagú elnökségnek. A Szövetségi Tanácsnak az elnökség, a 7 szakágazati képviselő, a 6 frakcióvezető a tagjai és van női, ifjúsági és nyugdíjas képviselet. A szociális párbeszéd rendszerét a kormányok általában támogatják, de már volt olyan kormány, amelyik szakszervezet ellenes volt. A tagdíj a bér 1 %-a. Az összes tagdíj a szakszervezethez folyik be, abból osztják vissza az ágazati és területi szervezeteknek a működésükhöz szükséges pénzt. A vállalkozások területén a kamarai tagság törvény alapján kötelező, ezt 1921 óta alakították így. Ez munkáskamara, és minden munkavállaló kamarai tag. Ez az érdekegyeztetés másik nagy pillére. A kamarák szakértő anyagokat készítenek a szakszervezetek részére, jogsegélynyújtást végeznek, folyik tudományos munka is. Önigazgató szervezet, a bér 0,5 %-a, maximum 22 euró a tagdíj. A munkástanácsokban sok szakszervezeti tag és szakszervezeti vezető dolgozik. Az üzemi tanácstagokat folyamatosan képzik. Nem tagok a központi államhatalom szerveinek dolgozói, a rendőrség és katonaság. Az érdekegyeztetés harmadik pillére az üzemi tanácsok. Ahol legalább 5 munkavállaló dolgozik, már lehet üzemi tanácsot választani. Jelenleg mintegy 7900 üzemi tanács működik, ennek 65 ezer tagjai van, harmaduk nő. Az üzemi tanács számos joggal rendelkezik, mint az információs jog, javaslattételi jog, együttműködési jog, tiltakozási jog, vétójog. Az üzemi tanács állapodik meg a munkáltatóval gazdasági és egyéb ügyekben. A sztrájk és a bérharc a szakszervezet joga. A szakszervezet és az üzemi tanácsok együttműködnek. A munkavállalók a bérük 0,5 %-ával támogatják az üzemi tanácsok működését.

A második előadást Varga László, a SZEF elnöke tartotta „Így csináljuk Magyarországon: hogyan lesz szuper konföderációnk?” címmel. Az egyesülő konföderációk közös céljáról és az egyesülési folyamat aktuális helyzetéről hallottunk információkat. Történeti kitekintéssel kezdte, elmondta, hogy számos tekintetben az osztrák szakszervezeti rendszer példának tekinthető, ott elkezdődött a fejlődés 1921-ben, majd 1945-től folytatódott egy szerves fejlődéssel, és így jutottak a mai kedvező helyzetig. Magyarországon a szakszervezeti rendszer önálló kialakítása 1990-től indult, és jutott el a mai kedvezőtlen állapodig. Tény, hogy kevés szakszervezeti tag sok szakszervezethez tartozik. Ebből következik a döntés, egyesíteni kell a szellemi és anyagi forrásokat, létre kell hozni egy nagyobb, erősebb szervezetet. A ma működő 6 konföderációból 3 (MSZOSZ, SZEF, Autonómok) létrehozzák a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MSZSZ). Ennek a 63 alapító szakszervezet lesz a tagja, az alakuló kongresszus elfogadják az Alapszabályt és megválasztják a tisztségviselőket. Az egyesülés hosszú és bonyolult folyamat, hiszen az új szervezetet majd be kell jegyeztetni. Lesz 1 elnök, 2 alelnök és még 15 elnökségi tag. Az új konföderáción belül lesznek ágazati tagozatok, a SZEF tagszervezetei 4 tagozatba kerülnek. Lesz például közhatalmi, oktatási, szociális-egészségügyi és kulturális tagozat. Hosszú távon itt várható a mai kisebb szakszervezetek egyesülése is. Lesz Szövetségi Tanács is. Igen sok szervezeti, személyi és pénzügyi érdeket kell egyeztetni, nagy kihívás egy egységes szakszervezet létrehozása. A SZEF november 30-án tart egy kongresszust ennek érdekében, az új nagy konföderáció alakuló kongresszusa pedig december 6-án lesz. Az összefogás megkezdődött.

A beszámolót készítette: Dr.. Marosi János (MKKSZ)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és