70 éves nyugdíjkorhatárt fontolgat az EU

Európai Bizottság szakértői által készített legfrissebb tervezet szerint középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban…

Az Európai Bizottság szakértői által készített legfrissebb tervezet szerint középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban annak érdekében, hogy a jövőben az európai társadalmak elöregedése mellett is fenntartható legyen a nyugdíjrendszer. Andor László, a bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa szerint is világos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, ezért az elkövetkező évtizedekben az embereknek többet és hosszabb ideig kell majd dolgozniuk, hogy tartani tudják az elért életszínvonalat.

Az EU azonban csak ajánlásokat tehet ezen a területen, a konkrét lépéseket a tagállamokra bízza. Ha a tagállamok nem nyúlnak hozzá a korhatárhoz, akkor a Bizottság szerint csak két megoldás marad: vagy növelik a nyugdíjbefizetéseket, vagy csökkentik a nyugdíjakat.

Több uniós ország, például Görögország és Olaszország a közelmúltban döntött a korhatár 65 évre emeléséről. Németországban pedig 2012 és 2029 között 65-ről fokozatosan 67 évre növelik a korhatárt. Nagy-Britanniában és Franciaországban egyelőre még csak tervezik a munkával töltött idő meghosszabbítását: a britek 66, a franciák pedig 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják. (Az Európai Unió tagállamai közül egyébként jelenleg Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, a jelenlegi szabályok szerint mindössze 60 év.)

Magyarországon a Bajnai-kormány 2009 tavaszán döntött az emelésről, amelynek értelmében a korhatár a jelenlegi 62 évről 65 évre nő majd, s a változást fokozatosan, évente hat hónappal emelve vezetik be 2014-től 2020-ig.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma azonban népi kezdeményezést indított azért, hogy a Parlament ősszel tárgyalja újra a törvényt, mivel egyes foglalkozási ágakban (pl.: ápolónők, óvónők) képtelenségnek tartják, hogy 65 éves korukig dolgozzanak a munkavállalók.

Itthon jelenleg hárommillióan részesülnek nyugdíjban, ami a GDP 11,5 százalékát viszi el a költségvetésből (2000-ben ez „mindössze” a GDP 9,3 százaléka volt), s az ezzel kapcsolatos kiadás 1228 milliárd forintról 2991 milliárd forintra emelkedett az elmúlt tíz évben.

Forrás: Menedzser Fórum

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk

Brüsszelből üzenjük

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben. A Bizottság sok minden