Nincs haladás a szociális párbeszéd minőségének és átláthatóságának javításában – írja az Európai Bizottság 2022 évi országjelentésében Magyarországról

2022. május 23-án került elfogadásra az Európai Bizottság 2022. évi országjelentése Magyarországról, amely egyrészt egy összefoglaló elemzés az ország gazdasági és szociális helyzetéről, másrészt pedig gazdaságpolitikai, költségvetési és szociális ajánlásokat is megfogalmaz a kormányzat számára, hogy mely területeken változtasson az eddigi politikáján a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a kutatás és innováció előmozdítása érdekében. Az Európai Szemeszter keretében az Európai Unió rendszeresen értékeli a tagállamok, közte Magyarország gazdasági, költségvetési, munkaügyi és a szociálpolitikai jellemzőinek alakulását. Az idei jelentés megjelenését követően 2022. május 31-én az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendezett miniszemináriumot az országjelentésről, ahol bemutatták a 2022-es Magyarországról szóló országjelentést és az országspecifikus ajánlások hangsúlyos elemeit.
Kovács-Toperczer Katalin és Gyenes Zoltán vezető gazdasági szakértők prezentációjukban kiemelték, hogy a 2022 évi országjelentés annyiban más, mint a korábbiak, hogy reagál a COVID-19 válság okozta változásokra és nagyban fókuszál a COVID utáni fenntartható fellendülésre, kapcsolódik a helyreállítási és rugalmassági tervekkel és igyekszik a fennálló és az újonnan felmerülő kihívások azonosítása és kezelése kapcsán is irányt mutatni, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzettel – az orosz-ukrán háború kitörésével – összefüggésben. A Bizottság szakértői a következő témaköröket emelték ki:
  • Magyarország gazdasági felzárkózása folyamatos, a covid válságból is viszonylag hamar kilábaltunk.
  • Magyarországnak még nincs elfogadott helyreállítási és rugalmassági terve. A helyreállítási és rugalmassági eszköz forrásaihoz akkor tudunk hozzájutni, ha Magyarország elkezdi kezelni a korábbi országjelentésekben megfogalmazott ajánlásokat.
  • A gazdasági növekedés mögött alapvetően a foglalkoztatás bővülése áll, amely jelenleg már az EU-s által fölötti, mintegy 78%-os. A termelékenységünk viszont ezzel szemben nem nőtt, ezért strukturális változásra lenne szükség, hogy elmozduljunk a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába.
  • Évek óta említett probléma a munkanélküliségi járadék alacsony összege és rövid folyósítási ideje. Míg az áltagos munkakeresési idő 16 hónap, addig a járadék csak 3 hónapig kapható.
  • Az ágazati különadók és személyre szabott szabályozások nem tesznek jót a versenynek.
  • Az anti-korrupciós keretrendszer működése nem elégséges.
  • A szociális párbeszéd minősége nem megfelelő.
  • Problémás a bírói függetlenség és a jogalkotás minősége.
  • Az oktatás területén nem teljesítjük a megfelelő irányszámokat:
    • magas a korai iskolaelhagyók aránya
    • rosszul állunk a digitális kompetenciák terén
    • az EU-s átlagnál alacsonyabb a diplomások aránya
    • az oktatás nem támogatja a társadalmi mobilitást
    • nagy a város-vidék különbség
    • a tanárokat jobban kellene képezni és támogatni, anyagilag is.
  • Az ukrán-orosz válság energetikai kihívások elé állítja az országot. Az energiabiztonság fontos kérdés lett. Csökkenteni kell az orosz függőségét és megfékezni az energiaárak emelkedését.
  • A napelemek telepítése jól halad, de a megújuló energiaforrások aránya továbbra is alacsony. Jelenleg 13,9%, míg a 2030-ra kitűzött cél 21%.
  • Egy célzottabb rezsicsökkentés, ami a lakossági fogyasztókra koncentrál jobban támogatható lenne.
  • Az új beruházások megvalósításához nincs jelenleg elég szakképzett munkaerő. Kb. a munkaerőpiac 4%-át kellene átképezni ilyen munkakörökbe.
A fent említett fejlesztések megvalósításához számos európai uniós forrás áll rendelkezésre az ESF+, RRF, a REACT-EU és a COF eszközökön keresztül. Az Európai Bizottság szakértőinek rövid ismertetőjét követően Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár (Pénzügyminisztérium) reagált az elhangzottakra.
  • Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve kapcsán folyamatosak a tárgyalások.
  • A covid válság utáni helyreállítás nagyrészt lezajlott, de a háborús veszélyhelyzet sok újabb problémát okoz.
  • A kormányzat fontosnak tartja a költségvetési deficit csökkentését még idén 4,9%-ra.
  • Nagy segítséget nyújtott számukra az ún. szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) a covid válság alatt.
  • A munkaerő képzettségének javításával egyet értenek, a munkanélküliségi járadék időtartamának növelésével nem.
  • Az energiaellátás tekintetében az elsődleges prioritásuk az energiaellátás biztonságának fenntartása. A diverzifikáció növeléséhez a környező országokkal való szoros együttműködés kialakítására van szükség.
  • A tiszta technológiák bevezetése kiemelt prioritás, de itt is jelen van a kiszolgáltatottság pl. az anyagigények miatt.
  A szemináriumon kivetített előadás – angol nyelvű – anyagát mellékeljük.  Részlet az országjelentésből: Magyarország számára előnyösek lennének a következő területeket célzó intézkedések:
  • A makrogazdasági stabilitás megőrzése a magas energiaárakból és a növekvő finanszírozási költségekből eredő kockázatok kezelésével.
  • A nyugdíjrendszer reformja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében, megőrizve a nyugdíjak megfelelő szintjét, elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
  • A legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának megerősítése, elsősorban továbbképzés révén, valamint az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása.
  • A szociális ellátás megfelelőségének javítása, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz és a megfelelő lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára.
  • Az oktatási eredmények javítása, és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése a minőségi többségi oktatásban.
  • A minőségi megelőző és egészségügyi alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.
  • A Magyarországon belüli nagy területi különbségek enyhítése, különös tekintettel a jelentős különbségekre az egyes régiókon belül.
  • A vállalkozások digitalizációjával, a zöld és digitális készségekkel, valamint a kutatással és innovációval kapcsolatos beruházások növelése.
  • A szabályozás kiszámíthatóságának javítása és a verseny fokozása a szolgáltatások, többek között a közbeszerzés terén.
  • A korrupcióellenes keretrendszer megerősítése, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén.
  • A bírói függetlenség megerősítése.
  • A döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítása a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén.
  • Az adórendszer egyszerűsítése és megerősítése az agresszív adótervezés kockázatával szemben.
  • A fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függés csökkentése a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése által. A fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálása más országokkal való összeköttetések megerősítésén keresztül.
  • A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületekben és a közlekedésben, mindenki számára elérhető – különösen a lakóházakat érintő – energiahatékonysági intézkedések és a közlekedés villamosítására irányuló erőfeszítések fokozása révén.
  • A fenntartható víz- és hulladékgazdálkodással kapcsolatos reformok és beruházások, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása.
  A rendezvényen részt vett és a beszámolót készítette: Papp-Nagy Viktória, SZEF irodavezető

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk