A KÖZDEMOSZ nevében Boros Péterné MKKSZ főtitkár szólalt fel a 2014. január 25-i “Szabad Oktatásért” demonstráción.
Alábbiakban közreadjuk Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkárának beszédét, amely a budapesti Szabadság téren, január 25-én rendezett tüntetésen hangzott el:
Tisztelt Tüntető Közösség!
Kedves Barátaim, Közalkalmazottak, Köztisztviselők, Kormánytisztviselők, Közszolgálati Dolgozók! Kedves Diákok!
Mi közszolgálati dolgozók ismét az utcán vagyunk. Októberben a millenárison kezdtünk, novemberben a József nádor térre vittük kollégáink szegénységének szimbólumait, a lyukas cipőket. Decemberben a közszolgálatban dolgozó nők video-üzenetét küldtük Orbán Viktornak.
Egyetértve a szabad oktatásért demonstrálókkal csatlakoztunk ehhez a tiltakozó megmozduláshoz. Ugyanakkor saját követeléseinknek is szeretnénk hangot adni – az önök, a ti támogatásotokban bízva.
Itt vagyunk , mert az elmúlt hónapokban a kormány nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni velünk. Itt vagyunk, mert Magyarország kormánya a több százezer közszolgálati munkavállalóval szemben fennálló adósságát nem kívánja rendezni!
28 ágazati szakszervezet azért hozta létre a KÖZDEMOSZ-t – a közszolgálati szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságát, – hogy együttes erővel lépjünk fel valamennyiünk közös ellensége, a kollégáinkat fenyegető elszegényedés, a nélkülözés, és a bizonytalan jövő ellen.
Létbizonytalanság!
Nyomor!
Ezek a mi ellenségeink. Ezek ellen tiltakozunk, demonstrálunk.
Nincsenek politikai céljaink.
Azt viszont nem hagyhatjuk, hogy a helyzet így maradjon. Nem engedhetjük meg, hogy a tisztességes munkát végző közszolgálati dolgozók visszafordíthatatlanul elszegényedjenek.
Újra és újra el kell mondanunk, hogy a mai Magyarországon az állampolgárokat szolgáló közalkalmazottakat, – vagy a rendőröket, a katonákat, a tűzoltókat, a múzeumi dolgozókat, a könyvtárosokat, de említenem kell a szociális munkásokat, a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket – munkáltatójuk az állam, a kormány nem becsüli meg. Több százezer kollégánk 6 éve egyetlen fillér béremelésben nem részesült.
Ezért követelünk – adósságrendezésként – 20-%os béremelést!
Tisztelt Tüntetők!
Kedves Barátaim!
Az egyik legnagyobb emberi érték az, ami értelmet ad a szakszervezeti létnek is, a szolidaritás, a másik emberért érzett felelősség. A mai tüntetés a szolidaritás fontos megnyilvánulása, és ez az érzés számunkra ünneppé teszi ezt a találkozót.
Mi közszolgálati munkavállalók csatlakoztunk a fiatalok, az oktatásban működő civilszervezetek felhívásához, mert nekünk – állampolgárként, szülőként, és a szabadság elkötelezettjeiként – különleges érték az oktatás szabadsága.
Úgy éreztük, itt kell lennünk, hogy kiálljunk érte.
A szervezők nemcsak részvételi szándékunkat fogadták el, hanem egyetértettek követeléseinkkel, amelyek a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bér- és munkakörülményeinek radikális javítására vonatkoznak.
Fontos, hogy ez felkerült a röplapokra.
Köszönjük a támogatást!
Meggyőződésem, hogy ez a közös fellépés túl mutat a mai demonstráció felemelő érzésén, és mindenki, aki itt van megérti, és továbbadja majd közös üzenetünket, azt, hogy az ország lakosságának érdeke, a megbecsült és jól működő közszolgálat.
Biztos vagyok abban is, hogy az itt jelenlévő, a szabad oktatásért tüntető fiatalok megértik, hogy a jól működő közszolgálat az ő jövőjük szempontjából is sorsdöntő.
Nemcsak azért, mert egyszer majd ők fognak a helyünkbe lépni a kórházban, az iskolában, a hivatalokban, a kulturális és tudományos munkában-, vagy a rendvédelemben, hanem azért is, mert majd dolgozó emberként, adófizetőként joggal tartanak igényt a színvonalas közszolgálatra.
„Magyarország jobban teljesít!” Láthattuk több ezernyi plakáton. Azt is olvashattuk ezeken a hirdetéseken, hogy tavaly 4,6 %-kal növekedett az átlagbér.
Kedves Barátaim!
Mutassátok meg, nevezzétek meg azokat, akik ebbe a szerencsés körbe tartoznak. Mi közszolgálati dolgozók, – és nemcsak a köztisztviselők, kormánytisztviselők, hanem a gyermekintézményekben, az oktatást-, és a gyógyítást segítő munkakörökben, városüzemeltetésben dolgozók – mi biztos, hogy nem!
Itt közösen mondjuk ki, őszintén örülünk annak, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok egy részének javul a bérhelyzete, de tűrhetetlen, hogy közel félmillió közszolgálati munkavállalónak több, mint fél évtizede befagyasztott bére ne növekedjen.
Tisztelt Közvélemény!
Kedves Tüntetők!
El kell mondanom azt is, hogy a romlás, a közszolgálat leszakadása már az előző kormányzat időszakában megkezdődött!
De az példanélküli amit az elmúlt 4 évben kellett elszenvednünk.
Az még soha nem történt meg, hogy egy teljes kormányzati ciklus alatt, az illetményalap összege, és a közalkalmazotti illetménytételek változatlanok maradtak.
A kormány sem vitatja követelésünk jogosságát, de hivatkozik a családi adózás, vagy a rezsicsökkentés kedvező hatására.
Kollégák! Ugye ezek nem válthatják ki a munka értékével arányos díjazást?
Nem a türelmetlen kapzsiság mondatja velünk, azt, hogy
Általános közszolgálati bérrendezés kell!
Bérrendezés nélkül nincs értelme hangzatos, látványos életpálya törvényeket ígérni!
Az elmúlt napokban kiderült, hogy jogos követelésünknek a fedezete is meg van.
Tehát nemcsak jár, hanem jut is – feltéve, ha van rá politikai akarat.
Mi most azért harcolunk, hogy legyen, és azért, hogy megállítsuk a közszolgálati kollégáink elszegényedését.
Perspektívát akarunk, amely túlmutat a hó végén! Azt akarjuk, hogy ismét legyen értéke, rangja a közszolgálatában végzett munkának!
Jó érzés arra, gondolni, hogy küzdelmünkben nem vagyunk egyedül!
Érezzük, hogy a társadalom, a közvélemény megérti, hogy nemcsak magunkért harcolunk, hanem a közszolgálat működő képességéért is!
Demonstrációnkkal nem csak a közvélemény segítő támogatását szeretnénk megszerezni.
A döntéshozókat is figyelmeztetni kívánjuk!
És ne tévessze meg őket a demonstrálók száma.
A csend a félelem csendje. Kollégáink félnek. Nagyon sokan féltik a munkahelyüket, és nem mernek kiállni saját magukért. De a munka világában nincs béke!
Kedves barátaim! Fiatalok! Közszolgálati kollégák!
Most is azt mondom, amivel indítottunk októberben: biztos vagyok abban, hogy céltudatos, ugyanakkor nyugodt, de következetes fellépésünk, állhatatos kitartásunk másokat is meggyőz arról, van értelme mellénk állni.
Legyen a mai demonstrációnk egy felhívás mindazok számára, akik nem akarnak beletörődni a közszolgálat ellehetetlenülésébe, a munkavállalók megosztottságába, és nem akarnak végképp elszegényedni!
Köszönöm, hogy itt lehettünk, köszönöm, hogy a KÖZDEMOSZ nevében szólhattam, köszönöm, hogy támogatjátok küzdelmünket, mert csak együtt lehetünk sikeresek!
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Forrás: www.mkksz.org.hu