2026. március 19-én tartotta soron következő ülését az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Nemzetközi és Kereskedelmi Bizottsága Brüsszelben.
Az ülés Claes-Mikael Staal megnyitójával kezdődött, melyben nagyon röviden összefoglalta az USA újabb szankcióit és a közel-keleti eseményeket.
Az első napirendi pont az EU Global Gateway stratégiájának bemutatása volt, amit Thomas Taylor Di Pietro a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) szakértője tartott.
A Global Gateway stratégiát az EU főképviselője 2021-ben hirdette meg azzal a céllal, hogy intelligens és biztonságos összeköttetést hozzon létre a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatokban, megerősítse az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszereket a világ számos országában, elősegítse, hogy a stratégia révén méltó munkahelyek jöjjenek létre, és elinduljon a szegénység felszámolása, és a fenntartható fejlődési célok elérése közelebb kerüljön. Az ITUC és az ottani tagszervezetei annak ellenére, hogy a szakszervezeti szövetségek erre nem kaptak felkérést, mégis folyamatosan monitorozzák a stratégia megvalósulását, különös tekintettel munkavállalói szempontokra.
Ez a projekt az afrikai és az ázsiai térségben bír különös jelentőséggel, mert ebben a térségben nagy a szegénység, a munkavállalók kiszolgáltatottak, rossz körülmények között, éhbérért, gyakran 12-14 órát dolgoznak.
Megkérdeztem az előadót, hogy hogyan viszonyulnak az érintett országokban az Egy Út, Egy Övezet (Belt and Road) Stratégiához, melyet Kína saját befolyásának növelésére indított. A válaszból kiderült, hogy pozitívan fogadták, mert kicsit javított a munkavállalók életkörülményein, de nem tudatosult bennük, hogy mi ezzel Kína valódi célja. A FES is tartott egy szemináriumot nekik arról, hogy világossá váljon számunkra, hogy mi a különbség a kínai és az EU vállalatok között.
A következő napirendi pont az EU szabadkereskedelmi egyezményeit monitorozó helyi tanácsadó csoportok (DAG) beszámolója volt. Március elején került sor az EU-Japán DAG ülésére, ahol ismét történt egy kis előrelépés, lassan lesz az EU oldalnak állandó japán DAG partnere, ami eddig nem volt, és a Japán által még nem ratifikált alapvető ILO egyezmények ratifikálási folyamatának előkészítése is halad.
Eredményesnek mondható az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) monitorozó DAG tevékenysége is. A két oldal közösen kidolgozott egy munkaprogramot, valamint közösen értékelték a szerződés Kereskedelem és Fenntartható Fejlődés fejezetében foglalt célok előrehaladási folyamatát.
Az EU-Egyesült Királyság DAG legutóbbi ülésén a digitalizációs együttműködés volt a téma, aminek a lezárását az EU június végére tervezi.
Az EU- Közép-Amerika társulási megállapodás megfigyelő DAG, mely 6 közép-amerikai országot érint, sajnos nem szolgált jó hírekkel, mert ezekben az országokban, (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, és Panama), nagyon bizonytalan a munkavállalók sorsa, a legtöbben nem bejelentett, hagyományos munkaviszonyban dolgoznak, ami a DAG működését is veszélyezteti.
A közeljövőben, az EU és több ország között (India, Indonézia) lezárásra kerülő tárgyalások lezárása után újabb DAG-ok alakulnak majd, ami kérdéseket vet fel az érintett országokban a munkavállalói érdekek megvalósulásával kapcsolatban.
Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás, mely sok vihart kavart mostanában az EU tagországaiban, külön napirendi pontban került megvitatásra. A Mercosur megállapodás 2026 elején került aláírásra, több mint 800 millió embert érint, az Európai Unió és Brazília, Argentína, Paraguay, és Uruguay közötti hosszú tárgyalási folyamat után jött létre. Az aláírás ellenére azonban számos EU tagországban a gazdák tiltakoznak az egyezmény ellen, mert úgy vélik, hogy az egyezmény őket hátrányos helyzetbe hozza, Magyarország is az ellenzők táborába tartozik. Az ETUC szeretne állást foglalni az egyezménnyel kapcsolatban, de egyelőre nem tudja, hogy miként, mert a tagszervezetei állásfoglalása is eltérő.
Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) szakértője, Diego Lopez előadása révén ismét napirendre került a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformja. A WTO tagországai sokat vártak a március 28-i 14. miniszteri konferenciától, mely, mint már ismeretes, sajnos nem vezetett eredményre.
Az ITUC álláspontja szerint szükség van a kereskedelem stabilitására és a multilaterális rendszerbe vetett bizalomra, egy jól működő vitarendező rendszerre, az átláthatóságra, egyszerűsítésre, rugalmasságra, és fontos lenne az on-line kereskedelem szabályozása is. Természetesen figyelembe kell venni a fejlődő országok érdekeit is, meg kell találni a globális dél (harmadik világ) és észak országai közötti egyensúlyt, az éghajlatváltozást, a zöld átmenetet.
Azt utolsó napirendi pont az EU jelenleg zajló kereskedelmi szerződések állásának ismertetése volt, melyet Sergio Balibrea (EU Kereskedelmi Főigazgatóság) tartott. Jelenleg Indiával és Ausztráliával, az ASEAN országok közül Malajziával, Thaifölddel és Fülöp-Szigetekkel valamint Egyesült Arab Emírségekkel folynak a kereskedelmi tárgyalásokat. Felvetettük, hogy Ausztráliát kivéve, mindegyik ország, bár nagyon különbözőek, nagyon problémás munkavállalói szempontból, amit az előadó elismert, de azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények miatt muszáj pragmatikusnak maradni. Azt viszont megígérte, hogy kapcsolatban marad az ITUC-val és az ETUC-vel és megpróbálják ezekből a tárgyalásokból a lehető legtöbbet kihozni, és elérni azt, hogy belekerüljön a szerződésekbe egy „munkavállalói csomag”.
Többször megerősítést nyert, hogy az ETUC és az ITUC nem folytat külön kereskedelem politikát, hanem azt közös tevékenységként kezelik.
A beszámolót készítette: Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, a bizottság magyar tagja
Kép forrása: Unsplash, Sulyok Adrian
