Jelenleg a munkaerőpiacon több, sokszor egymást erősítő jelentős átmenetet, nagymértékű változási folyamatot tapasztalhatunk, amelyek a következő években, évtizedekben várhatóan csak tovább fognak erősödni: ezek közül a folyamatok közül talán a legfontosabb a zöld átmenet, zöld átállás, de nem feledkezhetünk el a digitalizáció és a robotizáció terjedéséről sem. Ezek a folyamatok külön-külön és együttesen is ahhoz vezetnek, hogy bizonyos szektorok teljesen eltűnnek (majd), mások pedig drasztikusan átalakulnak. Ebben a helyzetben az ezen szektorokban dolgozó munkavállalók kiemelten nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha jogaik védelme nincs megfelelően képviselve.
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kiemelt célja, hogy a fent említett folyamatok igazságosan, a munkavállalók jogait figyelembe véve, őket a folyamatba bevonva, a társadalmi igazságosság elvei mentén valósuljanak meg. Ennek érdekében dolgozták ki képzési sorozatukat, amelynek keretében a lengyel Szolidaritás szakszervezettel közösen 2024. február 14 és 16 között Brüsszelben, a Marivaux Hotelben megrendezésre került a „Munkavállalók jogainak védelme a változások korában” című képzés. A képzés 20 résztvevővel valósult meg, akik Lengyelországból, Svédországból, Ukrajnából, Bulgáriából, Litvániából, Finnországból, Németországból, valamint Magyarországról érkeztek.
A három napos képzés célja az volt, hogy azonosítani tudjuk azokat a munkavállalói jogokat, amik a fent említett folyamatok révén sérül(het)nek; megértsük, hogyan zajlanak ezek a folyamatok a nemzetek szintjén és az európai szinten; példákkal találkozzunk olyan szektorokból, amiket már most erősen érint a zöld átállás folyamata; és megoldási javaslatokat dolgozzunk ki szakszervezetek számára. A képzési célok elérése érdekében kisebb csoportokra osztották fel a résztvevőket, ezekben a csoportokban dolgoztunk fel különböző esettanulmányokat, cseréltünk tapasztalatot saját országainkból és igyekeztünk saját szektorainkra és szakszervezeteinkre alkalmazható megoldási javaslatokat kidolgozni.
A gazdag képzésből itt két dolgot emelnék ki, amelyek a legnagyobb hatással voltak rám: egyrészt Ludovic Voet, az ETUC titkárának prezentációját, amelyre az első napon került sor; illetve a képzés utolsó napján a kis csoportokban kidolgozott szakszervezeti akciótervet.
Ludovic Voet az ETUC Európai zöld megállapodással kapcsolatos álláspontjáról beszélt, amely szerint „egy halott bolygón nincsenek munkahelyek sem”, de a dolgozók védelme az átállási folyamatban elsődleges kell legyen, annak során egy munkavállalót sem lenne szabad hátrahagyni. Emiatt az ETUC fő kritikája a Zöld megállapodással szemben az, hogy a társadalmi igazságosság szempontjai abból hiányoznak, és bár létrehoztak egy a Méltányos Átállást Támogató Alapot:, annak hatásköre rendkívül korlátozott. A Zöld megállapodásnak Voet és az ETUC szerint foglalkoznia kellene a társadalmi következményekkel, a klíma célok elérése mellett az emberek félelmeire való válasz is kiemelten fontos kell, hogy legyen. A szakszervezeteknek és a baloldalnak pedig szükséges ebben a kérdésben határozottan állást foglalnia, különben a Zöld megállapodás kritikája a szélsőjobboldali mozgalmakra marad, fenyegetést jelentve a demokratikus rendszerekre.
Az utolsó napon kis munkacsoportjaink akcióterveket állítottak össze a szakszervezetek részére, melyek célja a munkavállalói jogok biztosítása volt a munkahelyek szintjén. A tervek célja rövid távon az igazságos átmenet elveinek beemelése lenne a kollektív szerződésekbe, vagyis például biztosítékok rögzítése azokra az esetekre, ha egy dolgozó az adott vállalat „zöldítése” miatt veszíti el a munkáját, vagy átképzésre, továbbképzésre van emiatt szüksége. Csoportunk a következő szükséges lépéseket állapította meg:
1. Munkacsoport felállítása szakszervezeti tagok, tisztségviselők, jogászok, szakértők részvételével.
2. Nemzeti és nemzetközi kapcsolatok felépítése, ezen keresztül olyan létező kollektív szerződésekről/tárgyalásokról információk gyűjtése, amelyek sikeresen beépítették az igazságos átmenet alapelveit.
3. Kollektív szerződés tervezetének elkészítése a munkacsoport által.
4. Workshopok szervezése munkavállalók részvételével: a tervezet bemutatása, a zöld és igazságos átmenet fogalmaival való megismertetés, beszélgetés a félelmekről, lehetséges megoldásokról.
5. A workshopok alapján a tervezet átdolgozása, véglegesítése.
6. Kollektív tárgyalások.
7. Monitoring munkacsoport felállítása.
Ezeket a fenti lépéseket bármely szakszervezet elkezdheti mihamarabb, hogy – az előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező változások – ne érjék őket és a képviselt dolgozókat sem felkészületlenül.
A beszámolót a SZEF delegáltja Veér ZSófia készítette.