Az egyenlő bér napja

Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

Az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján közzétette a legfrissebb idevágó adatokat: amelyek szerint a nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál.

Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlő fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.
Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az Unió egész területén érvényesülő, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

„Az egyenlő fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy (akár csak) január 1-je óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nők ingyen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy a gyakorlatban is mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4%-os volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17% körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2%, Magyarországon 17,6%, míg Észtországban a 27%-ot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülői szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltő intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthető a nemek közötti bérszakadék. Az új eszközök a következők:

  • Az azzal kapcsolatos vállalati képzések és bevált gyakorlatok cseréje, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlőséget, módszerek és eszközök a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében;
  • A nők és férfiak közötti béregyenlőtlenségeket bemutató videoklip;
  • Frissített kampány weboldal, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentőségéről szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlőség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenőrzőlistát tartalmaz.
  • Nemzeti események 17 uniós tagállamban a béregyenlőtlenségekről szóló tájékoztatás érdekében.

Forrás és további információ: http://ec.europa.eu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Európai Közszolgálati Nap 2026

Az Európai Közszolgálati Napon a hazai közszolgálati munkavállalókat képviselő legnagyobb hazai szövetségként nektek mondunk köszönetet, akik oktattok, neveltek, kutattok, gondoskodtok, működtetitek a közigazgatást, a közgyűjteményeket, és a kulturális és művészeti

Építsük fel a munkaügyi kapcsolatok jól működő rendszerét!

Építsük fel a munkaügyi kapcsolatok jól működő rendszerét! A négy meghatározó, jelentős taglétszámmal rendelkező országos szakszervezeti szövetség közös javaslatot tett az országos érdekegyeztetés jövőbeli rendszerének megújítására. A javaslat teljes szövegét

Beszámoló az ESZSZ Végrehajtó Bizottságának üléséről

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB) 2026. május 19-20-án megtartotta idei második tanácskozását személyes részvétellel, Brüsszelben. (Az első, márciusi ülést a közel-keleti háborús konfliktus miatt nem lehetett az

Veszélyben a szociális és kohéziós források

Hatalmas a tétje az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF), a jelenlegi tervek alapján ugyanis komoly a veszélye annak, hogy a szociális támogatások és a kohéziós alapok látják