Keresés
Close this search box.

Amit nem tudunk megállítani, annak álljunk az élére!

Charles de Gaulle után szabadon ezzel a „felkiáltással” zárult a Friedrich Ebert Alapítvány és a MASZSZ Női Tagozatának „Digitalizáció, robotizáció és a Nők” címet viselő konferenciája 2017. október 11-én.

A rendezvény számos előadót felvonultatott annak bemutatása, illetve megvitatása érdekében, hogy mit is jelent majd a munkavállalókra, s köztük kiemelten a nőkre nézve a digitalizáció, robotizálás, illetve automatizálás a közel és távoli jövőben, milyen hatásokkal kell számolniuk, s egyáltalán jobb vagy rosszabb lesz e a helyzetük?

Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) munkatársa elmondta, tavalyi kutatásuk szerint – amely az automatizáció munkaerőpiaci hatásait vizsgálta – már jelenleg 55 olyan szakma van Magyarországon, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát, mintegy 513 ezer munkavállalót érintene. A leginkább érintett szakmacsoportok a következők: irodai adminisztráció, feldolgozóipar, építőipar, logisztika, egyes szolgáltatások.

Sabine Gillessen, a berlini D64-digitális Fejlődés Centruma képviselője arról beszélt, a digitalizáció nem egy betegség, amely majd elmúlik, hanem valami, ami most már mindig az életünk része lesz. Véleménye szerint egyáltalán nem baj, ha eltűnnek majd a rossz munkakörülményeket biztosító munkahelyek, s könnyebb lesz az életünk. Kiemelte viszont az oktatási rendszer átalakításának, a mindenki számára hozzáférhető tovább- és átképzések szükségességét. Sok olyan új munkakör jön majd létre ugyanis a megszűnők helyett, amelyben fontos lesz az emberi kreativitás, hiszen ez az, ami nem pótolható. A digitalizáció 10% technika, 90% kommunikáció és szervezés. Ez a nőknek kedvezhet, hiszen ők általában jobb szervezők és kommunikátorok. Arra bíztatta a nőket, hogy bízzanak magukban, próbáljanak ki új dolgokat és éljenek a lehetőségekkel.

Szabó Zoltán, a VOSZ informatikai szekciójának elnöke előadásában kiemelte, hogy a jelenleg zajló 4. ipari forradalom nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű változást jelent, mint az azt megelőző 3 összesen. Ezekbe a változásokba be kell kapcsolódnia mindazoknak, akik biztosítani akarják munkaképességüket az átalakulások alatt, illetve után is. Véleménye szerint a nőknek sokkal jobb lehet a helyzete, ha el tudják sajátítani a digitális gondolkodást, képzik magukat és élnek például a távmunka nyújtotta lehetőségekkel. Ehhez Magyarországon jelenleg nincsenek meg a megfelelő oktatási központok, hogy akár már a GYES/GYED időszakában lehetősége legyen a nőknek át-, ill. továbbképezni magukat akár távoktatási módszerek alkalmazásával is.

Tüttő Kata, az MSZP szakértője az előtte szólókra reagálva elmondta, nem csak az egyén felelőssége az alkalmazkodás, meg kell hozzá teremteni a megfelelő társadalmi körülményeket is. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem látunk előre, így nehéz tervezni, ugyanakkor a folyamatok rendkívül gyorsan zajlanak mellettünk. Kiemelte a szemléletmódváltás szükségességét, mind a társadalmi berögződések – pl. lányos vagy fiús szakmák – terén, mind a családon belüli munkamegosztásban. Fel kell készülnünk arra, hogy esetleg a jövőben nem egy munkaalapú társadalomban fogunk élni, s a politikának olyan kérdésekben kell állást foglalnia, mint a robotok által megtermelt javak igazságos újraelosztása vagy éppen az új technológiák révén egyre olcsóbbá váló szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő biztosítása az állampolgárok számára.

A konferencia végén egy különböző szakszervezeti vezetőkkel zajló panelbeszélgetés kapott helyett. Az egyes területek képviselői elmondták a saját szakmájukban tapasztalt digitalizációs, automatizációs vagy éppen robotok bevonásával kapcsolatos átalakulások tapasztalatait, s egyetértettek abban, hogy mivel a folyamatot meggátolni nem lehet, a szakszervezeteknek inkább az élére kell állnia a változásoknak és határozott fellépéssel a munkavállalók érdekében egy megfelelően szabályozott, a társadalom és az egyén számára egyaránt hasznot hajtó rendszerben alkalmazkodniuk kell a folyamatokhoz annak érdekében, hogy a modernizáció során a tőke profitéhsége ne mehessen a munkavállalók rovására.

A konferencián részt vett és a beszámolót készítette: Nagy Viktória, SZEFIT elnök

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,