2019.10.22.23.-án ülésezett az ETUC Bizottsága, ahol többek között tárgyalt az európai bérek alakulásáról, munkaegészségügyi stratégia kidolgozásáról és a nők bérének átláthatóságáról egyaránt.
Laurent Berger elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a napirend, az előző ülések jegyzőkönyveinek elfogadása és az alapszabály szerinti testületekben bekövetkezett változások elfogadása után Luca Visentini főtitkár azonnal a
pénzügyek megtárgyalására tért át. A legnagyobb problémát az útiköltségek jelentik, mivel a választott tisztségviselők sokat utaznak, így ez jelentős kiadást jelent. Az auditorok ezért különböző kiegészítő rendelkezéseket hoztak, hogy a költségeket legalább szinten tudják tartani. Tudni kell, hogy a Titkárság a beérkező meghívásoknak csak a felét fogadják el.
A tagdíjakkal kapcsolatban nincs változás az elmúlt évhez viszonyítva, kis taglétszám növekedés történt az idén, 27 000 taggal nőtt a taglétszám a dán FH és a portugál UGT taglétszám növekedésének köszönhetően. Sajnos a tagdíjfizetésekkel nincs minden rendben, 125 000 EURÓ a kinnlevőség, a román BNS, és a Cartel Alfa, valamint a szlovén ZSSS nem fizetett. A románokkal megegyezetek, hogy részletekben fizetnek, amit meg is kezdtek, a ZSSS még nem fizetett, az ETUC próbál megegyezni velük. A máltai CMTU a vezetőségváltása után nem fizetett, ennek már 3 éve, ha nem fizetnek, vagy nem sikerül velük megegyezni, akkor fel lesz függesztve a szavazati joguk.
A görög szervezetek, a GSEE és az ADDEY még a gazdasági válság idején kerültek át a 100% tagdíjat fizető 1. csoportból a 25%-ot fizető 3. csoportba. Az ETUC most tárgyalnak velük, hogy vissza tudnak-e térni a 3-as csoportból legalább a 40%-ot fizető 2. csoportba, de ezt csak 2021-től vállalták.
A 2019-es bécsi kongresszusi döntés értelmében megalakult a Pénzügyi Bizottság: Meglapításának 3 célja volt, a tagdíj megreformálása, ami már időközben elkészült, Megmaradt még a taglétszám csökkenésének kezelése, és a lehetséges megtakarítások kérdése. Ezek a célok mind kapcsolatban állnak az ETUC jövője témakörrel. A bizottságnak 7 tagja van, akik együtt dolgoznak az ETUC pénzügyi osztályával.
A Végrehajtó Bizottság elfogadta a pénzügyekről szóló beszámolót.
Alapszabály bizottság
Ez egy ad-hoc bizottság, eddig egy ülése volt, melyen készült az eddigi beérkezett módosító javaslatokról egy lista. A lehetőség még nyitva áll, lehet beadni javaslatokat az Alapszabály módosítására, majd a félidős konferencián, 2021-ben lesz döntés ezekről, melynek a helyszíne feltehetően Portugáliában lesz.
A főtitkár közleményei:
Rövid beszámolót hallottunk az új Európai Bizottság megalakulásáról. Luca Visentini szerint a Bizottság programja a biztosok kinevezésének csúszása miatt december helyett januárra fog csak elkészülni, tájékoztatni fognak bennünket az eseményekről.
Közben azonban történtek események, Törökország megtámadta Szíriát, az ETUC kiadott egy közleményt, melyben elítéli a török agressziót.
Brexit: új egyezménytervezet, hosszabbítás, problémás, hogy az új szövegtervezetben a szociális védelem és a munkavállalók védelme kimarad a szövegből, így a jelenlegi verzió esetén semmilyen törvényi kötelezettség nem lenne benne. Az angol szakszervezeti konföderáció, a TUC tett egy javaslatot a brit kormánynak a szövegre vonatkozóan.
A főtitkár szerint aggályos az EU bővítési folyamatának leállítása, aminek Franciaország volt a legfőbb támogatója. Albániában és Észak-Macedóniában aggasztó a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások hiánya, nagymértékű a korrupció. A helyzetet bonyolítja, hogy még nem állt fel az új EU Bizottság, és nincs bővítésért felelős biztos, mivel a magyar biztost, akié lett volna a bővítési tárca, nem fogadták el.
Az ETUC decemberben fog kiadni egy bővítéssel kapcsolatos állásfoglalást.
Szó volt még róla, hogy az Európai Bizottság elfogadhatja azt a javaslatot, mely szerint az egyhangú döntést a minősített többségi döntéshozatal váltsa fel, amikor az EU szociális ügyekben dönt, továbbá, hogy a szociális rendszereket illetően is legyenek változások, és az új Bizottság feltehetően a mobilitási csomag felülvizsgálatát is el tudja fogadni.
Luca Visentini megemlítette, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak a múlt héten volt a beiktatatási ceremóniája Pozsonyban, de ez inkább bürokratikus esemény volt
Elmondta továbbá, hogy az ITUC Főtanács ülésén az ETUC az AFL-CIO-val (USA) kiadott egy állásfoglalást az az európai multinacionális cégek az USA déli részén történő tevékenységével kapcsolatban, melynek címe „Kettős mérce a munkában, európai vállalti befektetés és munkavállalói jogok az USA déli részén”, melyben konkrét eseteket mutat be a az EU-s cégek viselkedését illetően az érintett USA-beli vállaltoknál. Azok a cégek, melyek itthon szociális párbeszédet folytatnak, kollektív szerződéseket kötnek, egészen másképp viselkednek ott. Ugyanezt csinálják Európában, az EU-n kívül is. a PERC ülésen ezt is kielemezték. A főtitkár szerint létre kell hozni egy követési rendszert a tevékenységük figyelésére.
Luca Visentini megemlítette még, hogy a munka-magánélet összeegyeztetése, és a kiküldetési irányelv betartatásának elérése érdekében nyomást kell gyakorolni a kormányainkra.
A hozzászólásokban a fentieket erősítették meg, valamint a török felszólaló elmondta, hogy Törökország lassan 40 éve folytat harcot a kurdok ellen, rengeteg menekült van, bár a török szakszervezetek próbálnak segíteni nekik, de nem tudnak mindenhova elérni.
Egy másik hozzászólás szerint az Európa jövője konferenciára kell majd oda figyelni, ami majd 2020-ban indulna, és a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament határozná meg a célját. Azért is lenne ez fontos, mert az uniós állampolgároké s a civil szervezetek is elmondhatnák véleményüket a szükséges uniós reformokról, melyeket esetleg EU irányelvekbe foglalnának, és ez akár az EU szerződések módosításához is vezethetne.
Felmerült még a nem szokványos munkavégzés terjedése, a platform munkavállalók (on-line alapon szerveződő) munkavállalók szociális védelmének kérdése, a képzésük, átképzésük, hogy ezzel a témával foglalkozni kell.
Fontos napirendi pont volt a Méltósággal tárgyalni: EU határozati javaslat az európai minimálbér, kollektív szerződések
Ester Lynch szerint konszenzusra kell jutnunk egymás között. Tudni kell, hogy az Északi Szakszervezetek Tanácsa kérte ennek a napirendi pontnak az elhalasztását, mert ők nem támogatják az európai minimálbér megerősítését.
A hozzászólások nagyon különböző álláspontokat tükröznek. A belga CSC szerint azért is fontos erről beszélnünk, mert ez a tesztje az ETUC egységünknek, és jelképes értéke van, hogy meg tudunk-e egyezni.
Az LO Norwey szerint nem szabad az EU-nak túl nagy lehetőséget adni arra, hogy beleavatkozzon a nemzeti kompetenciákba, és a kollektív szerződéseket kell megerősíteni. Egy EU-s ajánlást lehetne tenni, de nem támogatna egy irányelvre vonatkozó javaslatot.
Az EFBWW (Európai Építőipari Szövetség) nem rendelkezik felhatalmazással a tagszervezeteitől, hogy egy európai minimálbérre vonatkozó ETUC határozati javaslatot támogasson.
A bolgár CITUB elnöke arról beszélt, hogy össze kell hasonlítani, hogy a béreknek hány %-a megy el a kelet-európai országokban a megélhetésre, mennyi a létminimum, mennyivel vagyunk lemaradva.
Jozef Stredula, a cseh CMKOS elnöke szerint már 50 éve nem változtak a kelet és a nyugat-európai bérek közötti arányok, és bár a vásárlóerő arányai mások, azért a különbség nagyon nagy. Ezzel a hatalmas különbséggel kezdeni kell valamit. Pl. egy svéd vállalat Csehországban töredékét fizeti, mint amennyit Svédországban ugyanarra a munkára kifizetne. Szerinte most alkalmas időben vagyunk, hogy tegyünk valamit és támogassunk egy ilyen irányelvtervezetet. Ezen a kereten keresztül mindannyian befolyásolhatnánk az országok szociális viszonyait.
Holland FNV nem érti, hogy hogyan tudnánk egy ilyen irányelvet támogatni, amikor a bérek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ugyanakkor hogyan tudjuk befolyásolni a Bizottságot, ha mi magunk sem tudunk megegyezni? A kollektív szerződések megerősítését ugyanakkor támogatják. Olyan megoldást kell találni, amely mindenkinek megfelelő.
A svéd LO is a kollektív szerződések megerősítését célozná meg, és elegendő időt hagyna arra, hogy a szervezetek meg tudjanak egyezni.
Nagy Viktória, az Ifjúsági Bizottság elnöke elmondta, hogy ők támogatják a javaslatot, mert a közép-kelet-európai országokban, ha valami nem kötelező érvényű, azzal nem foglalkoznak.
Támogatná a javaslatot a lengyel OPZZ, és a szlovák KOZ SR. Az angol TUC is támogatja a javaslatot, de nem bízik benne, hogy meg tudunk egyezni. A francia FO is pozitív a javaslattal kapcsolatban.
A szervezetek nagy része a kollektív szerződések megerősítését tartja elsődlegesnek, de abban teljesen eltérőek a vélemények, hogy lehet-e támogatni egy ilyen javaslatot, a legtöbben a javaslatról való döntés elnapolását kérték, sokan azzal a hivatkozással, hogy még most tárgyalnak róla a saját testületeiken belül.
A főtitkár szerint azt, amit Ursula van der Leyen javasolt, hogy minden EU-s munkavállalónak legyen méltó bére, csak támogatni lehet, vagy egy irányelvvel, vagy másként. Nem szabad elfelejteni, hogy csak 8 olyan EU tagállam van, ahol a munkavállalók 50 %-a kollektív tárgyalással lefedett.
Czugler Judit támogatja azt, amit a főtitkár elmondott, de szerinte nem biztos, hogy nem fordul a visszájára, ha a két dolgot szorosan egymáshoz kötjük, mert ahol nagyon gyengék a kollektív szerződések, ott a kormányzat mondhatja azt, hogy a szociális partnerek tárgyaljanak a minimálbérről. A jogilag kötelező eszközt támogatná.
Az ipari ágazati szervezeteket tömörítő IndustryAll arra hívja fel a figyelmet, hogy egy keretirányelv sok veszélyt is rejtene magában, amit a szakszervezet ellen lehetne fordítani.
Esther Línch főtitkár helyettes, aki a téma felelőse válaszában kifejtette, hogy konszenzusra kell törekednünk, a decemberi VB-n vissza kell térnünk az ügyre. Szerinte senki sem jelentheti ki, hogy irányelvre, vagy ajánlásra van szükségünk. Mi az előnyöket alakjuk kihasználni, ezért meg kell találnunk, hogy mi lehet a közös út. Decemberben viszont dönteni kell róla.
ETUC állásfoglalás az Új munkaegészségügyi stratégiával kapcsolatban
Az EU új irányelv tervezete a munkahelyi ártalmakat összegzi.
Hozzászólások megemlítik, hogy a legjobb megoldás a munkahelyi ártalmak ellen a jó munkahelyek, ami csökkenti a stressz kockázatát. A közép-kelet-európai országokban a várható élettartam 6-8 évvel alacsonyabb mint az északi és a nyugat-európai országokban, és a közetlen és a magasabb képzettséggel rendelkező munkavállalók között is nagy a különbség a várható élettartamot illetően. A távmunkában dolgozókról is szó esett, hogy ezeknek a munkavállalóknak legyen joguk a „lekapcsolódáshoz”, ennek is bele kellene kerülnie a szövegbe. Azokat is bele kell venni, akik bejelentést (whisterblowing) tesznek a munkahelyükön.
Az előterjesztés széleskörű támogatást kapott.
A következő napirendi pont az „ETUC a növekedésért és a szociális haladásért: szakszervezeti konzultációs csomag a 2020-as szemeszterre” című állásfoglalás tervezet volt, ami a TUSLO (Európai szemeszterrel foglalkozó bizottság) támogatásával készült. A felszólalók támogatják az előterjesztést, csak néhány hozzászólás, amiket Liina Carr konföderációs titkár elfogadott.
Ezek a következők: javítani kell a koordinációt a különböző ETUC bizottságok között, a fenntartható fejlődést kell venni a szövegbe, szükség van statisztikai mellékletekre, nagyobb mértékben kell megjeleníteni a szociális haladást, és nagyobb mértékű nyomást kell gyakorolni a Bizottságra ennek elérése céljából.
Újabb fontos téma volt a Szakszervezeti akcióterv az az Szociális Jogok Európai Pillérének megvalósítása című határozati javaslat megvitatása. A Titkárság célja az volt, hogy a javaslat elfogadásra kerüljön, mert fontos a szakszervezeti látásmódot megfogalmazni a szociális pillér megvalósításával kapcsolatban. A kihívások számunkra egyrészt a szociális ügyek, másrészt az, hogy a Bizottság mit tekint a 20 pontból elsődlegesnek. Úgy tűnik, most fontos téma a „zöld alku”, ami a fenntartható fejlődést jelenti, de nem tudni, hogy ez pontosan mit takar, de az biztos, hogy ezt viszont az európai szemeszterrel együtt kellene kezelni.
Nincs továbbá semmi a Pillér 20 pontjában a migránsokról, és kimaradtak a nem szokványos munka, valamint a munkavállalók szabad mozgása, és a nemzetiségi alapú diszkrimináció tiltása is.
Az ülésem még megtárgyalásra került a Migrációra vonatkozó szakszervezeti prioritások című anyag, ebben egy összefoglalás található a mostani helyzetről és azt emeli ki az anyag, hogy a migránsok emberi jogait tisztelni kell és meg kell próbálni integrálni őket.
Nők bérének átláthatóságára vonatkozó irányelv tervezettel kapcsolatos határozati javaslat. Ezt az ETUC teljes mértékben támogatná, örömmel üdvözli a Bizottság elnökének és az esélyegyenlőségért felelős kijelölt biztosnak a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy meg kell valósítani a nők béreinek a felzárkóztatását. Szakszervezeti szempontból csak az fogadható el, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér járjon, tekintet nélkül a munkavállaló nemére. Az ETUC továbbá követeli, hogy legyen a női bérekre vonatkozó monitorozás.
A Befogadó európai zöld szerződéssel kapcsolatos állásfoglalásban az ETUC leszögezi, hogy szükséges a klímapolitika megfogalmazása, stratégiát kell kialakítani a szén-dioxid kibocsájtással kapcsolatban. Gazdasági tervet kell kidolgozni és be kell fektetni az éghajlatváltozás kezelésébe. A szociális partneteket be kell vonni a tervezési folyamatba, mert az már most is befolyásolja a munkavállalók életét.
Volt egy beszámoló az Európai Munkavállalói részvétel eddigi eredményeiről és egy tájékoztató az európai szociális partnerek digitalizációról szóló autonóm megállapodás pillanatnyi állásáról.
