Amit az új Ptk.-ról egy szakszervezeti tisztségviselőnek feltétlenül tudnia kell

A jogi személyekre vonatkozó általános és az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben

Az Országgyűlés 2011-ben megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, s egyidejűleg hatályon kívül helyezte az 1989. évi II. törvényt, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997-es törvényt és újraalkotta a régi Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásának részletes szabályozását a 2011. évi CLXXXI. törvény végezte el.

A 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) megszüntette a társadalmi szervezet kategóriáját, s helyette a fő kategóriaként bevezette a civil szervezetet, s ezen belüli kategóriaként szabályozta az egyesületet. A civiltörvény szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira, a szövetségre, a pártra, a szakszervezetekre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületekre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg.

A régi Ptk. 2011-es módosítása lényegében fenntartotta a korábbi egyesületi szabályozást, de erősítette az állami törvényességi felügyeletet és kiterjesztette a végelszámolási és a fizetésképtelenségi előírásokat az egyesületekre is. Ugyanakkor a civiltörvény az egyesületekre nézve több olyan új szabályt is bevezetett, amelyet a gyakorlatban nem lehetett alkalmazni. Ilyen pl. az a szabály, hogy ha egy egyesületnek legalább két jogi személy tagja van, úgy szövetséggé kell átalakítani. Ezen hibák kiküszöbölése érdekében a 2012. évi XXXVIII. törvény jelentősen módosította a civiltörvény előírásait és pl. megszüntette a szövetségekre vonatkozó rendelkezést. Az egyesület körében az új Ptk. nem rendelkezik az egyesületi szövetségekről. Az egyesületnek ugyanis nemcsak a természetes személyek, de a jogi személyek is tagjai lehetnek, ezért egyesület is beléphet másik egyesületbe és lehetséges olyan egyesület is, amely kizárólag jogi személy tagokból áll, esetleg valamennyi tagja egyesület. E szabályok miatt az egyesületi szövetség külön kezelésére nincs szükség. Ettől függetlenül a civiltörvény ismeri az egyesületi szövetség kategóriáját, így tehát egyesület a jövőben is működhet szövetségként (szövetség elnevezéssel).

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: új Ptk.) széleskörűen került szabályozásra a jogi személy általános része, ezért több olyan kérdés, amely korábban valamilyen módon az egyesületi jogban volt szabályozva, most a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé került. Ilyen különösen a névhasználat, a székhely, a nyilvántartási kérelem benyújtása, a létesítés érvénytelensége, az esetleges felügyelőbizottság és állandó könyvvizsgáló szabályozása, a törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata, valamint a belső szervezeti egységek ugyancsak esetleges származékos jogképességének biztosítása.

Tekintettel arra, hogy a szakszervezet a civiltörvény szerint nem más, mint az egyesület egy speciális formája, a szakszervezetekre vonatkozó Ptk.-beli rendelkezéseket a jogi személyek általános szabályai és az egyesületekre vonatkozó különös rendelkezések között kell keresni.

Az új Ptk. 2014. március 15-ével lép hatályba, így a szakszervezetek sem mellőzhetik az új szabályok megismerését. Ez azért is elengedhetetlen, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény kifejezetten rendelkezik a jogi személyek, ezen belül az egyesületek (s így a szakszervezetek) feladatairól az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatban.

Ennek értelmében az új Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló szakszervezet az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak.

Nem kell módosítani az alapszabályt

–        csak abból az okból, hogy az tartalmazza a szakszervezet alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét,

–        ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és az alapszabály tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg.

Ha azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a szakszervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. 

A szakszervezet alapszabálya módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

Az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz.

A szakszervezet az alapszabály módosításáig, illetve legkésőbb 2016. március 15-ig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szakszervezet már ezt megelőzően módosítsa az alapszabályát.

Jelen kiadványunk célja az, hogy a szakszervezetek számára – az új Ptk-nak a szakszervezetekre alkalmazandó szabályainak ismertetésével – megkönnyítsük az új szabályokra való átállás folyamatát.

Mint korábban említettük, a Ptk. a szakszervezetekre vonatkozóan speciális szabályokat nem tartalmaz, ugyanakkor a szakszervezetek kötelesek mind a jogi személyekre vonatkozó általános szabályoknak, mind az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezéseknek eleget tenni.

E szabályok megismerése érdekében kiadványunkban szerepeltetjük az új Ptk-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseit (félkövér betűvel jelölve), az egyesületekre vonatkozó speciális szabályokat (félkövér dőlt betűvel jelölve). Az áttekinthetőség érdekében az egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket nem különállóan, hanem a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé beillesztve szerepeltetjük.

Az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan törekedtünk arra, hogy bemutassuk azokat a pontokat, amelyek újak az új Ptk-ban a régi Ptk-hoz, illetve helyenként a gazdasági társaságokról szóló törvényhez (Gt.) képest.  Ehhez a Ptk. Fordítókulcs című kiadvány (Gadó Gábor-Német Anita-Sáriné Simkó Ágnes, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013.) ide vonatkozó  részeit használtuk fel (normál betűvel jelölve).

A változások bemutatásán túl fontosnak tartottuk a jogszabályi rendelkezések bizonyos mértékű magyarázatát is, melyhez a “Polgári Jog I-III. – Kommentár a gyakorlat számára, 2013”  (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013, szerkesztette dr. Petrik Ferenc)  című kiadvány vonatkozó részeit használtuk fel az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan (dőlt betűvel jelölve). Az új Ptk. kommentárjának felhasználásánál törekedtünk a tartalom érintetlen továbbadására, azonban annak szövegét bizonyos helyeken rövídítettük, szerkesztettük elsősorben annak érdekében, hogy a jogszabályi hivatkozások, a kifejezetten jogászokat érdekelhető megjegyzések, vélemények, illetve jogi szakkifejezések ne nehezítsék a nem jogász olvasók számára a szöveg olvasását.

A tanulmány teljes terjedelmében a csatolmányban olvasható. 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk