Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében.
Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények
Az energiaszegénység kezelése és az EU rezilienciája: kihívások gazdasági és társadalmi szempontból
Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Uniónak (EU) és tagállamainak abszolút prioritásként kell kezelniük az energiához való egyenlő hozzáférés megfizethető áron történő biztosítását és az energiaellátás biztonságát. Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Azt is megjegyezi, hogy az uniós kezdeményezésekben – beleértve a jogszabályokat és a szakpolitikai intézkedéseket is – fontos szerepet kap az energiaszegénység. Az EU rezilienciáját azonban csak azon lehet majd lemérni, hogy az EU és a tagállamok hogyan kezelik a polgáraik és vállalkozásaik előtt álló kritikus társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokat. Ehhez széles körű és ambiciózus politikai koalíció létrehozását szorgalmazza, amely holisztikus megközelítésből elemezi és kezeli az energiaszegénységet azzal a céllal, hogy 2030-ra minimális szintre csökkentse, hosszú távon pedig teljesen felszámolja azt. A koalíció fellépéseit egy energiaszegénység elleni uniós stratégiában részletesebben ki kell dolgozni.
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket vagy szakpolitikákat az energiaszegénység felszámolására, integrálva és koherenssé téve valamennyi uniós és nemzeti szintű szakpolitikai és finanszírozási eszközt.
Az egészségügyi munkaerőre és a gondozásra irányuló stratégia Európa jövőjéért
Az EGSZB emberekre, jogaikra és szükségleteikre összpontosító, transzformatív megközelítést szorgalmaz az ellátás terén, beleértve a releváns vitákban, konzultációkban és döntésekben való részvételüket is. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy legyen ambiciózus egy olyan gondozási stratégia meghatározásában, amely hozzájárulna a kohézióhoz és a felfelé irányuló konvergenciához az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás terén a tagállamok között és a tagállamokon belül.
Javasolja az európai gondozási garancia elindítását annak biztosítására, hogy az Unió lakosai egész életükön át hozzáférjenek a megfizethető, minőségi egészségügyi ellátáshoz és gondozási szolgáltatásokhoz. Ez az eszköz emellett kezelné a gondozásban fennálló hiányosságokat, és előmozdítaná a gondozók, köztük a házi gondozók tisztességes munkakörülményeit, Mivel a hatékony, elszámoltatható és jól finanszírozott közszolgáltatások továbbra is kulcsfontosságúak a minőségi ápoláshoz való egyenlő hozzáféréshez, arra kéri az Európai Uniót, hogy biztosítsa a gondozási szolgáltatásokat nyújtó állami és magánszolgáltatók között a komplementaritást és az egyensúlyt a szolidaritás alapján, továbbá ösztönözze és támogassa a szociális gazdaságba történő beruházásokat.
Javasolja az Európai Unió egészségügyi és gondozási munkaerejére vonatkozó cselekvési terv1 felülvizsgálatát, ideértve az integrált egészségügyi munkaerő-tervezést és -előrejelzést, valamint az egészségügyi és a hosszú távú ápolásban-gondozásban dolgozó munkaerő készségeinek frissítését, főleg a digitalizáció által kínált lehetőségek terén.
Kéri egy európai egészségügyi munkaerő-felügyeleti szolgálat létrehozását, amely segítené a tagállamokat a tervezés szerkezetének kialakításában és fenntartásában, valamint a tervezés határokon átnyúló szempontjainak koordinálásában. Ez kapcsolódna az egészségügyi dolgozók szabad mozgáshoz való jogához, és meg van győződve arról, hogy a kormányok, a munkaadók, a munkavállalók és az őket képviselő szervezetek bevonásával folytatott szociális párbeszéd kulcsfontosságú a transzformatív gondozási stratégia és a reziliens uniós egészségügyi rendszerek kialakításához.
Uniós ifjúsági teszt
Az EGSZB rámutat arra, hogy az ifjúság részvételét javítani kell a közéletben, különösen a következő problémák kezelésével: az ifjúsági demokratikus képviselet hiánya, valamint az ifjúsági nézőpont hiánya a hagyományos ifjúságpolitika területén kívül, és úgy véli, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb módja a fiatalok megszólításának, és annak, hogy tájékoztassuk őket a politikai részvétel valamennyi lehetséges formájáról és az európai projekt által képviselt értékekről.
Arra buzdítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vezessenek be intézkedéseket és mechanizmusokat annak biztosítására, hogy az ifjúság nézőpontjait valamennyi szakpolitikai területen figyelembe vegyék. A civil és demokratikus életben való részvételt minden szinten meg kell erősíteni Európa jövőbeli jólétének biztosítása érdekében.
Az EGSZB úgy látja, hogy a fiatalok politikai és döntéshozatali folyamatokban való részvétele támogathatja a jobb szabályozást és szakpolitikákat. Megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátani a fiatalok politikai döntéshozatalban történő érdemi részvételének biztosításához, és egyetért azzal, hogy a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszhatnak a fiatalok társadalmi kihívásokba való bevonásában, és ezáltal a politikai döntéshozatalban és a demokratikus folyamatban való részvételük biztosításában.
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások
Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan javasolt iránymutatások megfelelőek, mivel a munkaerőpiac legsürgetőbb kérdéseivel foglalkoznak, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a geopolitikai helyzet jelenleg egyre bizonytalanabb. Ez a jövőben várhatóan befolyásolja majd a vállalatok befektetési döntéseit és az állásbiztonságot, valamint késlelteti a magán- és a közszféra beruházási terveinek kidolgozását. Nagy szükség van annak biztosítására, hogy a fenntartható beruházásokra a versenyképesség jegyében kerüljön sor. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy létrejöjjön egy valóban integrált egységes piac, és elő kell segíteniük a kkv-k növekedését is.
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni mind a szociális partnerek szerepének, mind pedig a foglalkoztatási, társadalmi és gazdasági reformok és politikák tervezésébe és végrehajtásába való bevonásuknak a megerősítése érdekében, amire többek között kapacitásépítéssel kerülhet sor. Rámutat arra, hogy mivel a munkaerőhiány ismét növekszik, hatékony intézkedéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a szociális partnereket nemzeti szinten ösztönözzék a készségigények kielégítésére, az egyes ágazatokhoz és a helyi helyzetekhez igazított intézkedésekkel,
Az EGSZB úgy véli, hogy a dolgozói szegénység csökkentéséhez különböző szakpolitikai eszközökre, illetve a szociális partnerek által megtárgyalt intézkedések útján megvalósított kombinált fellépésre van szükség, és kiemeli, hogy a célzott támogatás különösen fontos a tartósan munkanélküli és/vagy inaktív személyek számára, mivel növeli a munkaerőpiacra való bejutás, illetve visszatérés esélyét, és fontos tényező a munkahelyek megtartásában.
A világjárvány különösen súlyosan érintette a fiatalokat, ezért az ifjúságspecifikus, inkluzív és előre tekintő szakpolitikai intézkedések döntő fontosságúak annak biztosításához, hogy a fiatalok ne maradjanak le, és hangsúlyozza, hogy az inaktivitási ráta csökkentéséhez erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a munkaerőpiacról kiszorult személyek visszatérjenek. Azt is megjegyzi, hogy a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére irányuló intézkedések továbbra is fontosak, és foglalkozni kell e kérdés kiváltó okaival.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelvre vonatkozó, jelenleg tárgyalt javaslatnak a nemek közötti bérszakadék problémájának megoldását szolgáló egyik intézkedésként erősítenie kell annak az elvnek az érvényesítését, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan értékű munkáért egyenlő bért kapjanak.
Tisztességes munka világszerte
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak stratégiát kellene kidolgoznia arra, hogy ne csak az Unión belül, hanem az egész világon előmozdítsa a tisztességes munkát, ugyanakkor kedvezően értékeli, hogy az új keret a kényszermunkával előállított termékek Unióba való belépésének tilalmát végrehajtási garanciák rendszerével ötvözi, amely nemzetközi normákon, valamint az átvilágításra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeken alapul. Az EGSZB megállapítja, hogy sok ember számára a javulás ellenére a tisztességes munka még mindig elérhetetlen a világban. Meggyőződése, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie a társadalmi felelősséget vállaló vezetőként játszott szerepét a világban, és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve a jogalkotási eszközöket is – fel kell használnia és tovább kell fejlesztenie. Üdvözli, hogy az azzal a céllal elfogadott közlemény, hogy valamennyi ágazatban és tevékenységi területen előmozdítsa a tisztességes munkát, egy globális megközelítést kínál, amely a nemzeti piacokon, az Unión kívüli országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó összes munkavállalót megszólítja. Az EU-nak minden belső és külső politikáját fel kell használnia arra, hogy világszerte előmozdítsa és garantálja a tisztességes munkát, és ezt a célt a fenntartható és inkluzív helyreállítás, valamint a digitális átállás középpontjába kell helyeznie.
Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a tisztességes munka elvének bizonyos aspektusait, amelyek ma különleges társadalmi és gazdasági értékkel bírnak – ilyen például a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci kirekesztése elleni küzdelem, a munkahelyi egészség és biztonság, a foglalkoztatás fenntarthatósága a zöld átállás összefüggésében, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség.
Az EGSZB aggodalommal állapítja meg azonban, hogy ezek a mechanizmusok nem biztosítanak szociális párbeszédet a szociális partnerekkel, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a javasolt jogalkotási szövegben egyértelműen rendelkezzen ilyen mechanizmusokról, és kéri, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt, illetve vegyen fontolóra egy, a tisztességes munka ellátási láncokban való előmozdításáról szóló ILO-egyezményt.
1 Az Európai Bizottság 2012-ben tette közzé az EU egészségügyi munkaerejére vonatkozó cselekvési tervét.
Késztette, Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, az EGSZB tagja.