Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága
2024. március 25-27-i, Brüsszelben tartott üléséről, és az ahhoz kapcsolódó rendezvényekről
A VB ülése előtti este, az ESZSZ új székházának ünnepélyes átadására került sor. A Szövetség a korábban használt nemzetközi szakszervezeti székház lízingbe adása miatt költözött új székhelyre hosszas előkészítő munka után 2023 második félévében. A megnyitón az ESZSZ vezetői Esther Lynch főtitkár vezetésével rövid beszédekkel köszöntették az egybegyűlteket. Megemlékeztek az ESZSZ elmúlt időszakban elért eredményeiről, például az európai minimálbér irányelv kiharcolásáról. Hangsúlyozták, hogy az európai szakszervezetek csak egységben érhetnek el eredményeket. Az új székház irodái és közösségi terei ezt a közös munkát hivatottak szolgálni.
Március 25-én munkavacsora keretében került sor a közép-európai szakszervezetek együttműködését segítő CETUN hálózat első személyes jelenlétű irányító testületi ülésére. A hálózat tagjai közép-európai szakszervezeti konföderációk. Célja a résztvevők nemzetközi tevékenységének segítése és előmozdítása. A CETUN működését az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) segíti és koordinálja brüsszeli képviselete segítségével. A CETUN hálózat elnyerte az Európai Bizottság támogatását is, ami lehetővé teszi majd személyes jelenlétű megbeszélések, programok szervezését és segíti az EU tagállam konföderációk ESZSZ VB részvételét is. A CETUN-tag szervezetek képviseleti elfogadtak egy állásfoglalást, amely felhívja az európai kormányokat és köztük a magyar kormányt az európai jogszabályok, különösen az európai minimálbér irányelv betartására. Az állásfoglalás teljes szövege a Magyar Szakszervezeti Szövetség honlapján Havas Bence, a szövetség nemzetközi titkára beszámolójában olvasható.
Március 26-án este került sor a CETUN projekt ünnepélyes nyitó eseményére az Osztrák Szövetségi Köztársaság brüsszeli állandó képviseletének épületében, ahol az ÖGB irodája is működik. Az osztrák diplomácia és a szakszervezetek képviselőinek nyitóbeszédeit követően kerekasztalbeszélgetésre került sor, amelyen a CETUN hálózat egyes képviselői mellett részt vett Oliver Röpke, az Európai Gazdasági Bizottság (EGSZB) munkavállalói oldalának elnöke és Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták európai parlamenti frakciója csúcsjelöltje a közelgő európai parlamenti választásokon. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a CETUN együttműködés célja a szakszervezetek megerősítése Közép-Európában és nemzetközi együttműködésük előmozdítása. Emellett fontos, hogy az EU tagjelölt országaiban megfelelő szociális párbeszéd működjön, és ezek az országok csak akkor lehessenek az Unió tagjai, ha a társadalmi partnerekkel, így a szakszervezetekkel megfelelő kapcsolatot tartanak fenn. (A korábbi EU bővítések során e szempontok háttérbe szorultak.)
A VB 2024. évi első ülését Brüsszelben tartotta, azt a szövetség vezetője, Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke távollétében az ESZSZ alelnökei vezették le. A közelgő európai parlamenti választások miatt – napirenden kívül – bemutatkoztak az európai parlamenti frakciók csúcsjelöltjei. Köztük elsőként Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták jelöltje, majd Bas Eicknout, a Zöldek, végül Walter Baier, a Baloldal jelöltje. Valamennyien kiálltak a munkavállalók jogai mellett és támogatásukról biztosították az ESZSZ-t, ugyanakkor vannak különbségek a nagy európai pártszövetségek programjaiban a versenyképességgel, vagy a zöld átállással kapcsolatban. A VB tagjai ismét találkoztak Mario Draghi korábbi olasz kormányfővel, aki az Európai Bizottság megbízásából készít jelentést az európai versenyképesség helyzetével kapcsolatban. Ennek kapcsán széleskörű egyeztetéseket folytatott az európai kormányokkal és a társadalmi szervezetekkel. A VB tagjai hozzászólásaikban hangsúlyozták és nyomatékosan kérték az EU döntéshozóit, hogy a munkavállalói és szociális jogokat ne áldozzák fel a versenyképesség oltárán.
A napirendnek megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és a vezető testületekben történt tagszervezeti delegálások alapján a személyi változásokat.
A VB által megtárgyalt és elfogadott legfontosabb előterjesztések a következők voltak: az ESZSZ vezetése a tagszervezetek kezdeményezésére – érzékelve a tendenciát, amely szerint sajnos Európa-szerte csökken a szakszervezetek taglétszáma – szakszervezet-megújítási és fejlesztési központot és pályázati rendszert alakít ki európai uniós támogatásból. A központ és a támogatások segítségével az ESZSZ tagszervezetei kampányokat, képzéseket szervezhetnek pályázati forrásból. A VB a központ kialakításának ütemezését fogadta el.
A VB megtárgyalta az európai üzemi tanács irányelvvel kapcsolatos helyzetet. Az európai üzemi tanácsok a multinacionális, határokon átívelő vállalkozások dolgozói számára fontosak. A korábbi irányelv munkavállalói szempontból kedvezőbb módosítását akarja elérni az ESZSZ. Fontos, lenne, hogy ennek támogatását még a választások előtti utolsó ülésszakában elfogadja az európai parlament.
A VB állásfoglalást fogadott el az gazdasági problémák miatt Európa-szerte előre törő gazdasági kormányzás ellen. Lényegében a gazdasági mutatók által vezérelt kormányzásról van szó: a kormányzatok nagy része csak a GDP-növekedésre és a költségvetési hiány csökkentésére koncentrál. Ennek érdekében csökkentik a közkiadásokat, a szociális juttatásokat és sokszor a munkavállalói jogok is sérülnek. Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. Nem lehet, hogy csak a dolgozók fizessék meg a megszorítások árát.
A VB megtárgyalta és elfogadta a standardizációról szóló előterjesztést is, amely az szakszervezetek elvárásait fogalmazza meg az EU ezzel kapcsolatos megújítandó szabályozásával kapcsolatban. Az iparban közel száz éve jelen vannak a termelési folyamatok ellenőrzését, a minőségbiztosítást szolgáló standardizáló rendszerek. Ugyanakkor az elmúlt 30-40 évben ezek kiterjedtek a közszolgáltatásokra is pl. ISO minősítés az egészségügyben. A szakszervezetek célja, hogy ezen szabványok (pl. a vállalatirányításban) tartalmazzák a munkavállalói és érdekképviseleti jogokat is.
A VB támogató állásfoglalást is elfogadott az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szociális igazságossággal kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban. Az ILO 2023 novemberében elfogadott „világkoalíciós” tervezete felhívja a kormányok figyelmét, hogy a gazdasági fejlődés mellett fordítsanak kiemelt figyelmet az egyenlőtlenség és a szegénység csökkentésére. A világszintű kezdeményezés keretében a koalícióban résztvevő országok és társadalmi szervezetek évente monitorozzák a témában való előrehaladást. Mivel ez a szakszervezetek nélkül nem valósulhat meg, az ESZSZ is támogatta a kezdeményezést.
A VB a szövetség nyugdíjas szervezete, a FERPA kezdeményezésére egyhangúlag elfogadta azt az állásfoglalást, amely fenntartható, és értékálló, tisztes megélhetést biztosító nyugdíjrendszert követel. Az európai elöregedő társadalmakban a kormányzatok a növekvő költségekre rendre a nyugdíjkorhatár emelésével és a nyugdíjjogosultság szigorításával igyekeztek válaszolni. Ez elfogadhatatlan. A dolgozói szegénység mellett egyre nagyobb problémává válik az időskori szegénység.
A szokásos, írásos főtitkári beszámolóból Esther Lynch a közelgő európai parlamenti választásokat emelte ki: kérte a tagszervezeteket, buzdítsák tagjaikat a szavazáson való aktív részvételre. Kiemelte a szélsőjobboldali populista pártok előretörésének veszélyét.
A VB-t követően a soros belga uniós elnökség támogatásával és belga kormányzati képviselők jelenlétében szociális csúcskonferenciára került sor. A délutáni, két szekcióban tartott konferencián az a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan mutatták be az ESZSZ tag- ér rétegszervezetek, bizottságok felkért hozzászólói a szociális jogokkal kapcsolatos előrehaladást. Sajnos nagyon sok tagországban és sok szektorban – így a közszféra és a közszolgáltatások területén – még nagyon nagyok a problémák. Az unióban még messze van a szociális jogok egységes érvényesülése.
Beszámolót készítette Véber János a VB-ben a SZEF helyettes képviselője és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke
