A KSZSZ és az MKKSZ a XIII. Köztisztviselők Napja alkalmából tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönti a magyar közigazgatásban dolgozó valamennyi munkavállalót!
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Elnöksége nevében, a
XIII. KÖZTISZTVISELŐK NAPJA
alkalmából tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a magyar közigazgatásban dolgozó valamennyi munkavállalót!
A közigazgatás személyi állományát alkotó vezetők, beosztott ügyintézők, ügykezelők és fizikai dolgozók az államigazgatási szervekben, az önkormányzatok hivatalaiban és az Európai Unió intézményeiben látják el feladataikat, nyújtanak közösségi szolgáltatásokat.
Július 1-je – az MKKSZ kezdeményezésére – 1997. óta minden évben a közszolgálati jogviszonyban állók törvényben deklarált ünnepe. Ez az az ünnepnap, amikor a közhivatalnokok országszerte együttesen tisztelegnek a közigazgatási közösségi szolgáltatásokat megjelenítő, az állami szerepvállalást megszemélyesítő, a közjót érvényre juttató, különleges felkészültséget és emberi helytállást igénylő igazgatási szakma előtt.
E hivatást gyakorlókkal szemben – a magas fokú szakmai felkészültségen túlmenően – az állampolgárok részéről jogos elvárás az empátia, a türelem és a lelkiismeretesség, valamint az ügyintézés ügyfélközpontú megközelítése. Meggyőződéssel állítjuk, hogy köztisztviselők döntő többsége képes megfelelni a növekvő és új kihívásokat támasztó elvárásoknak.
Közszolgálati hivatásuk felelősségteljes gyakorlásáért elismerés, – folyamatosan nehezedő feltételek mellett teljesített – többletkötelezettségeikért köszönet és érzékelhetőbb társadalmi megbecsülés illeti őket. Az elmúlt időszak társadalmi, gazdasági válságai kezelésében való közreműködésük elkötelezettségükről és szakmaszeretetükről tett tanúbizonyságot. Megkülönböztetetten jelentős értéknek tekintjük politikai semlegességüket, a jog- és szakszerűség elsődlegességeinek biztosítására, a közéleti tisztaság megóvására irányuló törekvésüket.
A Köztisztviselők Napja 2001-től – a közigazgatási szerveknél – munkaszüneti nap. Az ünneplést a már hagyományos formák szerint és keretek között rendezik meg országszerte. Változatos vitafórumok, szakmai tanácskozások, kulturált szabadidős rendezvények járulnak hozzá a munkatársi közösségformáláshoz, az alkotó munkahelyi közérzet erősítéséhez, a munkaszervezeteken belüli jó szellemű együttműködés kialakításához. Nagy értéke ezeknek a rendezvényeknek a sokszínűség, az öntevékenység, és a helyi sajátosságokat megjelenítő tartalom. Ezekre továbbra is nagy szükség van.
Az utóbbi években sajnos azt is tapasztalhattuk, hogy a Köztisztviselők Napjának ünnepi programjai, a szakmaiságot előtérbe állító eseményeinek vonzereje fokozatosan csökkent. Ez összefüggésbe hozható a köztisztviselők élet- és munkakörülményeiben, munkavégzésük külső- és belső feltételeiben bekövetkezett hátrányos változásokkal, és valamennyi közszolgálati munkavállaló egzisztenciális biztonságának megrendülésével. A közigazgatási munka társadalmi, anyagi- és erkölcsi megbecsülésének erodálásában a kormányzati irányító munka is szerepet játszott. A közigazgatás személyi állománya előkészítetlen, szakmailag megalapozatlan, erőltetett közigazgatási reformintézkedések kényszerű elszenvedőjévé vált. A közigazgatási munkaszervezetek feladatait figyelmen kívül hagyó, kiadáscsökkentési célú elbocsátások, a működőképességet is veszélyeztető szervezeti változtatások kikezdték a felkészült, szakmailag jártas köztisztviselői kar stabilitását, biztonságérzetét. Elkezdődött a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény életpálya modellt követő intézményeinek devalválása. A kormányzati személyzetpolitika a közigazgatás munkavégzési rendjétől idegen, a versenyszférában honos megoldások átültetésével zilálta szét az ügyintézés, a hatósági jogalkalmazás, az infrastrukturális fejlesztés folyamatait. A kormányzati kommunikáció példát statuált a médiumok számára a közigazgatás személyi állománya lejáratásában is.
Nem szándékunk az ünneprontás, de ezen alkalommal sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a karrierelvű, zártrendszerű, egységesnek tekinthető közszolgálati rendszer garanciális alapjainak lebontása, egy – a napokban hatályba lépő – törvény útján is folytatódhat. A közszolgálati jogviszony megszüntetésének a fokozott védelem elvén nyugvó jogintézményét kiiktató új törvény teret engedhet a munkáltatói önkénynek, az elbocsátási lehetőségek jogsértő megkönnyítésének. Elfogadhatatlan számunkra a köztisztviselői karra vonatkozó, jogállást érintő garanciák száműzése, a szabályozásnak a politikai indíttatású zsákmányelvű rendszer felé történő közelítése.
Indokoltnak látjuk és ezúton is kezdeményezzük a köztisztviselői életpálya modell újraépítését, a közszolgálat munkavégzési feltételrendszerében a bizonytalanságérzet, a kiszolgáltatottság minimalizálását, az alanyi jogú jogállási elemek újragondolását. Javasoljuk, hogy ez legyen az ünnepnap központi kérdése, ugyanis a garanciák és a „kedvezmények” nem minősíthetők indokolatlan privilégiumnak, hanem a közigazgatási munkavégzés szükségszerű elemei.
Nagy kihívás vár a magyar közigazgatásra: 2011. első felében a Magyar Köztársaság tölti be az Európai Unió Elnöki tisztét. Ez a feladat a közigazgatás teljes személyi állományától magas fokú helytállást, az intézményrendszer egészétől különleges, kiemelkedő teljesítményt igényel, amelyre a magyar köztisztviselői kar képes.
Ehhez, valamint az előttünk álló mindennapi feladatok ellátásához kívánunk szakmai sikereket, egészséget és egyéni boldogulást a közigazgatás valamennyi dolgozójának!
Budapest, 2010. június 30.
