A 2026. október 15-én megtartott konferenciát Bagó József a szervező Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya elnöke nyitotta meg, rögtön a fókuszba állítva a közszolgálati bérrendezés kérdéskörét. Az eseményt Herczog László moderálta, aki hangsúlyozta, hogy ez egy konfliktusos terület, ahol az állam szerepe kiemelkedő jelentőségű. Csóti Csaba a témát politikai oldalról közelítette meg, kiemelve a közszolgálat elismerésének és magának a strukturált rendszernek a hiányát. Emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi kísérlet a bérrendszer átalakítására és az egységes gondolkodásra 20 évvel ezelőtt történt, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyszféra teljesítménymérési módszerei alkalmatlanok a közszolgálatban.
Az esemény központi eleme Mélypataki Gábor a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensének előadása volt, amely a SZEF által kiadott Közszolgálati bérrendszerek és közszolgálati egyenlőtlenségek című kiadványra épült.
Kifejtette, hogy jelenleg nincs egyetértés arról, hogy pontosan mi is a közszolgálat, és a bérrendszerek egyáltalán nem egységesek. Rámutatott a zárt közszolgálat hagyományos karrier-elvének felbomlására. Ez azt hordozta magában, hogy korábban a cserealap az volt, hogy a munkavállaló a piaci béreknél alacsonyabb fizetésért cserébe magasabb szintű karrierbiztonságot kapott. Ezzel szemben ma a közhivatalnokok sokkal kiszolgáltatottabbá váltak, mivel a munkáltatók rugalmasságot, a munkavállalók pedig kevés védelmet kaptak. A rendszer a szenioritás helyett egyre inkább a munkakör-alapú logika felé mozdult el, ami megnövelte a munkáltatói mozgásteret. Szót ejtett arról is, hogy a köztisztviselők körében – a versenyszférához hasonlóan – jelen van a nemek közötti bérszakadék, és az úgynevezett “üveglift effektus” miatt a legtöbb vezető pozíciót férfiak töltik be.
Mélypataki Gábor előadásában kitért a magyar jogalkotás hibáira is, különösen a folyamatosan újrakezdett szabályozásokra. Bár az 1992-es Ktv. és Kjt. között sok volt a hasonlóság, a 2010-től bevezetett közjogi fókusz és a folyamatos párhuzamos módosítások eredményeként a hatályos rendszer erősen fragmentálttá vált. Jelenleg egy vegyes (sem nem zárt, sem nem nyitott) rendszer van érvényben, ahol a különleges jogállású szerveknél sávos illetményeket alkalmaznak, jelentős intézményi eltérésekkel, miközben a Kjt. hatálya alá tartozók bérei 2008 óta be vannak fagyasztva.
Dr. Ludányi Dávid a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az esemény második előadója egy, a közigazgatási tisztviselőkkel foglalkozó monográfiát helyezett fókuszba, amelyben a besorolást több faktoron keresztül vizsgálta. Elmondta, hogy pusztán a közigazgatáson belül hét különböző jogviszony létezik. A párhuzamosan létező jogviszonyok teljesen eltérő elveket alkalmaznak a munkavállalók esetében. A legfőbb különbségként kiemelte, hogy a Kit. és a Küt. esetében a szenioritásnak már egyáltalán nincs alapja a rendszerben. Ehelyett a jövedelmek és a besorolások meghatározása munkáltatói jogkörbe került. Az elemzés hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatósághoz nagy szükség lenne objektív kritériumokra. Objektív alapok nélkül a jelenlegi rendszer egy olyan versenyt képez, amely egyáltalán nem pozitív, hanem inkább egymás ellen hergeli a közigazgatás szereplőit. Ennek a szabályozási környezetnek az lett a végeredménye, hogy mára egy jelentős bérszórás alakult ki a közigazgatásban.
Az esemény megnézhető az MKT csatornáján.
