Prioritás a munkanélküliség leküzdése, hogy jelentős összegeket fordítsanak fenntartható, minőségi munkahelyek teremtésére, a közszolgáltatások javítására.
Erős a szociális háló?
Növekvő egyenlőtlenségek, erősítendő szociális párbeszéd, ágazati érdekegyeztetés és szakszervezeti részvétel. Kiemelt helyet foglal el a hosszú távú munkanélküliség leküzdése és az, hogy az európai kormányzatok nagy összegeket fordítsanak fenntartható, minőségi munkahelyek teremtésére, és a közszolgáltatások színvonalának megőrzésére, javítására.
A 2016áprilisában alakult Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottság(ETUC-on belül) második ülésére szeptember 15-én került sor Brüsszelben. (Az első ülés beszámolója az alábbi linken olvasható: http://szef.hu/nemzetkozihirek/20160527-1.)
A bizottsági ülést Veronica Nilsson, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg, röviden összefoglalva a tavaszi ülés óta történt, a bizottság működési területével kapcsolatos eseményeket. Külön kiemelte az Európai Unió új, tervezett pillérével, a szociális pillérrel kapcsolatban zajló egyeztetési folyamatot, amely tavasszal indult és jelenleg is tart, ebben számítanak az európai szakszervezetek közreműködésére.
Munkahelyek minősége, a 2008-as válság máig tartó hatásai
Ezt követően Agnieszka Piasna, az Európai Szakszervezeti Intézet(ETUI) vezetőkutatója és Ben Egan az ETUC szakértője ismertették az ETUI munkahelyek minőségével kapcsolatos hosszútávú kutatásának eredményeit. Az ETUI sokban alapozva az OECD és más nagy nemzetközi szervezetekhasonló kutatásaira, dolgozta ki azt a szempontrendszert, amely alapján megvizsgálta az európai országok mutatóit. A szélesen értelmezett munkakörülmények közé tartoznak az elérhető bérek és juttatások, emellett a munkaszerződések típusai: a határozott/határozatlan munkaviszonyok aránya és a munkabiztonság, a kollektív jogok, továbbá az egyéni fejlődés, karrierépítés kérdései és lehetőségei.Ahogy az idősorokból látható, a 2008-as válság és az azt követő, még ma is tartó európai megszorító politika jelentősen rontotta a munkavállalók helyzetét. Különösen a válságtól leginkább sújtott mediterrán államokra igaz ez, így Görögországra és Spanyolországra. Az adatok fényében a munkavállalói jogokat és a szakszervezetek helyzetét (kollektívszerződés-kötési és általában a tárgyalási pozíciókat) jelentősen rontja a magas munkanélküliségi ráta. A prezentációt követő vitában több résztvevő részéről felmerült, hogy a munkahelyek minőségével kapcsolatos index mellett szükséges lenne egy, a szociális háló erősségével kapcsolatos index rendszeres monitorozása is.
A délelőtt hátralevő részében Veronica Nilsson és Ben Egan elemezte az európai szemeszter keretében, az Eurostat által publikált, legújabb, 2016 második negyedévi európai foglalkoztatási adatokat. Ahogy kiderült, Horvátország kivételével mindenhol a foglalkoztatás szerény bővülésével lehet számolni,0,3 % tagországok és 0,4 % az euró övezet esetében. A szerény növekedés ellenére, amely szezonális hatásoknak (nyári idegenforgalom) is betudható, Európában még mindig nagyon magas a fiatalok munkanélküliségi rátája. Az egyes résztvevő országok képviselői egy-egy saját példa alapján megerősítették ezt.Ehhez kapcsolódóan az ETUC képviselői beszámoltak az európai szemeszter keretében, az Európai Bizottság által kiadandó, 2017. évi éves növekedési jelentés szakszervezeti prioritásairól is, amelyekkel most foglalkoznak az ETUC különböző testületei és az álláspont-tervezetet hamarosan megküldik véleményezésre. E prioritások között, összhangban az említett munkaerő-piaci adatokkal, kiemelt helyet foglal el a hosszútávú munkanélküliség leküzdése és az, hogy az európai kormányzatok nagy összegeket fordítsanak fenntartható, minőségi munkahelyek teremtésére, és a közszolgáltatások színvonalának megőrzésére, javítására.
Növekvő egyenlőtlenségek az európai munkaerőpiacon
A délutáni programban elsőként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO munkakörülményekkel foglalkozó és esélyegyenlőségi igazgatóságának vezetője, Manuela Tomei mutatta be az ILO sokrétű, munkaerő-piaci és munkaügyi kutatásait és futó, a szakszervezetek munkáját is érintő projektjeit. Elmondta, hogy az ILO régóta együttműködik az európai kormányzatokkal és a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel. Ez az együttműködés különösen erős volt az 1990-es években az akkor még az EU-ba készülő közép-európai országokkal.Az újabb vizsgálatok közülkiemelte 2013-ban zárult projektjüket, amely elemezte az európai országok közszolgáltatásait és közszolgálataita 2008-as válság után ért sokkszerű megszorítások hatásait. 2014-ben zárult projektjük az európai szociális modell válságával kapcsolatos.Az ILO természetesen nemcsak európai problémákkal foglalkozik, éves kiadványuk világszinten elemzi a bérhelyzetet, a 2014-es évre és az utóbbi időszakra jellemző, hogy világszinten növekednek az egyenlőtlenségek.Jelenleg futó, 2017-ben záruló programjuk, amelyet szintén bemutatott prezentációjában, címe azEsélyegyenlőtlenségek a munka világában- milyen szerepe lehet a munkaügyi kapcsolatoknak, az ágazati egyeztetésnek és a szociális párbeszédnek. A program keretében különböző gazdasági és társadalmi helyzetű európai országok munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó kutatói elemzik saját munkaerőpiacuk és szociális párbeszédük és munkaügyi kapcsolataik elemeit, majd ezt követően összegzik tapasztalataikat és ajánlásokat tesznek. A projekt 2017 márciusában zárókonferenciával fejeződik be. Közben többször tárgyalnak EU-s és tagországi vezetőkkel, munkaadói szervezetekkel. A cél, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat és a munkavállalókhelyzetét együtt tudják javítani. E projekt esetében is számítanak az ETUC tagszervezeteinek közreműködésére.
Szakszervezetek a munkanélküliség ellen
A bizottsági ülés végén az Európai Tanács hosszútávú munkanélküliséggel kapcsolatos ajánlásai kerültek szóba és ezen belül a szakszervezetek lehetséges szerepe. Ahogy több hozzászólásból és egyes országok jó gyakorlataiból kiderült, a szakszervezeteknek is komolyabb szerepet lehetne vállalnia munkanélkülivé vált tagjaik új munkahelyhez jutásában. Több országban, így a skandináv országokban is, a szakszervezetek tevékenyen részt vesznek a munkanélküliek átképzési lehetőségeinek szervezésében, a munkakeresés megkönnyítésében.
Véber János
a bizottság tagja,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének
(KKDSz) alelnöke
