A NYUSZET követelése a nyugdíjak értékállósága érdekében
Az első fél évben fokozatosan elszabadult az infláció Magyarországon, és a következő hónapokban tovább gyorsuló áremelkedési hullám várható.
- Az eddig tapasztalható folyamatok alapján az idei infláció várható értéke 13%. A nyugdíjasok elvárják, hogy a kormány a nyugdíjakat legkésőbb novemberben további 4,1%-kal emelje.
- Ugyancsak korrekcióra szorul a nyugdíjak 2023. januári emelése. A jövő évi költségvetési törvény tervezete 5,2%-os fogyasztói áremelkedéssel számol, amely a rendelkezésre álló adatok alapján teljesen irreális. Az MNB júniusban kiadott jelentésében 6,8-9,2% közötti inflációval számol. Ennek alapján a januári emelés mértékét legalább 8%-ban lehet reálisan megállapítani.
- A nyugdíjas szervezetek még egy fontos korrekció végrehajtását várják el ebben az évben. A vágtató infláció, az alapvető élelmiszerek árának elképesztően gyors emelkedése méltatlan helyzetbe hozza az alacsony nyugdíjból élőket. Ezért a 160 ezer forint alatti nyugdíjakat a fenti emelésen felül további 4%-kal indokolt emelni, mert az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszereknek a súlya ezt indokolja.
A fenti követekéseinket az alábbi tényekkel támasztjuk alá:
Júniusban a fogyasztói árak 11,7%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest; a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 11,8%-ot tett ki, míg az első fél évben 9,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. A hazai vágtató infláció főként a magyar gazdaságpolitika problémáira vezethető vissza.
Kritikus a családok, különösen a többgyermekes családok és a nyugdíjasok számára, hogy az élelmiszerek ára az általános fogyasztói árindex közel kétszeresével, 22,1%-kal, ezen belül az alapvető élelmiszerek ára rendkívüli mértékben, 37%-kal emelkedett. Csak néhány példa arra, milyen helyzetbe hozza a nyugdíjasokat a vágtató infláció: a margarin ára 58,1%-kal, a sajté 43,4%-kal, a marhahúsé 41%-kal, a száraztésztáé 39,9%-kal, a kenyéré 39,7%-kal, a sertészsiradéké 37,9%-kal, a baromfihúsé 37,1%-kal, a vajé 36,6%-kal, a tojásé 34,3%-kal, a péksüteményeké 31,1%-kal, a száraz hüvelyeseké 29,7%-kal, a halé 25,6%-kal, a tejé 24,9%-kal, a rizsé 24,4%-kal, a teáé 24%-kal, a fűszereké és ételízesítőké 22,3%-kal, a párizsié és a kolbászféléké 21,7%-kal, a szalonnáé 20,2%-kal, a liszté 19,8%-kal, a szalámié és a sonkáé 18,4%-kal, az éttermi étkezésé 18,3%-kal, a friss hazai és déligyümölcsöké 17,4%-kal, a friss zöldségé 16,9%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Az idős emberek százezrein a rezsicsökkenés sem segít, mert nem gázzal vagy villannyal fűtenek: a szén ára 15,4%-kal, a tűzifáé 10,5%-kal drágult egy év alatt.
Az infláció további súlyosbodását mutatja, hogy gyorsan emelkedik a maginflációs mutató: a 12,2%-os májusi érték után júniusban 13,8%-ot mért a KSH. A nyugdíjasokat kimondottan hátrányosan érinti, hogy a magyar inflációs adatok – a számbavétel bizonytalansága miatt – a szokásosnál sokkal kevésbé megbízhatóak.
Az Európai Unió tagországai között a magyar infláció a felső harmadban van, és ami különösen problematikus, hogy ezen belül az élelmiszerek árának emelkedése az első három között van, és ugyanez a helyzet a maginflációs mutatóval, amely a többi tagországhoz képest kiemelkedően magas.
Dr. Mayer Lajos
