Európai Bizottság szakértői által készített legfrissebb tervezet szerint középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban…
Az Európai Bizottság szakértői által készített legfrissebb tervezet szerint középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban annak érdekében, hogy a jövőben az európai társadalmak elöregedése mellett is fenntartható legyen a nyugdíjrendszer. Andor László, a bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa szerint is világos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, ezért az elkövetkező évtizedekben az embereknek többet és hosszabb ideig kell majd dolgozniuk, hogy tartani tudják az elért életszínvonalat.
Az EU azonban csak ajánlásokat tehet ezen a területen, a konkrét lépéseket a tagállamokra bízza. Ha a tagállamok nem nyúlnak hozzá a korhatárhoz, akkor a Bizottság szerint csak két megoldás marad: vagy növelik a nyugdíjbefizetéseket, vagy csökkentik a nyugdíjakat.
Több uniós ország, például Görögország és Olaszország a közelmúltban döntött a korhatár 65 évre emeléséről. Németországban pedig 2012 és 2029 között 65-ről fokozatosan 67 évre növelik a korhatárt. Nagy-Britanniában és Franciaországban egyelőre még csak tervezik a munkával töltött idő meghosszabbítását: a britek 66, a franciák pedig 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják. (Az Európai Unió tagállamai közül egyébként jelenleg Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, a jelenlegi szabályok szerint mindössze 60 év.)
Magyarországon a Bajnai-kormány 2009 tavaszán döntött az emelésről, amelynek értelmében a korhatár a jelenlegi 62 évről 65 évre nő majd, s a változást fokozatosan, évente hat hónappal emelve vezetik be 2014-től 2020-ig.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma azonban népi kezdeményezést indított azért, hogy a Parlament ősszel tárgyalja újra a törvényt, mivel egyes foglalkozási ágakban (pl.: ápolónők, óvónők) képtelenségnek tartják, hogy 65 éves korukig dolgozzanak a munkavállalók.
Itthon jelenleg hárommillióan részesülnek nyugdíjban, ami a GDP 11,5 százalékát viszi el a költségvetésből (2000-ben ez „mindössze” a GDP 9,3 százaléka volt), s az ezzel kapcsolatos kiadás 1228 milliárd forintról 2991 milliárd forintra emelkedett az elmúlt tíz évben.
Forrás: Menedzser Fórum
