Tisztes munka világnapja

Október 7-e a Tisztes munka világnapja. Az ETUC felhívására mi is csatlakoztunk ahhoz az európai kampányhoz, amely dolgozók bérének emelését és a gazdagok megadóztatását tűzte zászlajára.

 

Vessenek véget a megélhetési válságnak! Emeljék a béreket és adóztassák meg a profitot!

Ezt a válságot a túlzott nyereség – és nem a bérek – okozzák.

Nem a bérek okozzák az inflációt. A munkavállalók a válság áldozatai, mert a bérek értéke csökken, miközben a mindennapi szükségletek ára emelkedik. Ez növeli a meglévő egyenlőtlenségeket, legkeményebben az alacsonyan fizetett munkavállalókat és a kiszolgáltatott embereket sújtva.

A munkaadók, a kormányok és az EU egyaránt felelősek azért, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek a megélhetési költségek válságának kezelésére, biztosítva a béremeléseket, sürgősségi támogatást nyújtva a küszködő családoknak, ár-sapkákkal, az adózás alakításával, valamint a többletprofit és többletvagyon újraelosztásával.

Ezért a munkavállalók és szakszervezeteik Európa-szerte egy hatpontos tervet szorgalmaznak a megélhetési költségek válságának kezelésére és egy olyan gazdaság építésére, ami a munkavállalóknak is ad. A következőket követeljük:

    1. Béremeléseket a megélhetési költségek növekedésének fedezésére és biztosítva azt, hogy a munkavállalók tisztességesen részesüljenek a termelékenység növeléséből, valamint kollektív alkut előmozdító intézkedéseket, ami a méltányos díjazás és a fenntartható gazdaság elérésének legjobb módja.
    2. Pénzügyi támogatást, hogy az emberek kifizethessék energiaszámláikat, hogy ennivalót tehessenek az asztalra, kifizethessék a lakbéreiket. Az élelemhez és a meleg otthonhoz való jog emberi jog, és ezt meg kell védeni. A szegénységben élőktől nem várható el, hogy megfizethetetlen számlákat fizessenek. Szükséges a lekapcsolások tilalma.
    3. Árplafonokra van szükség, különösen az energiaszámlák kapcsán és olyan adók kellenek az energia okán keletkező túlzott profit és vállalatok esetében, amelyek biztosítják, hogy ne spekulálhassanak a válsággal. Olyan intézkedések szükségesek a nyerészkedés megállítására, mint például az osztalékok korlátozása, valamint az élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációk megakadályozása.
    4. Nemzeti és európai válságellenes támogatási intézkedések szükségesek a jövedelmek és a munkahelyek védelme érdekében az ipar, a szolgáltatások és a közszféra területén, beleértve a munkahelyek és jövedelmek védelmét szolgáló SURE-típusú intézkedéseket, finanszírozva a szociális intézkedéseket a válság és a méltányos átmeneti folyamatok kezeléséhez.
    5. Az EU energiapiac működésének reformjára van szükség. Fel kell ismerni, hogy az energia közjó és befektetések kellenek a válság kiváltó okainak, mint például az elégtelen zöld energia beruházások, és a privatizáció következményeinek kezelésére.
    6. Helyet kell kapniuk a szakszervezeteknek a válságellenes intézkedések megtervezésének és végrehajtásának tervezőasztalánál, a szociális párbeszéd révén. Ez a bevált módszer a válság sikeres kezelésére.

A kormányok és az EU nem maradhatnak tétlenek ezen válság esetében. A tétlenség vagy a rossz válaszok ára, – mint például a kamatemelések, a bérbefagyasztások, vagy a sikertelen megszorító programhoz való visszatérés – katasztrofális lesz.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós