Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Igazságos Átmenet Bizottságának 2025 februári üléséről

2025. február 5-én tartotta idei első ülését az ESZSZ Igazságos Átmenet Bizottsága Brüsszelben. Az ülést Ludovic Voet, az ESZSZ konföderációs titkára és Ben Lennon, az ESZSZ klíma-, energia- és ipari tanácsadója vezették.

A napirend rendhagyó volt, mivel az ülés napján tartotta az IndustriALL Európa a demonstrációját a minőségi munkahelyekbe való befektetést követelve, több ezer, Európa különböző pontjairól érkező szakszervezeti aktivista részvételével; a színpadon is számos országból és szektorból szólaltak fel résztvevők. Ebédszünet helyett így az ülésen résztvevőkkel közösen a demonstrációba kapcsolódtunk be. A demonstráció az elmúlt hónapok tömeges ipari leépítésére reagált. A demonstrációról részletek angol nyelven itt olvashatók: industriAll Europe | NEWS | Europe’s Industrial Future: Today, Europe faces a choice – invest now or deindustrialise.

Az ülés fő témái ezen kívül az Igazságos Átmenet direktíva és a Tiszta Energia Alku (Clean Industrial Deal, CID) voltak. A CID hivatalos bejelentését február utolsó hetére várjuk, hivatalos célja az európai gazdaság dekarbonizációja új munkahelyek teremtése és a versenyképesség megőrzése mellett. Az ESZSZ kiemelt célja az lenne, hogy a CID tartalmazza az Igazságos Átmenet direktíva alapelveit, elkerülve az új megállapodást követő tömeges leépítéseket, illetve, hogy a szociális feltételesség (social conditionality) elvei megjelenjenek a végleges dokumentumban. Az ESZSZ jelenlevő képviselői viszonylag optimisták voltak abban, hogy az utóbbi megvalósítására viszonylag nagy lehetőség van jelenleg.

A CID részleteinek megismerésében segítségünkre volt Estelle Ceulemans európai parlamenti képviselő (S&D) is, aki részt vett az ülésen és megosztotta nézőpontjait. A vele folytatott beszélgetés során sok kritika is megfogalmazódott, például, hogy nagyon fontos lenne elkerülni a szakszervezeti mozgalomnak azt, hogy a zöld mozgalmat ellenségként, ellenfélként kezelje, illetve hogy a digitális- és a zöld átmenet folyamatát nem feltétlenül lehet egyszerre, ugyanazon nyelvezettel kezelni. Az is fontos kérdésként merült fel, hogy mennyire hasznos a szakszervezeti mozgalom számára, hogyha az Európai Bizottság nyelvezetét, kifejezéseit használja a saját kommunikációjában is, különös tekintettel a versenyképesség állandó hangsúlyozására.

A CID bejelentésével egyidőben az ESZSZ egyébként dedikált munkacsoportot alakít, hogy szorosan figyelemmel kövesse a folyamat alakulását és a lobbitevékenység koordinálására lehetőség legyen.

Az ülés végén röviden szó esett még a Bakuban megrendezett COP29 tapasztalatairól és az ESZSZ idei, Brazíliában megrendezésre kerülő COP30-ra vonatkozó terveiről is. Az idei eseményre is nagy delegációval készül az ESZSZ és a tavalyinál nagyobb reményeket fűz az esemény sikeréhez.

A beszámolót készítette: Veér Zsófia, a SZEF delegáltja.

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Európai Közszolgálati Nap 2026

Az Európai Közszolgálati Napon a hazai közszolgálati munkavállalókat képviselő legnagyobb hazai szövetségként nektek mondunk köszönetet, akik oktattok, neveltek, kutattok, gondoskodtok, működtetitek a közigazgatást, a közgyűjteményeket, és a kulturális és művészeti

Építsük fel a munkaügyi kapcsolatok jól működő rendszerét!

Építsük fel a munkaügyi kapcsolatok jól működő rendszerét! A négy meghatározó, jelentős taglétszámmal rendelkező országos szakszervezeti szövetség közös javaslatot tett az országos érdekegyeztetés jövőbeli rendszerének megújítására. A javaslat teljes szövegét

Beszámoló az ESZSZ Végrehajtó Bizottságának üléséről

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB) 2026. május 19-20-án megtartotta idei második tanácskozását személyes részvétellel, Brüsszelben. (Az első, márciusi ülést a közel-keleti háborús konfliktus miatt nem lehetett az

Veszélyben a szociális és kohéziós források

Hatalmas a tétje az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF), a jelenlegi tervek alapján ugyanis komoly a veszélye annak, hogy a szociális támogatások és a kohéziós alapok látják