A SZEF Zöld Munkacsoport tagjaiként 2025. március 10-11-én Bécsben jártunk, ahol személyes találkozók keretében ismerkedhettünk meg az osztrák Munkavállalói Kamara (AK), az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a Younion szakszervezet klímapolitikájával, illetve látogatást tettünk a Simmeringi Erőműben is.
A 2024-ben megkezdett „Igazságos átmenet a közszolgáltatásokban” című programsorozat folytatásaképpen az Osztrák Szakszervezeti Szövetség segítségével bővítettük tudásunkat és építettük tovább szakmai kapcsolatainkat a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-00049 számú „Kapacitásbővítés a Szakszervezetek Együttműködési Fórumánál” projekt keretében.
Az osztrák Munkavállalói Kamara (Arbeiterkammer, AK) 1920 óta képviseli a munkavállalók érdekeit, az 1848-ban alapított Kereskedelmi Kamara ellensúlyaként. Hasonló érdekvédelmi szervezet Magyarországon nem működik. A tagság kötelező minden Ausztriában dolgozó – osztrák vagy külföldi állampolgárságú – munkavállaló számára. A szervezet az ipari tanulókat, a munkanélkülieket és a szülői szabadságon lévőket is képviseli.
A kamara szövetségi tartományi rendszerben működik. A tagok ötévente választják képviselőiket, akik kijelölik a tartományi kamarai elnököket. Az országos elnöki tisztséget hivatalból a Bécsi Munkavállalói Kamara elnöke tölti be.
Mivel tagsága négymilliós, a tagdíj pedig a tagok bruttó bérének 0,5%-a, jelentős bevétellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy hatékony érdekképviseleti munkát végezzen:
– Jogi, bérlő- és fogyasztóvédelmi tanácsadást nyújt tagjainak.
– Képviselet biztosít számukra a munkaügyi bíróság előtt.
– Segíti az üzemi tanácsok munkáját.
– Támogatja tagjainak képzését.
– Kulturális tevékenységet folytat.
– Törvényjavaslatokat véleményez.
– Gazdasági és szociálpolitikai kutatásokat végez, szakpolitikai javaslatokat dolgoz ki.
Ugyanakkor nem vesz részt kollektív szerződések megkötésében és sztrájkok szervezésében, mivel ez a szakszervezetek jogköre. A Kamara sok területen működik együtt az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel, az ÖGB-vel.
A 2024-ben elkészült társadalmi-ökológiai szerkezetátalakítási tervük közel 70 szakértőjük közös munkájának eredménye. A terv hangsúlyozza, hogy a klímaválság nem csupán környezeti, hanem társadalmi kihívás is. Ennek megfelelően a klímapolitikának egyben szociálpolitikaként is kell működnie. Kiemelten kell kezelni a társadalmi igazságosság kérdését, és figyelembe kell venni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A társadalom támogatása csak akkor biztosítható, ha a változások demokratikus és méltányos módon mennek végbe, valamint ha a leggazdagabb 10% is arányosan részt vállal a terhek viselésében.
Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez jelentős állami beruházások szükségesek. Ezek jelentős részének regionális/települési szinten kell megvalósulnia. Elengedhetetlennek tartják a klímabarát és mindenki számára elérhető, színvonalas közszolgáltatások biztosítását. Elképzeléseik központi eleme a termelési folyamatok átalakítása. Céljuk, hogy azokat a valódi társadalmi szükségletek határozzák meg, és ne a piac igényei. Ehhez a demokráciát az üzemek szintjére is kiterjesztenék. A vállalatoknak be kellene vonniuk alkalmazottaikat a termeléssel kapcsolatos döntéshozatalba, és a profit helyett a fenntarthatóságot kellene előtérbe helyezniük. A munkaidő fokozatos csökkentését tartják kívánatosnak, amely a munkaerőigény csökkenésével járó piaci helyzetben alternatívát jelenthet a létszámleépítésekkel szemben, mivel lehetővé teszi a munkavállalók közötti arányos munkamegosztást. Kritikusan közelítenek a folyamatos gazdasági növekedés kényszeréhez.
A terv részletesen kifejti, hogy a közlekedés, lakhatás, energia, ipar és mezőgazdaság területén milyen változásokra van szükség, ezek milyen előnyökkel járnak, és mely konkrét lépések vezetnek el ezek megvalósításához. A közlekedés és a lakhatás kérdéskörét részletesebben is megismerhettük. Példaként említették, hogy a közlekedés átformálásánál az autóiparban dolgozókat át lehet irányítani a vasútfejlesztéssel kapcsolatos munkakörökre, melyekhez megfelelő átképzést kapnak a munkavállalók. Alapvetően a tervekben figyelembe veszik a lakosság minden szükségletét. Fontos szempont, hogy a munkavégzés helyének közelsége mellett az újonnan kialakuló városrészekben is kiépüljön minden infrastruktúra: elérhető legyen az orvosi ellátás, óvodák, iskolák megfelelő számban álljanak a lakosság rendelkezésére, emellett folyamatosan fejlesszék a szociális és szövetkezeti bérlakások hálózatát is, melyhez eleve kötöttpályás tömegközlekedést is terveznek.
Az AK fontosnak tartja a munkavédelem és a munkaegészség megőrzésének kérdését is. Kiadványaikban bemutatják a klímaváltozás miatti új munkavédelmi kihívásokat, és megoldási javaslatokat is ismertetnek, mint pl. útépítés melletti árnyékolók alkalmazása mobil pihenőhelyként, megfelelő védőital biztosítása stb. A munkaegészség megőrzése érdekében nemcsak a munkavállalók fizikai jóllétét helyezik fókuszba, hanem holisztikus szemlélettel a dolgozók mentális egészségének megőrzését, és az emberek munkához való viszonyát is kutatják, irányt mutatnak az egészségesebb munkahelyek kialakításához. Igyekeznek megoldási javaslatokat megfogalmazni olyan munkavállalókat érintő helyzetekre is, mint az idősek gondozása, vagy a kisgyermeknevelés melletti munkavégzés.
Bár a tervet nem sikerült az országos Kamara hivatalos állásfoglalásává tenni, a Bécsi Munkavállalói Kamara elfogadta azt. A közlekedés átalakítására vonatkozó javaslataik egy része pedig a március elején megalakult osztrák kormány koalíciós szerződésébe is bekerült.
A Simmeringi erőmű az áramtermelés mellett elsősorban távhő előállítására specializálódott. Jelenleg földgázt és fa biomasszát használ energiaforrásként, de klímabarát átalakításon megy keresztül, melynek célja a megújuló energiaforrásokra való átállítása, például hőszivattyúk alkalmazásával. A technológiai bemutatót követően lehetőségünk volt az üzemi tanács képviselőivel is találkozni, akik készségesen álltak rendelkezésünkre és számoltak be munkájukról és a kihívásokról. Kiemelték a tapasztaltabb kollégák képzését annak érdekében, hogy megváltozott technológiákkal lépést tudjanak tartani; ez közös céljuk a munkavállalókkal és ezért közösen is tesznek.
Az 1945-ben alapított Osztrák Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbund, ÖGB), amely az egyetlen osztrák szakszervezeti szövetség, 1,2 millió tagot számlál. Céljai eléréséhez igyekszik aktívan befolyásolni a politikai döntéshozatalt, ezért az összes politikai párttal folytat tárgyalásokat elképzeléseiről. Az ÖGB-n belül minden politikai irányzat képviselteti magát, azonban a legerősebb frakciót a szociáldemokraták alkotják. A szövetséget ezért közismerten szoros kapcsolat fűzi az Osztrák Szociáldemokrata Párthoz (SPÖ). Az újonnan megalakult kormány koalíciós tárgyalásaiba is bevonták őket, és egykori alelnökük miniszteri posztot kapott.
Az ÖGB az 1980-as évek óta foglalkozik klíma- és energiapolitikával. A hatékonyabb politikai nyomásgyakorlás érdekében Klímairodát is alapított, mely 2023-ra saját klímaprogramot dolgozott ki. Tagjait ebben a témában is folyamatosan tájékoztatja, képzi, aktivizálja – még sztrájk formájában is – és segíti hálózatosodásukat. Az üzemi tanácsok vezetőin keresztül a fenntarthatóság és az igazságos átmenet szempontjait az üzemekbe is eljuttatja.
Klímaprogramjuk, amely a munkahelyek megőrzését és a klímaváltozásból eredő új munkavédelmi kihívások kezelését tűzi ki célul, főbb irányvonalaiban összhangban áll a Kamara terveivel. A hőségvédelem terén olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyeket ismeretterjesztő anyagokkal, köztük a “klíma-szerszámosláda” elnevezésű kiadvánnyal, valamint egy kifejezetten az építőipar számára kifejlesztett mobilalkalmazással is kiegészítenek, segítve a munkavállalókat a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között. E program, a Kamara tervétől eltérően, a közbeszédhez alkalmazkodva nem vitatja a gazdasági növekedés elsődlegességét. A klímaprogram egyes elemei a kormányprogramban is megjelennek.
A Younion szakszervezet az önkormányzati alkalmazottakat, a szabadúszó munkavállalókat, a médiában, a művészetek, és a sport területén dolgozókat képviseli. Taglétszáma 150 ezer.
A zöld és igazságos átmenet kérdésével kapcsolatban 2022-ben fogalmazták meg először pozíciójukat. Azóta a zöld átmenet városi és önkormányzati szintű megvalósításáról egy átfogó, 15 pontos tervet dolgoztak ki. Szükségesnek tartják egy átfogó jogszabályi és finanszírozási keret megalkotását, amely egyértelműen elkülöníti az állami, tartományi és önkormányzati hatásköröket, miközben bővíti az önkormányzatok mozgásterét. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a munkahelyteremtésre és az élhetőbb városi környezet kialakítására, valamint sürgetik a közszolgáltatások fejlesztését, a megújuló energiára és a körforgásos gazdaságra való átállást. Fontosnak tartják a lakosság bevonását a döntéshozatali folyamatokba. A termelési folyamatok átalakításának vagy korlátozásának kérdésével nem foglalkoznak, a növekedési kényszert nem kérdőjelezik meg.
A SZEF Zöld Munkacsoportja még csak az első lépéseit teszi, ezért számunkra mindhárom szervezet munkája inspiráló volt. A Kamara átalakítási terve keltette fel leginkább az érdeklődésünket. Szívesen tartanánk velük a kapcsolatot, és örömmel tapasztaltuk, hogy ők is nyitottak erre. Célunk, hogy olyan szakértőkkel működjünk együtt, akik kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi igazságosságra, és akik a termelés és fogyasztás átalakítását helyezik középpontba a klímaváltozás kezelésében.
A beszámolót a SZEF zöld munkacsoportja készítette.
