Az EGSZB márciusi Plenáris ülésén fogadta el a munkavállalók számára fontos, “Foglalkoztatási iránymutatások” című véleményt
Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma
Az Európai Bizottság a 2015. évi foglalkoztatási iránymutatások felülvizsgálatát javasolja.
Ezek az iránymutatások közös prioritásokat és célértékeket fogalmaznak meg a tagállamok foglalkoztatáspolitikái számára. Az európai foglalkoztatási stratégia kontextusában kerültek elfogadásra, mely keretet biztosít az uniós tagállamoknak az információcseréhez, illetve foglalkoztatáspolitikáik megvitatásához és összehangolásához. A foglalkoztatáspolitikákra vonatkozó iránymutatások szorosan összefüggnek a tagállamok és az EU gazdaságpolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal. Együttesen integrált iránymutatásokat alkotnak, melyek 2010-től az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája alapjául szolgálnak. Az integrált iránymutatások négy átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (1–4) és négy foglalkoztatási iránymutatást (5–8) foglalnak magukban.
A felülvizsgált „foglalkoztatási iránymutatások” a következő dokumentumokból állnak:
- iránymutatás: A munkaerő-kereslet fellendítése
- iránymutatás: A munkaerő-kínálat javítása: munkavállalás, készségek és kompetenciák
- iránymutatás: A munkaerőpiacok működésének és a szociális párbeszéd hatékonyságának javítása
- iránymutatás: A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem
A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokat módosították annak érdekében, hogy a szöveget összhangba hozzák a szociális jogok európai pillérjének elveivel az európai versenyképesség javítása, valamint a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése érdekében.
Az EGSZB vélemény lényegi tartalma
Az EGSZB üdvözli a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások tervezetét és azoknak a szociális jogok európai pillérével való összehangolását. Az EGSZB szerint azonban az irányelvben többet lehetne tenni a pillér ígéreteinek tényleges valóra váltása érdekében. Elő kell mozdítani a makrogazdasági szabályok és a szociális Európa jobb egyensúlyát, és az európai növekedési és beruházási programon belül megfelelő, a GDP 2%-át kitevő értékű szociális beruházási csomagra van szükség[1].
Az EGSZB támogatja, hogy a szociális eredménytábla és szükség esetén egyéb intézkedések segítségével nagyobb figyelmet kapjanak a pillér és a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások hatásai és eredményei. Az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos hatások szerepet kell hogy játsszanak az uniós források elosztásáról szóló, a tagállamok és az EU közötti vitákban és tervezési folyamatokban.
A konkrét iránymutatások tekintetében az EGSZB főbb nézetei a következők:
5. iránymutatás: a munka innovatív formáiról szóló rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen munkavégzési formák ne vezessenek az alkalmi munkák terjedéséhez, ahogyan ez olykor feltételezhető. Örvendetes, hogy elmozdulás figyelhető meg a munkát terhelő adók irányából más források felé, de az iránymutatásoknak egyértelművé kellene tenniük, hogy milyen más lehetséges forrásokról van szó. Az EGSZB véleményeket dolgozott ki az agresszív adótervezés, az adócsalás és adókijátszás, valamint a környezetvédelmi adók tárgyában[2]. Esetleg ezeket is be lehetne venni az iránymutatásokba alternatív bevételi forrásként.
6. iránymutatás: az EGSZB úgy véli, hogy továbbra is külön meg kell említeni az Európai Szociális Alapot.
7. iránymutatás: a pártatlan vitarendezést minden területen biztosítani kell, nem csak a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetében. Fontos azonban, hogy az alternatív vitarendezési eljárások ne csorbítsák a felek ahhoz való jogát, hogy bírósághoz forduljanak.
8. iránymutatás: folytatni kell az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos fellépést, különös tekintettel az ifjúsági garancia garantált finanszírozására és a „Készséggarancia” továbbfejlesztésére. Továbbra is központban kell lennie a tartós munkanélküliségnek, ami a szűkülő piacokon akár munkaerőforrást is jelenthet.
A fogyatékossággal élők helyzetét a jogok szempontjából kell szemlélni, de a foglalkoztatás terén gyakorlati esélyteremtő intézkedésekre is szükség van, külön hangsúlyt helyezve a megkülönböztetés elleni küzdelemre, ahogy azt a Szerződések is rögzítik.
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezéseknek minden iránymutatásban helyet kell kapniuk, és a nemek közötti bérszakadék kezelése során nagy hangsúlyt kell fektetni az alacsony bérekkel kapcsolatos kérdésekre.
Az iránymutatásokban külön meg kell említeni a migránsokat és a menekülteket.
Az EGSZB ismét hangot ad a kötelező nyugdíjkorhatár megemelésével kapcsolatos álláspontjának, mely szerint a tényleges nyugdíjba vonulási életkort közelíteni kellene a törvényes nyugdíjkorhatárhoz
A vélemény ezen a linken tekinthető meg:
https://dmpro.eesc.europa.eu/eesc/2017/_layouts/WordViewer.aspx?id=/eesc/2017/0999/759/eesc-2017-00759-00-00-ac-tra/eesc-2017-00759-00-00-ac-tra-hu.docx&DefaultItemOpen=1
