Szakszervezetek a fair helyreállításért – Projektzáró konferencia
Brüsszel, 2023. november 9.
Az ETUC által gesztorált „Szakszervezetek a fair helyreállításért – a szociális partnerek szerepének megerősítése a COVID-19 válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésében” projekt zárókonferenciája 2023. november 9-én került megrendezésre Brüsszelben.
A képen a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői balról jobbra: Kozák László (LIGA), Hangonyi Adrienn (LIGA), Szatmári Lajos (SZEF), Kiss Rigó Alíz (MASZSZ), Pallagi Gyula (MASZSZ), Papp-Nagy Viktória (SZEF).
Ennek a programnak a keretében a SZEF mintegy 120.000 euró vissza nem térítendő támogatásban részesült 2022-2023 évben, mely forrás felhasználásával többek között a szociális párbeszéd megerősítését szolgáló tanácskozásokat, a digitális átállást segítő honlapfejlesztést, illetve a kapacitásbővítést és tudásátadást szolgáló képzési rendezvényeket valósított meg.
A konferenciát megelőző napon a támogatott szervezetek képviselői videóinterjúk keretében adtak tájékoztatást a saját munkaprogramjukban elért eredményekről. A SZEF-et Szatmári Lajos alelnök és Papp-Nagy Viktória projektvezető képviselte.
A konferenciát Tea Jarc, ETUC konföderációs titkár nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a projekt eredményeit:
1. Az úgynevezett „kaszkád” támogatási program (cascading grant) keretében a teljes keretösszeg 3,3 M euró volt, melyből összesen 30 ETUC tagszervezetet támogattak, akik saját munkaprogramokat valósítottak meg 2022-2023-ban, 12-15 hónapos időtartamban.
2. Ugyancsak a projekt keretében 10 nemzeti konföderáció részesült támogatásban, hogy fejlesszék a digitális szakszervezeti munkájukat egy saját petíciós platform létrehozása révén.
3. Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) 600.000 eurós keretösszegből 15 nemzeti szintű tagszervezetét támogatta.
4. A Balkán Solidarnost hálózat transznacionális tevékenységei is támogatásra kerültek.
Az Európai Bizottság képviseletében Jörg Tagger, az Európai Szociális Párbeszéd Osztály vezetője vett részt a konferencián. Hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire másképpen kezelte ez alkalommal az Európai Unió a válságot, mint a korábbi időszakokban. Ez elsősorban annak volt köszönhető véleménye szerint, hogy minden intézkedésüknél figyelembe vették az időközben elfogadott Európai Jogok Szociális Pillére keretében megfogalmazott célokat, alapelveket.
Maja Sever, az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) elnöke az újságírók szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Hiszen szabad sajtó nélkül nincs pártatlan és hiteles tájékoztatás. Véleménye szerint a covid pandémia miatt kialakult válság idején ez még inkább felértékelődött, szó szerint életeket mentett. Reményét fejezte ki, hogy a projekt folytatódhat és további támogatásokra is lehetőség lesz pályázni a jövőben.
A konferencia 3 panelbeszélgetés keretében igyekezett összefoglalni a főbb támogatási területek eredményeit.
1. panel: Fair megállapodás a munkavállalóknak a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások segítségével.
Résztvevők: Alexandre Martin (ETUC Projektvezető), Kozák László (LIGA, Magyarország), Ivana Mihajlović, (UFTUM, Montenegró), Kendrick Bondin (GWU, Málta), Gülfem Karatas (Török Újságíró Szakszervezet)
Alexandre Martin kiemelte, hogy bár nem minden országban kedvezőek a politikai körülmények, a projekt segítségével több szervezetnek is sikerült fenntartani, illetve megerősíteni a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások rendszerét a saját országukban és sikereket értek el a területen. Véleménye szerint további bizakodásra ad okot a közeljövőben átültetésre kerülő EU minimálbér irányelv is, melynek következtében a kollektív szerződések számának emelkedésére számítanak.
Ivana Mihajlović a montenegrói telekommunikációs szektor 136 napig tartó sztrájkjáról beszélt, melynek során sikeresen alkalmazták a digitális szakszervezetiség eszközeit és végül kollektív tárgyalások keretében egy olyan megállapodás született, amely kiegészítette a meglévő kollektív szerződést és elérték a megfelelő béremelést a dolgozóknak, beleértve a sztrájkoló dolgozók bérének kifizetését.
Kozák László a Liga Szakszervezetek munkaprogramját ismertette, melynek keretében képzéseket,
1 konferenciát és szakmai tanácskozásokat is megvalósítottak, illetve 3 videó, 2 kiadvány és 15 tanulmány készült el. Ezen kívül kiemelte, hogy Magyarországon a minimálbér nem éri el az EU minimálbér irányelvben előírt szintet és nem biztosítja a megélhetéshez szükséges életszínvonalat. Ezért fontos lenne, nem csak a nemzeti szintű szociális párbeszéd, hanem az ágazati szintű kollektív tárgyalások megerősítése is.
Kendrick Bondin a máltai szakszervezet a projekt finanszírozásával megvalósított kutatásairól beszélt, amelyek keretében megvizsgálták a covid-válság veszélyeztetett csoportokra – nők, fiatalok, fogyatékkal élő emberek, atipikus munkavállaók – gyakorolt hatását; illetve a munkavállalók bérhelyzetét. Kiemelte, hogy a szakszervezetek közbenjárásának eredményeként – akik a kutatások eredményeit használták tárgyalásaik során – a máltai kormány bértámogatást nyújtott a covid válság időszakában, így nem voltak elbocsátások a vírus miatt, valamint azt is elérték, hogy a nemzeti minimálbér felemelésre került.
Gülfem Karatas a török újságírók szakszervezetének képviseletében mutatta be a kapacitásépítési erőfeszítéseiket, melynek keretében a női és fiatal újságírók helyzetét igyekeztek javítani a helyi médiában. A projekt keretében lefolytatott kérdőíves felmérésben mintegy 600 fő vett részt, melynek eredményeit egy tájékoztató kiadványban összegezték.
2. panel: Digitális eszközök a szakszervezeti aktivista munkában
Résztvevők: Thomas Shannon (ETUC Tanácsadó), Daniela Alexieva (CITUB, Bulgária), Jairo Gonzalo Rivero, (USO, Spanyolország), Drazen Duraskovic, (Médiaszakszervezet, Montenegró), Miloš Miljković és Aleksandra Vitorović, (TUC Nezavisnost, Szerbia), Jan Zygmuntowski (CoopTech Hub – OPZZ)
Thomas Shannon az ETUC digitalizációért felelős tanácsadója bevezetőjében felhívta a figyelmet a digitális eszközök használatának és folyamatos frissítésének fontosságára.
Daniela Alexieva a bolgár CITUB digitális szakszervezetiség terén elért eredményeit ismertette: létrehoztak egy digitális szakszervezeti weboldalt a platform munkavállalók tájékoztatására és szervezésére; digitális eszközök használatával igyekeznek felhívni a figyelmet a szakszervezetek történelmi örökségére a digitális „CITUB Múzeum” segítségével; kialakítottak egy elektronikus könyvtárat; illetve oktatásokat is szerveztek a digitális eszközök használatáról.
Drazen Duraskovic a montenegrói médiaszakszervezet digitalizációs erőfeszítéseit ismertette. Meg kellett változtatniuk a teljes kommunikációs stratégiájukat, hogy elérjék a célközönségüket. Egy nagyon fontos új csatornának bizonyult számukra a podcast, amely jelenleg meglehetősen népszerű az országukban, főleg, ha videós formában kerül rögzítésre. Ennek alkalmazása abban is segített nekik, hogy több fiatalt vonzzanak be a szakszervezetükbe.
Miloš Miljković a szerb Nezavisnost szakszervezet digitális adatbázisát mutatta be, amely a projekt keretében készülhetett el. Ez az adatbázis részletes adatokat tartalmaz nem csak a tagokról, hanem a kollektív szerződéses lefedettségről is az egyes szektorokban. Aleksandra Vitorović kiemelte, hogy minden tevékenységük fókuszában az állt, hogy egy digitálisabb, gyorsabb, flexibilisebb szervezetet alakítsanak ki, méghozzá oly módon, hogy az elfogadható és könnyen adaptálható legyen a hagyományos módszerekhez szokott kollégák számára is.
Jairo Gonzalo Rivero a spanyol USO Kanári-szigeteki szervezetének digitális szakszervezeti tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, amely a helyi, elszigetelt kis közösségekben élő munkavállalók miatt fontos prioritás volt számukra. Kiemelt célkitűzés volt számukra a fiatalok bevonása is. Több platformmal is kísérleteztek, de végül arra jutottak, hogy a fiatalok megszólításának legjobb közösségi média felületei a TikTok és az Instagram, ahol hetente 2-3 videót osztanak meg, több millió felhasználót értek el és többezres követőtábort gyűjtöttek.
Jan Zygmuntowski, a CoopTech Hub képviselője a lengyel OPZZ szakszervezetnek végzett munkájukról beszélt. Az alacsony lengyel szakszervezeti szervezettség (6%) problémájának kezelése érdekében kifejlesztették a „Nadzieja” (Remény) nevű chatbotot, amely különböző munkavállalói kérdésekre tud válaszolni. Már az első 6 hónapban több mint 150.000 felhasználójuk volt, mostanra elérték a 2 millió főt is. A chatbot minden beszélgetés végén az OPZZ-hez irányítja az érdeklődőket további információkért.
3. panel: A szakszervezetek megerősítése
Résztvevők: Maja Sever (EFJ elnök), Sigita Mykolaitytė (LPSK, Litvánia), Sanja Leban Trojar (ZSSS, Szlovénia), Emilija Grujić (Solidarnost Network), Darko Šeperić (SSSH-UATUC, Horvátország), Aiquel Pablo (SNJ-CGT, Franciaország)
Maja Sever a „szakszervezeti konyha” című videó podcast sorozatról beszélt a résztvevőknek, amelyet hazájában, Horvátországban készítettek az Újságírószakszervezet képviselőivel. Ennek keretében fontos szakmai témákat vitattak meg, s közben a vacsora is elkészült. Szemléltetésképpen a panelbeszélgetés közben is készített egy kis harapnivalót beszélgetőpartnereinek.
Sigita Mykolaitytė a litván szakszervezetek utcai művészek segítségével zajló kampányát ismertette. Ennek keretében graffitik és videók is készültek, melyek segítségével a szakszervezetekbe vetett bizalmat igyekeztek növelni. A felméréseik szerint fél év alatt sikerült 33 %-ról 49%-ra emelni azoknak a számát, akik bíznak a szakszervezetekben.
Sanja Leban Trojar a szlovén szakszervezet megerősítéséért végzett munkájukról számolt be. Két nagy kihívással is szembe kellett nézniük, a covid miatt elvesztették a kapcsolatot a tagokkal és a jobboldali kormány kizárta őket a szociális párbeszédből. Fontos lépés volt számukra, hogy felépítettek egy digitális tagnyilvántartó rendszert, melynek segítségével pontosabb képet kaphattak arról, hogy kik is a tagjaik és hogyan tudnak kapcsolatba lépni velük. Ezt követően a szociális párbeszéd megerősítésére koncentráltak szociális média kampányok és utcai akciók szervezése révén, s erőfeszítéseik eredményeként többek között egy 12%-os minimálbér emelést, a munkával kapcsolatos megbetegedések szabályozását, és a munka törvénykönyvének szakszervezetbarát módosítását is elérték. (Igaz ehhez szükség volt a civil társadalom összefogására is, s az időközben bekövetkezett kormányváltásra.)
Aiquel Pablo az SNJ CGT francia újságíró szakszervezet munkaprogramját mutatta be, amely során elsősorban szemináriumok, képzések szervezése és digitális eszközök használata révén igyekeztek megerősíteni a szervezetüket.
Emilija Grujić a Balkán területén szerveződő 6 ország, 10 szakszervezetét tömörítő Solidarnost hálózatot mutatta be, melynek munkáját szintén támogatta a projekt. A támogatási összegből többek között létrehozták a „Munkavállalók hangja” című e-magazint, amelyben fontos szakszervezeti témákat dolgoznak fel a régióra fókuszálva, illetve egy, a női vezetőket középpontba állító videófilmet is készítettek.
Darko Šeperić a horvát SSSH-UATUC által a projekt támogatásával megvalósított 5 különböző digitális szervezési kampányt mutatott be. Kiemelte, hogy bár korábban is használták a közösségi média felületeit, de ez alkalommal elsőként professzionális segítséggel, előre meghatározott célok mentén és fizetett hirdetésekkel is dolgoztak. Így jól mérhető eredményeket tudtak elérni, minek következtében ezentúl saját költségvetésükben is elkülönítenek forrásokat erre e célra. Szintén lehetőségük volt az arculatuk megújítására és ennek az új, modern megjelenésnek a felhasználásával több kiadványt, brosúrát is készítettek, amit hosszú távon is fel tudnak használni a szakszervezetek munkájában.
Zárszavában Tea Jarc ETUC konföderációs titkár kiemelte, hogy igyekeznek lobbizni az Európai Bizottságnál, hogy a program folytatódjon és az ETUC-nak legyen lehetősége további forrásokat juttatni a tagszervezetei részére.
A beszámolót készítette: Papp-Nagy Viktória
