A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a szakszervezetek a Városligetben

Az ASZSZ, az MSZOSZ, a SZEF és az ÉSZT közösen tartott fórumot, amelyen részt vett Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is.

A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a munka ünnepe alkalmából a négy együtt ünneplő szakszervezet vezetői vasárnap a Városligeti majálison.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közösen tartott fórumot, amelyen részt vett Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is.

Andor László hangsúlyozta: az Európai Unió gazdaságilag jobban teljesítő tagállamaiban kivétel nélkül jellemző az erős és intézményesült szociális párbeszéd.

Andor László a szakszervezetek képviselői előtt tartott előadásában elmondta: az idei május elseje különleges azért, mert Ausztria és Németország megnyitja munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt. Kiemelte: a nagyobb fokú mobilitás a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt kedvező.

Rámutatott: a gazdasági válság következményeként jelenleg körülbelül hétmillióval több munkanélküli az Európai Unióban (EU), mint három éve. A fiatal munkanélküliek száma ráadásul ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett, jelenleg 21 százalék körüli az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta az EU-ban – hívta fel a figyelmet Andor László. Elmondta: hiába bővül az európai gazdaság, a munkanélküliség szintje még épp hogy csökkenésnek indult, és egyenetlenül javul a foglalkoztatási helyzet.

A nyugdíjrendszerek átalakításáról úgy vélekedett: a magasabb életkorral természetesen együtt járhat egy hosszabb aktív munkavállalói kor is, vagyis a nyugdíjba vonulás időpontjának kitolása. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez csak akkor lehet pozitív stratégia, ha különböző politikákkal „megtámogatják”. Az Európai Bizottság ezért 2012-ben indítja aktív időskor című kampányát, amelynek középpontjában a munkahelyi egészségvédelmet, valamint az idősek képzését támogató politikák állnak.

Borsik János, az ASZSZ elnöke a fórumon hangsúlyozta: a magyar kormány tagadja az autonóm szociális párbeszédet, és „katasztrofális” javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyvének módosítása kapcsán.

Andor László ismertette: az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiban a rugalmasság és a biztonság összekapcsolása áll a középpontban, és tagállami szinten is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nemcsak a rugalmasságot, hanem a foglalkoztatás biztonságát is előtérbe helyezik.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar munkaerő-piacon a munkáltatók és a kormány láthatóan úgy véli, hogy a rugalmasság nem a munkapiacra, hanem az egyes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozik, ez pedig nagy különbség, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Kérdésként megfogalmazta azt is, hogy a bizottság hogyan viszonyul ahhoz, ha egy tagállam „mindenféle párbeszéd nélkül” nyújtja be Brüsszelnek a konvergenciaprogramot.

Andor László válaszában emlékeztetett: most zajlik az első európai szemeszter, vagyis a tagállamok elküldik konvergenciaprogramjaikat, majd az EB és az Európai Tanács országspecifikus ajánlásokat tesz. A konvergeciaprogram benyújtása tehát egy köztes állomás, a végső szót az európai intézmények mondják ki.

Ha egy javaslat a bizottság álláspontja szerint nem kellően megalapozott – nem volt érdekegyeztetés és hatásvizsgálat -, akkor az „kérdéseket fogalmazhat meg az egész koncepció realitása, fenntarthatósága szempontjából – fogalmazott Andor László.

Varga László, a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke pozitívumnak nevezte, hogy az EU2020 stratégia kiemelten kezeli az európai munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását.

Az elnök ugyanakkor kifogásolta a közszolgálati munkajog magyarországi átalakítását, példaként említve az indoklás nélküli felmondás bevezetését, illetve annak köztisztviselőkre való kiterjesztését.

Kuti László, az ÉSZT elnöke a kutatás-fejlesztés fontosságát emelte ki, amely szerinte befektetés az egységes európai gazdaságba.

Forrás: Szakszervezetek.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk