A SZEF álláspontja a szülői szabadság irányelvről

A SZEF kiáll a szülői szabadság irányelv bevezetése kapcsán amellett, hogy növekedjék a szülői- és gondozói szabadság mértéke, illetve a közszféra esetében a szükséges jogszabály módosítások mielőbb megtörténjenek.

 

A SZEF álláspontja a

a szülői szabadság irányelv (EU 2019/1158 sz. irányelv) átültetésének szabályozására
a széles értelemben vett közszféra jogállási törvényeire vonatkozóan

Az Európai Parlament 2019. június 20-án elfogadta a szülői szabadság irányelvet. A tagállamoknak 2022. augusztus 2. napjáig kellett volna átültetni az irányelvben foglalt szabályokat a nemzeti jogba. A magyar kormány részéről az EU-s szabályt lekövető jogharmonizáció nem történt meg sem a verseny-, sem a széles értelemben vett közszféra egészében. Ezzel a magyar kormány (benne a parlament) hátrányt okozott a magyar dolgozóknak, családoknak, szülőknek, illetve az apáknak, akik eu-s állampolgárok és ugyanazok jogok megilletik, mint az Ausztriában, Németországban, vagy más EU-s országban élőket. Épp ezért a SZEF javasolja, hogy az irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs intézkedések 2022. augusztus 2. napjáig visszamenőleges hatállyal legyenek megállapítva a magyar jogállási törvényekben.

Az irányelvvel kapcsolatban a közszférában külön is szükséges az egyeztetés a kormány és a szakszervezetek között, hiszen e tekintetben az Mt. nem általános háttérjogszabály a közszféra egyes jogállási tv-i kapcsán. Elemzésünk szerint az Mt. mellett valamennyi közszférát érintő jogszabályt szükséges módosítani, annak érdekében, hogy a széles értelemben vett közszféra jogállási törvényei alatt foglalkoztatottakra vonatkozó jogok megfeleljenek az irányelvnek.

Az irányelv meghatározza a család – munka összeegyeztetése kritériumokat, a következő témákban:

  • apasági szabadság (Az irányelv 10 munkanap pótszabadságot ír elő kötelezően.)
  • szülői szabadság (Az irányelv 4 hónapban határozza meg mindkét szülő esetében, melyből két hónap nem átruházható.)
  • gondozói szabadság (Az irányelv 5 napban határozza meg a mértkét.)
    (Az első kettőnél a minimális díjazásról is rendelkezik az irányelv. A gondozói szabadság kivétel ez alól.)
  • munkából történő távolmaradás vis maior következtében – a jogosultságot biztosítja az irányelv, de a részletszabályokat a szociális partnerekre bízza
  • rugalmas munkafeltételek
  • hátrányos megkülönböztetés tilalma
  • elbocsájtás elleni védelem, bizonyítási teher
  •  szankciók

 

Apasági szabadság:

A SZEF javasolja, hogy az irányelvben szereplő apasági szabadság az apát, illetve örökbefogadó szülőt is illesse meg, amit a foglalkoztatott kérésére, már a szülést megelőző hónaptól, a szülést követő második hónap végéig lehessen igénybe venni.
Az apasági szabadság mértékére legalább 15 munkanap, ikrek esetében 20 munkanapnap pótszabadságot javaslunk (az irányelv 10 munkanap pótszabadságot jelöl meg minimum értékként).
A pótszabadság akkor is járjon, ha a gyermek halva születik, vagy meghal. A gyermek halála esetén a 15, ill. 20 munkanap pótszabadság ugyan nem biztosít elegendő időt a gyászra, és a gyermek elvesztésének feldolgozásra, de egyfajta támogatást biztosít a kezdeti időszakban és átsegítheti a dolgozót a kritikus időszakon, amely alatt egyébként sem lenne tökéletesen munkára képes (pszichés) állapotban.
A kormány sokat változtatott az elmúlt időben az örökbefogadási szabályokon melynek alapvető célja az volt, hogy minél kevesebb gyermek kapjon intézeti ellátást, helyette mihamarabb családnál kerüljön elhelyezésre a gyermek. Javasoljuk, hogy örökbefogadás pillanata legyen olyan, mint a születés pillanata. Emellett fontos kritérium, hogy az örökbefogadott gyereket – életkorától függetlenül – be kell illeszteni a családba amire a Gyvt. 30 napos kihelyezéssel próbaidőt biztosít az örökbefogadó család részére. Ez azt jelenti, hogy az örökbefogadó szülők valamennyi szabadságukat ezen időszakban kellene, hogy kivegyék, vagy fizetés nélküli szabadsággal tudják orvosolni a törvényben előírt próbaidővel járó távollét időszakát, mely sikeres lezárását követően születik meg a végleges örökbefogadási határozat. Az apasági szabadság biztosítása az örökbefogadó apa számára biztosítani tudná a 30 napos (20 munkanapos) próbaidő egy részét.

Díjazás: A jelenlegi szabályozás alapján járó távolléti díj illesse meg továbbra is az apát a gyermek születése esetén járó pótszabadság idejére. Az apasági szabadság fedezetét a központi költségvetés biztosítsa (ugyanúgy, mint a jelenlegi Mt.-ben szabályozott 5, illetve ikergyermekek esetén járó 7 munkanap pótszabadág esetében. RIASZ hatálya alatt ez jelenleg 10, ill. 15 munkanap).

Szülői szabadság:

Fél év biztosítás jogviszonyt követően mindkét szülőt illesse meg legalább 4 hónap mértékben (melyből két hónap nem átruházható). A kivétel legyen rugalmas, a gyermek 8 éves koráig.
A szülőnek (foglalkoztatottnak) ezen igényét a munkáltató részére a kivétel előtt legalább 30 nappal be kelljen jelentenie. Ezen szabadságról és annak igénybevételéről a munkáltató köteles legyen külön nyilvántartást vezetni. Munkahelyváltás esetén a szabadság nem veszhet el, a fennmaradó szülői szabadság napokról a régi munkáltatónak külön kelljen igazolást kiállítani az utolsó munkában töltött napon, mely alapul szolgál az új foglalkoztatónál létrejövő jogviszony szabadság esetében a szabadság megállapításához, illetve nyilvántartásához.

Díjazás: A szülői szabadság idejére, a dolgozót távolléti díj illesse meg, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosítsa a fenntartók/munkáltatók részére.

Gondozói szabadság:

A foglalkoztatottnak gondozásra szoruló hozzátartozója személyes ápolása céljából évente tíz munkanap gondozói szabadság járjon (az irányelv 5-ről rendelkezik). A szabadság igénybevételének indokoltságát a gondozásra szorult háziorvosa, vagy szakorvos igazolja. A szabadság legyen rugalmasan igénybe vehető (egybefüggően, vagy megosztva is).
Az intézkedés segítené a családokat (különösen a szendvics generációt), hogy a közeli hozzátartozójának átmeneti gondozási igényét kielégítse, vagy tartós gondozási igény megjelenésekor átmeneti gondozást nyújtson, fizetett távollét mellett.

Díjazás: A teljes szélesen vett közszférában foglalkoztatottak esetében legalább a távolléti díj 75 %-a legyen a díjazás mértéke, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosítsa a fenntartók/munkáltatók részére.

Munkából történő távolmaradás vis maior következtében:

A foglalkoztatott mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól sürgős családi okból adódó vis maior alapján, illetve olyan betegség vagy baleset esetén, amely elengedhetetlenné teszi a foglalkoztatott azonnali jelenlétét. A vis maior miatti munkából történő távolmaradás évente 3 munkanap legyen.

Díjazás: Távolléti díj illesse meg a foglalkoztatottat a vis maior következtében történő távolmaradás esetére, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosítsa a fenntartók/munkáltatók részére.

Rugalmas munkafeltételek:

A nyolcévesnél nem idősebb gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő, vagy a hozzátartozója személyes gondozását végző foglalkoztatott legyen jogosult kérelmezni munkaszerződésének részmunkaidőre történő módosítását, vagy a távmunkavégzést indítványozni. A munkáltató köteles legyen a kérelmet megvizsgálni és amennyiben elutasítja, döntését indokolni. A munkáltató döntése ellen, a foglalkoztatottnak joga legyen jogorvoslatot kérni a bíróságtól. A munkáltató köteles legyen biztosítani, hogy a munkarend módosítására vonatkozó megállapodás idejének lejártát követően, legkésőbb a munkavállaló gyermekének 8. életévének betöltése után, hozzátartozója gondozását ellátó munkavállaló esetén a megállapodás lejártát követő naptól, a munkavállaló a megállapodás előtti munkarendjéhez térhessen vissza.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma:

Az irányelvben foglaltak alapján tilos a foglalkoztatott hátrányos megkülönböztetése, amennyiben apasági szabadság, szülői szabadság, gondozói szabadság, vagy vis maior miatt marad távol a munkától. A munkából adódó, a foglalkoztatott által megszerzett jogokat a távolmaradás végéig fenn kell tartani. A foglalkoztatottaknak jogosultaknak kell lenni visszatérni eredeti munkahelyükre, vagy azzal egyenértékű álláshelyre, továbbá részesülniük kell a béremelésekből, ill. a munkakörülményeik azon javulásából, melyre jogosultak lettek volna, ha nem vettek volna igénybe szabadságot.

Elbocsátás elleni védelem, bizonyítási teher:

Az irányelvben foglaltak alapján tilos a foglalkoztatottat elbocsájtani, amennyiben apasági szabadság, szülői szabadság, gondozói szabadság, vagy vis maior miatt marad távol a munkától, vagy a gyermek 8 éves koráig rugalmas munkafeltétel kérelmezése mellett dolgozik.
Amennyiben a munkáltató a tiltás ellenére elbocsátja a foglalkoztatottat, annak megalapozottságát okszerűen indokolni köteles legyen.
Az elbocsátás jogszerűségét a dolgozónak legyen lehetősége vitatni (jogorvoslattal élni) – annak kézhezvételtől számított – 60 napon belül az illetékes bíróság előtt.
A bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terhelje.
Jogszerűtlen elbocsátás esetén a bíróság a foglalkoztatottat a dolgozó kérésére az állásába helyezhesse vissza, vagy anyagi ellentételezésben (kártérítés) részesíttethesse.

Szankciók:

A SZEF javasolja, hogy amennyiben a munkáltató megsérti az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gondozási szabadság, a vis maior távolmaradás, a rugalmas munkafeltételek biztosításának, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmában foglalt jogokat, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság által hozott döntés alapján, maximum 5 milllió Ft pénzbírsággal, illetve maximum 2 évre a közbeszerzéseken indulásból történő kizárással legyen sújtható.
A hatóság döntése ellen jogorvoslatot a 30. napon belül lehessen előterjeszteni az illetékes bíróságnál.

Készítette: Szűcs Viktória SZEF alelnök, BDDSZ elnök, felkért szakértő

A SZEF Ügyvivő Testülete 2022. október 4-i ülésén határozatával elfogadta, mely a SZEF hivatalos álláspontja

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós