Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) október 29-31. között szervezte meg a tagszervezetek „Szakszervezetek uniós szemeszteri összekötőinek” (TUSLO) ezévi konferenciáját Marseille-ben. A helyszín kiválasztását indokolta, hogy Dél-Franciaország kereskedelmi és gazdasági központja, s egyben a regionális szakszervezeti szerveződések centruma is. A helyi szakszervezetek – így különösen a Force Ouvriere – támogatásával, annak székházában került sor a konferencia megtartására. Ez a körülmény bepillantást engedett a francia jobboldal előretörése okozta belpolitikai feszültségekbe is. Ez utóbbi miatt két programpont – egy helyi vállalat meglátogatása, illetve a megszorítások elleni szakszervezeti megmozduláson való részvétel – meghiúsult.
A konferencia tematikája erősen gazdasági, azon belül az adózási kérdések és a szakszervezeti mozgástér köré épült az előadások és a szakmai párbeszéd keretében. Beszámolóra került sor az EU Félidős Pénzügyi Strukrutális Terv (MTFSP) állapotáról és a 2025. évi szemeszter céljairól. Ezt követően a tagszakszervezeti képviselők országaik helyzetéről számoltak be. Figyelmet kapott az európai beruházáspolitika, az adóreform ügye, amelyek az ESZSZ megítélése szerint az EU előtt álló tranzíciós időszak fő kihívásai.
A magyar szempontból fontos tematikus megállapítások összegzése:
Az MTFSP végrehajtása – Ludovic Voet konföderációs titkár kérésére a résztvevők hazájuk uniós szemeszteri gyakorlatát, tapasztalatait ismertették és mindezek szakszervezeti összefüggéseiről adtak tájékoztatást. Az általános megállapítások szerint: a tagállamok többsége már leadta éves jelentését. Elkészítésük többségükben kormányzati szinten történt a szakszervezetek és társadalmi szervezetek bevonása nélkül. Így nem volt módjuk tükröztetni álláspontjukat és javaslataikat a gazdasági fejlesztés, munkavállalói jogok erősítése, az adópolitika reformja, a reálkeresetek növelése terén. Továbbra is fennáll az aggodalom, hogy a COVID és a háborús kockázatok miatt megtorpant gazdasági konszolidáció ne járjon további megszorításokkal. Ez ismét döntően a dolgozókat sújtaná. Megoldásként az igazságos adórendszer megteremtését, a szükséges reformok szorgalmazását jelölték meg – de egyelőre eredmény nélkül.
A magyar hozzászólás – a magyar kormány 2024 második felében az EU Tanács elnökségi feladatát is ellátó tagállamként, különösen fontos és érzékeny kihívásokkal szembesül. A kormányzat hangsúlyosan nemzeti érdekekre, politikai és gazdasági szuverenitásra törekvő politikája korlátokat szab mind a nemzeti, mind az uniós szintű érdekérvényesítésének. Ezt tükrözi a Bizottság és a tagállamok többségének álláspontja. A magyar elnökségi program a versenyképesség erősítését és a migrációs válság kezelését helyezte a fókuszba. Bár ezek tagállami szinten előremutató kihívások, a célkitűzés eléréséhez szükséges konkrét lépések hiányoznak.
Hozzászólásunk röviden kitért a veszélyhelyzeti kormányzás rendszerére, a COVID járvány, majd tágabb térségünk fegyveres konfliktusainak hatásaira, illetve a magyar gazdaság pangó állapotára, a reáljövedelmek lassú kiigazítására és a nyugdíjasok kritikus anyagi, szociális helyzetére.
A valós problémát sokkal inkább az jelenti, hogy a kormány a gazdaság mennyiségi növelésére helyezi a hangsúlyt, háttérbe szorul a tudásalapú gazdasági szerkezet kialakítása. A kormány frissített külgazdasági politikája a gazdasági semlegesség jegyében a Kínával, a keleti gazdaságokkal való befektetési, üzleti kapcsolatépítést célozza. Ilyen körülmények között nehezen várható, hogy az EU szemeszter teljesítéséről szóló beszámoló maradéktalanul megfeleljen az uniós elvárásoknak.
Az európai szemeszter – az új Európai Bizottsággal kapcsolatos első tapasztalatok a tagszervezetek részéről nem voltak biztatóak. A szakszervezeti prioritások továbbra is a gazdasági stabilitás, a dekarbonizáció szorgalmazása, a megszorítások korlátozása, az átlátható adórendszer megteremtése, a munkavállalói fizetések folyamatos kiigazítása, szociális politika és nyugdíjasok helyzete. Ezekről a közös érdekeltségű kérdésekről továbbra sem folyik egyeztetés a tagállamok kormányai többségével.
Az európai versenyképesség növelése – a résztvevők páneurópai keretben tekintik a leginkább kivitelezhetőnek, de az ehhez szükségesnek ítélt 800 mld. euró befektetési forrás nem áll rendelkezésre. A szükséges intézkedések tehát halasztást fognak szenvedni. A küldöttek jellemzően jelezték, országaikban – pl. Portugália, Spanyolország, Belgium – is a konzultáció és a párbeszéd hiánya a jellemző, részben emiatt a versenyképesség növelése is el fog maradni az elvárttól.
Az adópolitika – a konferencia kiemelt kérdése az adóztatás változtatásának, igazságosabbá, hatékonyabbá tétele volt. Voet konföderációs titkár hangsúlyozta felvezetésében, hogy míg korábban az adózás szakmai ügy volt, ma már kormányzati kompetenciából közüggyé vált. Az ESZSZ ezért foglalkozik rövid és hosszabb távú stratégiájában a kérdéssel, amint a vállalatok, a társadalmi szereplők és a sajtó is ezt teszi. Általános igény a nagyvállalatok, multinacionális vállalatok adózási visszaéléseinek megakadályozása. Felvetődött a vagyonadó kérdése, de érdemben nem került megvitatásra.
Az ESZSZ fő törekvése uniós összefüggésben – az előttünk álló új korszakban a gazdaság ráállítása a gazdasági tranzíciós pályára, ami elkerülhetetlen, az átalakuló világgazdasági és politikai környezetben. E folyamatban szakszervezeti érdekérvényesítési szempontból a fő irányok: a versenyképes zöld iparosítás, a munkavállalói érdekeket is szem előtt tartó gazdasági átállás, a versenyképesség emelése a fenntarthatóság kritériumai alapján. Az új gazdasági stratégia kidolgozása további elemző munkát és folyamatos frissítést igényel. Az ESZSZ ebben szerepet akar vállalni.
A célok elérése – szükséges a nemzeti és uniós beruházáspolitikák kiigazítása, a pénzügyi források biztosítása az uniós pénzügyi szabályok és az átláthatóság betartatása mellett. A magánbefektetőket bátorítani kell a közberuházások irányában, tekintettel az állami költségvetések hiányára, a pénzelvonásokra és megszorításokra. Jelenleg nehéz lenne a Bizottság részéről megteremteni a forrás biztosítása terén a tagállami konszenzust – a szakszervezeteknek ezt mégis szorgalmazniuk kell nemzeti és uniós szinten is. Kedvezőtlen az ESZSZ céljai szempontjából a két meghatározó európai tagállam – Franciaország és Németország – évtizedek óta nem tapasztalt kritikus belpolitikai és gazdasági állapota.
A francia szakszervezetek képviselőivel október 29-én folytatott találkozó alkalmat adott a bepillantásra mind a francia szakszervezeti mozgalom jelenébe, mind az ország belpoltikai viszonyaiba. A szakszervezetek aggódnak a megszorítási politika eddigi következményei és a Barnier kormány további megszorításokat érvényesítő politikája miatt. Szakpolitikai téren különösen válságosnak ítélik az egészségügy állapotát. A megszorítások több tízmilliárdos mértéke aggasztó a dolgozók és alkalmazottak számára, miközben az állami támogatásban részesülő magánvállalatok elszámoltatása hiányos. Az EU szemeszteri jelentés átadását a francia kormány szeptemberről későbbi időpontra halasztotta. A szakszervezetek konzultációt kértek a kormánytól, de eddig nem kaptak választ.
A francia szakszervezeti vezetőknek feltett kérdésemre, hogy a francia társadalom jelenleg fragmentált állapotának ki a nyertese és vesztese, elmondták: a társadalom valóban széttöredezett az utóbbi évek krízisei következtében. A vesztesek a szakszervezetek, a civil szervezetek és a mérsékelt politikai pártok lehetnek. A nyertesek a szélsőséges politikai erők, a szélsőjobb lesz.
Összefoglalva – a TUSLO-tanácskozás előremutató volt, tükrözte a szakszervezeti mozgalom európai beágyazottságát, a Bizottsággal való együttműködési készséget és képességet. Az ETUC ezt stratégiai távlatban is képes kezelni, a nemzeti tagszervezeteket összefogni és cselekvésre késztetni a közösen megállapított társadalmi, szociális, gazdasági és európai politikai célok szerint. Ez a törekvés a jövőben is folytatódni fog.
Budapest, 2024 november 3.
Készítette: Pap László Csaba
