Előterjesztve a KÉF 2016. március 2-ai ülésére
- Szakszervezeti szövetségünk ragaszkodik a 2014. júliusban megkezdett közszolgálati életpálya modell kidolgozásának kezdetekor betervezett 50 %-os béremelés többlépcsős bevezetéséhez, első lépésként 2016. július 1-jén 30%-os béremeléshez.
- A közszolgálati tisztviselők bére 2008. után csökkent a 13. havi illetmény megvonásával, azóta pedig be van fagyasztva. A tervezet szerint a közszolgálati tisztviselők egyes rétegei 2018-ig nem részesülnének semmiféle béremelésben (azaz 10 éven keresztül), amire a magyar közigazgatás történetében nem volt példa. 2008. óta az infláció mintegy 25 %-os volt!
- A Kormány által kidolgozott és előterjesztett Állami Tisztviselői Törvényt (Átv.) teljes mértékben szükségtelennek tartjuk. E törvénytervezet által megfogalmazott főbb követelményeket a jelenleg hatályos közszolgálati tisztviselői törvény (Kttv.) keretei között is szabályozni lehetne (járási hivatalok sajátos követelményei, középfokú végzettségű tisztviselők kiemelt béremelése, teljesítmény elismerése, stb.)
- Az új törvény bevezetése esetén 2010. óta az érintett tisztviselők a negyedik törvény hatálya alatt végeznék hivatali munkájukat: köztisztviselői törvény, kormánytisztviselői törvény, közszolgálati tisztviselői törvény, majd pedig állami tisztviselői törvény. Ez a törvénykezési sorozat a bürokrácia növelés iskolapéldája lehet, miközben mindezt lényegében egy kormány követi el.
- Az állami tisztviselőkre a két törvény együttesen vonatkozna (Kttv. és Átv.), ami ezek együttes alkalmazását bonyolulttá, esetenként kaotikussá tenné. Ezt a káoszt tovább fokozná a több lépcsőben történő bevezetés.
- A Kormány a KÉF ülésén kérte a szakszervezeti oldal javaslatait a bürokrácia csökkentéséhez. E felkérésre első javaslatunk: a Kormány ne terjessze az Országgyűlés elé az Állami Tisztviselőkről szóló törvényjavaslatot! A két törvény együttes bevezetése és alkalmazása óriási többletmunkával és többlet adminisztrációval járna.
Az Állami Tisztviselői törvény tervezet súlyos hibái:
- A közszolgálati életpályák jellemzője, hogy a versenyszférához képest alacsonyabb életkeresetet, viszont nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtanak. Az Átv. tervezete eltörölné az állami tisztviselők számára a tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot, ezáltal a pálya legfőbb vonzerejét elhagyná. Ezek figyelembe vételével nem várható el, hogy a legalkalmasabbak ezt a pályát válasszák. E törvény – bevezetése esetén – a magyar közigazgatás történetének sötét lapjaira fog kerülni.
- Az „állami tisztviselő” megnevezés valójában azt jelenti, hogy olyan tisztviselőről van szó, aki az állam alkalmazásában áll. Ilyenek jelenleg a kormánytisztviselők, az Országgyűlés alkalmazásában, a Köztársasági Elnöki Hivatalában, a Magyar Államkincstárban dolgozó állami tisztviselők. Az Átv. tervezete szerint viszont állami tisztviselők csak a járási, később pedig a fővárosi és megyei kormányhivatali dolgozók lennének. Mi lenne így a többi állami alkalmazottal, állami tisztviselővel? Ők nem az állam alkalmazásában álló tisztviselők lennének? Az „állami” jelző tehát itt helytelen, helyette esetleg a „kormányhivatali tisztviselő” megnevezés lenne használható.
- A törvény tervezete nem biztosít vonzó előmeneteli lehetőséget, így a jelenlegi szabályozáshoz képest jelentős visszalépést jelentene. A pályán megszerzett kompetenciát, tapasztalatot nem ismeri el.
- A tervezet eltörli az „illetményalap” fogalmát, ezáltal megszűnne a tervezhető béremelés egyik fontos pillére.
- A törvény tervezete a jubileumi jutalom, a többlet értékeket elismerő kompetenciák (idegen nyelvi, tudományos), a végkielégítés, a cafetéria juttatás terén is megvonásokat tartalmaz, ami e pálya további devalválásához vezetne.
- A közszolgálati életpályák fontos eleme a lakhatási támogatások és a speciális biztosítások rendszere, amivel az előterjesztés egyáltalán nem foglalkozik.
- Az állami tisztviselőkről szóló törvénytervezet hemzseg a hibáktól, belső ellentmondásoktól, a releváns jogszabályokkal fennálló koherencia zavartól. A törvény elfogadásához további, nagyszámú jogszabály módosítása kötődik, amihez nem áll rendelkezésre kellő idő. Ennek következtében a közszolgálati tisztviselők 2016. július 1-jén állami tisztviselővé történő átsorolása nem hajtható végre.
Budapest, 2016. március 9.
Dr. Agg Géza
elnök