Minden év április 28-án emlékezünk meg azokról, akik életüket, vagy egészségüket adták munkájukért. Az ünnepnap eredete 1914-re nyúlik vissza, Kanadába, ahol elfogadták a munkavállalói kártalanítási törvényt, mely a modern munkavédelem helyi alapjait fektette le. A 2026-os emléknap egy mini konferenciával kezdődött, mely a Munka jövőjének munkavédelmi kihívásai címet kapta. az Országos Munkavédelmi bizottság mindhárom oldala szót kapott. Nesztinger Péter a munkavédelmi irányítási főosztály vezetője első előadásában vázolta a kormányzati álláspontot, mely a hangsúlyt arra fektette, hogy sokan nem tartják be a szabályokat, és ez vezet a legtöbb balesethez. Véleménye szerint kevés a jól képzett szakember, és csak adminisztratív kötelezettségeiknek tesznek eleget sok esetben.
A Munkahigiénés és egészségügyi főosztály vezetője, Nagy Károly főorvos előadásában megismertette a hallgatóságot a foglalkozás egészségügyi orvosokat érintő statisztikai adatokkal, és rátért arra is, hogy a társadalom egészének egészégügyi állapotát milyen módon lendítheti előre az üzemorvosok tevékenysége, de kiemelte, hogy a jogszabályi változások hatására már nem minden munkakörben szükséges alkalmassági vizsgálat, így szűkült azoknak a köre, akik ilyen ellátást kapnak, még ha a statisztikákban ez nem is feltétlenül látszik.
Az ebédszünetet követően dr. Dudás Katalin az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói oldalának (OMB MVO) ügyvivője, a SZEF delegáltja tartotta meg előadását. Bevezetőjében elmondta, hogy emlékeznünk kell azokra, akik nem értek haza a munkából, felelősséget ró ránk, hogy ne adminisztratív feladatként tekintsünk a munkavédelemre, hanem az élet és az egészség védelmét helyezzük a fókuszba. A jogszabályi változások deregulációs szabályait nagyon károsnak ítélte meg. Már nem mindenki számára kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, sőt, egyes esetekben nem is lehet pontosan eldönteni, hogy egy adott személy számára kötelező-e, ez szembemegy a munkavédelem alapvetően megelőzésre fókuszáló elveivel. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok változásainak legnagyobb vesztesei valójában az állami szférában dolgozók, például a legtöbb tanár számára nem kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat, ami felveti a szakmai kérdést is, hogy hogy lehet kivizsgálni egy foglalkozási megbetegedést, ha eleve nem volt alkalmassági vizsgálat. Jelenleg a munkavédelem a közszférában gyakorlatilag nem létezik, így a szakszervezetek legfontosabb kihívása, hogy a munkáltatók figyelmét a munkavédelemre irányítsa.
A munkavállalók szempontjából nagyon hátrányos másik területként jelölte meg az akkumulátoripart, melyre nem volt felkészülve a munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi szakma. Kiemelte, hogy mind az akkuiparban, mind bármely más területén a munkavédelemnek, nem rendelkezünk elegendő adattal ahhoz, hogy a valódi helyzetből kiindulva tudjon a szakma egy stratégiát alkotni.
Fontos beavatkozási pontként a munkabiztonsági szaktevékenységet végzők adatbázisának kötelezővé tételét, és a munkabiztonsági szakemberek kötelező továbbképzését jelölte meg. A munkavállalói oldal szerint az eltérő generációk munkavédelmi oktatását hozzá kell igazítani a generációs különbségekhez, mert csak így lehet hatékony. Kiemelte, hogy a foglalkozási megbetegedéseknél mekkora hiba, ha csak a balesetekre koncentrálunk, hiszen kutatásokkal alátámasztva látható, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők – mint a szoros határidők, rossz munkahelyi légkör, konfliktus a partnerekkel – legalább olyan súllyal jelen vannak a megbetegedések okai között, mint a fizikai ártalmak.
A szakszervezetek helyzete jelenleg nem könnyű, de a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma felismerte a munkavédelemmel kapcsolatos edukációs szerepüket, mely személyre szabott munkavállalói jog- és biztonságtudatosság fókuszú. A szakszervezetek szempontjából is visszautalt az adat alapú kommunikáció fontosságára, melynek kapcsán kiemeli a SZEF munkaképesség index (WAI) vizsgálatát, melyet az NNGYK szakmai támogatásával végzett. Elmondta, hogy a kutatás nem csak adatot szolgáltatott, hanem nemzetközi adatokkal összevethető, emellet remek eszköz, hogy felkeltse a kitöltők igényét is a munkavédelmi szempontból minden téren biztonságos munkahelyek kialakítására.
Záró gondolatként kiemelte, hogy a munkavédelem területén volt az elmúlt időszakban párbeszéd, de a jövőben ezt olyan szintre kellene emelni, ami érdemben is változást tud előidézni.
A beszámolót készítette: Szabóné Würth Boglárka az OMB MVO tagja, a SZEF delegáltja
