A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), együttműködve a Miskolci Egyetem Agrár- és Munkajogi Tanszékével, a Friedrich Ebert Alapítvány Budapesti Irodájával, illetve a Miskolci Akadémiai Bizottsággal (MAB), 2026. március 5-én egy Magyarországon hiánypótló rendezvényt tartott Miskolcon, a MAB székházában. Szakszervezeti rendezvény tudomásunk szerint először most emelte be hivatalos diskurzusába a nők reprodukciós egészségének és munkahelyi helyzetének sokszor tabuként kezelt témáját. A szervezők szándéka szerint az esemény kapcsolódott a 2026. évi Nemzetközi Nőnap kapcsán azokhoz a törekvésekhez is, melyek a női munkavállalók specifikus problémáit kívánják a társadalom számára láthatóbbá tenni.
Németh Edit, a FES tudományos munkatársa köszöntője után a rendezvényt Gosztonyi Gábor, a SZEF alelnöke nyitotta meg. Az első vitaindító előadást Szűcs Viktória, a SZEF alelnöke tartotta, aki a közszférában dolgozó nők reprodukciós egészségének helyzetét vette górcső alá. Kifejtette, hogy a fiatal nők rengeteg kétellyel küzdenek a gyermekvállalás terén, hiszen a munkakörülmények – például a a vegyi anyagok, biológiai ártalmak, ergonómiai tényezők és a fokozott stressz – komoly veszélyt jelenthetnek a gyermekvállalásra. Rámutatott egy alapvető társadalmi és foglalkoztatáspolitikai feszültségre is, mégpedig arra, hogy a karrier utak kiteljesedésének korszaka éppen egybeesik a női reprodukciós időszak korszakával. Mivel a reprodukció a biológiai sajátosságokból fakadóan – a terhesség, a szülés és a szoptatás révén – kizárólag a nőket érinti, Szűcs Viktória határozottan fellépett amellett, hogy a reprodukciós nehézségek, a sorozatos vetélések, a meddőség vagy a születési rendellenességek ne lehessenek többé munkahelyi tabutémák vagy pusztán magánügyek. Kiemelt szakszervezeti célként jelölte meg a pszichoszociális veszélyek kezelését, az egyenlőtlenségek felszámolását, valamint a menstruációs és reprodukciós szabadság kérdésének rendezését, kiemelve a munkahelyeket, ahol a szakszervezeteknek is aktívan kell fellépni , azon dolgozók helyzetének védelmében, akik különböző egészségügyi kezelések alatt állnak vagy éppen a reprodukciós egészségük kerül veszélybe a nem megfelelő munkahelyi körülmények miatt.
A biológiai determináltság jogi vetületeit dr. Solymosi-Szekeres Bernadett, egyetemi docens mutatta be részletesen. Rávilágított a jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb anomáliájára, vagyis arra, hogy a munkajog történei okok miatt alapvetően a „férfi testre van szabva” így őket tekinti az „ideális munkavállalóknak”. A nők azonban gyermekvállalás vagy specifikus női betegségek miatt sokszor rövidebb vagy hosszabb időre is kieshetnek a munkából, amihez a jogrendszer alig alkalmazkodott a nők munkába állása miatt megváltozott foglalkoztatáspolitikai közegben. Egy ausztrál kutatást idézve beszélt a menstruációs fájdalmak miatti „jelenléti kényszerről”, arról a káros társadalmi elvárásról, amely szerint a nőknek el kell rejteniük a fájdalmukat, és zavartalanul tovább kell dolgozniuk. Jól mutatja a téma hazai mellőzöttségét, hogy magyar bíróságon eddig mindössze egyetlen kapcsolódó ügy volt, éppen Miskolcon, ahol egyébként a bíróság – emberi méltóság sérelme miatt – a munkavállaló nő javára döntött a menstruációval kapcsolatos méltánytalan munkáltatói hozzáállással szemben. Kiemelte, hogy amikor egy ilyen kérdésben egyetlen bírósági ügy keletkezik csupán, akkor a tapasztalatok szerint számos, a tabusítás miatt ki nem derült hasonló sérelem is jelen van a foglalkoztatási rendszerben. a. Nemzetközi szinten – például Japánban, Dél-Koreában vagy Spanyolországban – már léteznek előremutató megoldások, extra szabadnapok. Utóbbi állam esetében társadalombiztosítási-alapú támogatások formájában is. Ugyanakkor az egyes nemzetközi megoldások is jelentős szórást mutatnak mind a szabadnap finanszírozása, mind a technikai megvalósítás (orvosi igazolással vagy a nélkül adott lehetőség) tekintetében. Bár országos szintű szabályozás még nincs, hazai jó példák is akadnak, hiszen a BKK-nál, és részleges jogelődénél, a BKV-nál, már mintegy 40 éve a kollektív szerződés része az egészségügyi szabadnap. Több budapesti önkormányzat (a II., VI., VIII. és XIV. kerület) a 2020-as években bevezetett már saját alkalmazottai körében hasonló gyakorlatot. A jelenlegi adatok alapján van igény a kezdeményezésekre és sehol sem okozott komolyabb anyagi, vagy munkaszervezési problémát a gyakorlat.
A harmadik vitaindító előadásban Mélypataki Gábor, egyetemi docens a közszolgálat specifikumait és az ott dolgozó nőknek az általános, de a reprodukciós egészséget is befolyásoló munkakörülményeit, célzottan pedig a pszichoszociális terheiknek a foglalkoztatási rendszeren belüli kódoltságát mutatta be és elemezte. Bár a közszférában a nők 70%-os arányban képviseltetik magukat, a szervezetrendszer továbbra is erősen maszkulin, a vezetői székeket pedig jellemzően férfiak foglalják el. A nők vezetőként jellemzően a középvezetői szintig jutnak, folyamatosan szembesülve az „üvegplafon” vagy az „üveglift” jelenségével, sőt, gyakran az „üvegszikla” effektus áldozataivá válnak. Utóbbi elsősorban a nagyvállalati szektor jelenségét írja le, de van rá közférás példa is. Az üvegszikla esetében egy már eleve bukásra ítélt ügy élére állítják a nőket. A helyzetet nehezíti a rugalmatlan szabályozás és a közszférában hiányzó vagy korlátozott kollektív munkajogi intézmények hiánya, ami megköti a szakszervezetek kezét. Mélypataki Gábor hangsúlyozta, hogy a munka és a magánélet egyensúlyát célzó jelenlegi szabályok nem fókuszálnak kellőképpen a mentális egészségre, és tévhit, hogy a távmunka minden problémára gyógyírt jelent. Külön felhívta a figyelmet a káros, túlzott munkaintenzitásra (Heavy Work Investment), valamint a mobbing, azaz a munkahelyi pszichoterror súlyos problémájára, amely a toxikus, erősen hierarchikus állami szektorban kifejezetten markánsan van jelen.
Az eseményt egy kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a résztvevők a gyakorlati megvalósítás útjait keresték. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a gyakorlati cselekvéshez e kérdéskör társadalmi átkeretezése elengedhetetlen. A változásokat több szinten lehet és kell elindítani,ahol lehetőség van rá, ott kollektív szerződések és/vagy munkahelyi megállapodásokon keresztül helyi szinten éppúgy, mint felülről jövő nyomásgyakorlással, vagyis jogalkotói eszközökkel. Kiemelték, hogy a szakszervezeteknek mind a két ponton fel kell lépni azért, hogy a változás tartós lehessen. A társadalmi előítéletek miatt az egyes munkahelyi kezdeményezések hatással lehetnek a téma felvállalása ügyében a felsőbb szintű szakszervezeti vezetőkre éppúgy, mint ahogy egy szakszervezeti jogalkotási törekvés bátoríthatja a munkahelyi önálló kezdeményezéseket ez ügyben is. Mint minden foglalkoztatás politikai alku esetében, itt is kiemelten fontos, hogy a munkáltatókat a puszta kényszeren, vagyis a jog erején túl érdekeltté tegyék egy támogató, megtartó közeg kialakításában.
A vitaindító előadásokról és a vitáról nyilvános videó felvétel készült, melyet a SZEF YouTube-csatornáján lehet megtekinteni.
A női reprodukciós egészség kérdéseinek a lezajlott konferencián és kerekasztal beszélgetésen történő vizsgálta a SZEF szervezésében 2026 őszén, a Tisztes Munka Világnapjához kapcsolódóan folytatódik majd Budapesten, ahol további szempontok alapján keresik a szakszervezetek számára a felelős cselekvési lehetőségeket e területen is.
Az eseményt a Friedrich Ebert Alapítvány Budapesti Irodájának támogatásával jött létre.
Köszönjük a Miskolci Akadémiai Bizottságnak a kép- és hangfelvételek elkészítésében nyújtott segítséget.
