Kedves Miniszterelnök Úr, Kedves Viktor!
Először is szeretném megragadni az alkalmat, és boldog, sikeres új évet kívánni.
Azért írok Önnek, hogy kifejezzem az Európai Szakszervezeti Szövetség aggodalmát a magyar Parlament által 2018. december 12-én elfogadott, a CXVI/2018 sz., a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban.
Magyar kollégáink ezt „rabszolgatörvénynek” hívják, mivel a Munkatörvény változásai jelentősen rontják a munkavállalók helyzetét, sértik a pihenéshez, az egészséges élethez való jogot, és veszélyeztetik az Ön kormánya által oly sokszor említett “családi élet szentségét”.
Szeretném felhívni figyelmét arra a régi gyakorlatra épülő tapasztalatra és széles körben elismert jogi alapelvre, hogy a munkáltatók és munkavállalók nincsenek egyenlő helyzetben és egy dolgozó egyedül gyakorlatilag nem tud nemet mondani a főnökének.Ráadásul a kifizetések három évig való elhalasztásának lehetősége tovább rontja a munkavállalók helyzetét. Ez a törvény az EU Munkaidő Irányelvének megsértéséhez vezethet és EU szinten veszélyes precedenst teremt a munkakörülmények szempontjából.A törvényt a média a német autóipar magyarországi multinacionális beruházóinak tett ajándékként mutatta be. Lehet, hogy ez a törvény céljának félreértelmezése, de mindenesetre szeretném felidézni azt, amiről már a múltban volt alkalmunk beszélgetni, hogy az olcsó munkaerő és szociális dömping nem a legjobb módja a beruházások megnyerésének, mivel ezek középtávon agyelszíváshoz és a képzett munkaerő hiányához vezetnek, amit nem lehet a túlmunkával megoldani.Minden sikeres gazdaság és munkaerőpiac azt igazolja, hogy a beruházások és a fenntartható növekedés lényegi tényezői a jobb képzettség és a magasabb bérek.
Értékelem kijelentését, hogy “mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, tiszteletben tartom a véleménynyilvánítás szabadságát, és a felvetett érveket mindig tekintetbe veszem” és nagyon hálás vagyok azért az Önnel és kormányával folytatott együttműködésért, amit a magyarországi szociális párbeszéd javítása és megerősítése érdekében alakítottunk ki.
Ugyanakkor ezt a törvényt a szociális partnerekkel, a szociális párbeszéd intézményi rendszerében történő konzultáció nélkül került elfogadásra. A néhány szakszervezeti konföderáció képviselőivel, és az egyes parlamenti képviselőkkel folytatott informális konzultációk hasznosak lehetnek, de semmi esetre sem helyettesítik az intézményesített szociális párbeszédet, ami iránt Ön és kormánya elkötelezte magát.
Magyar tagszervezeteink nyitottak a tárgyalásokra, készek az érdemi és valós párbeszédre. Követelik a törvény visszavonását és a tárgyalások megkezdését a következő kérdésekben: a túlmunka szabályozása, a minimálbérek növelése és a cafeteria visszaállítása, a sztrájkjog szabályozása, a szociális párbeszéd intézményeinek a megerősítése és a rugalmas nyugdíjrendszer.
Szeretném biztosítani, hogy az ETUC és én készek vagyunk segíteni és támogatni a tárgyalások folyamatát. Kérem, hogy tudassa velünk, amennyiben a párbeszéd megkönnyítése érdekében bármire szükség van részünkről.
Tisztelettel,
Luca Visentini
ESZSZ főtitkár
