Köszöntjük Őket!

Jöttél. Megragadtak. Kapálóztál. Elaludtál. Mosolyogtál. Alakíthatod. Felkapod. Üzletel. Emeli. Húzza. Kezelhetetlen. Megjuhászodik. Együtt. Remélj….

 

 

 

 

 

 

 

 

Első percek az időben

 

Megszülettél, kínlódtál,

nagy csatornán átbújtál.

Fényeket láttál.

 

Köldökzsinór megszakadt,

már a világ foglya vagy.

Világra jöttél.

 

Idegenek megragadtak,

pokrócba becsavartak.

Jót sikítottál.

 

Vörösen kapálóztál,

ráncaid szaporítván,

majd megnyugodtál.

 

Anyád mellére tettek,

Sírva, majd pihegve.

Belekapaszkodtál.

 

Kezedet ökölbeszorítottad,

szemed csukva tartottad.

Elaludtál.

 

Idővel megéheztél,

tőlem semmit nem kérdeztél.

Mellemre tettek.

 

Napok múltán szemed kinyílt,

hüvelykujjad szádba került.

Rám mosolyogtál.

 

Megkezdődött életed,

öröm-bánat egyveleg.

Bánod? Mit bánom!

 

Életed egymagad,

céljaid egyedül

nem uralhatod.

 

Világodnak rabja vagy,

ketrecedet tenmagad

alakíthatod.

 

Idődet behatárolják,

perceid megkurtítják

vágyaid, társad.

 

Ember!

Perceid ne számolgasd!

Olvasód ne morzsolgasd!

Élj hát, míg lehet!

 

                                                                       RMB

 

 


 

 

Gyermekek
 
Szemek, tiszták, fénylők, csillogók,
az okosnak hitt felnőttbe kapaszkodók,
ragyogóak, lelkesedők.
Tekintetük tiszta és a jóságban hívő.
 
Lehet huncut is, ki előled elszalad.
Kapj el, ha tudsz! – hátrafordul, s nagyot kacag.
Arra vár, hogy elcsípd s átöleld,
s boldog, ha felkapod s csókolod.
 
Az álmodozó  elmereng és kifelé néz,
nem a tanárt s a táblát,
de az ablakon át a világot, s benne saját magát.
Álmodik, s közben történetet ír,
abban magát is látja, meg a szomszéd lányát, a kis Julit.
 
A kis csibésznek a szeme sem áll jól,
ellenőrzőjét teleírta már a tanító.
Mindig hoz valamit, folyton üzletel,
lányok szoknyáját emeli, copfját húzza,
hiperaktív, nyugtot sose lel.
 
A félénk, szemét lesüti, biztatásra vár,
s felcsillan szeme, ha megdicséri a tanár.
A legtöbbször jót szólna pedig, jelentkezni mégse mer,
Madarat lehet vele fogatni mégis,
mikor dicséretesre felel.

 

A vagány kezelhetetlen:
tanári intő szó, beírás nála mit sem ér, egyre megy,
társait rossz irányba húzza,
csak szaporodik vele nevelője gondja.
De ha figyelnek rá, megjuhászodik,
lehet belőle akár a legkiválóbb is.
 
Mindegyikből van egynéhány,
valamennyien együtt: osztály.
Ha rájuk nézel, szíved ellágyul,
hisz nem vagy más szíved mélyén:
szülő és pedagógus.
 
Mert sok osztály sok gyermekéből,
ha elkötelezett és pályádhoz hű vagy,
lehet a jövő igazabb és jobb társadalma.
Ezért a gyermekért higgy, remélj és oktass!
 

                              

                                   RMB

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Munkavédelem közérthetően

A SZEF tagszervezeteinek egy újabb csoportja ismerkedett alapfokú munkavédelmi ismeretekkel 2026. április 11-én egy tartalmas nap keretében dr. Dudás Katalin jogász segítségével az alapszintű képzés részeként. Az eseményen résztvevők a

Kommunikáció fontossága a szervezői munkában

Március 28-án folytatódott a SZEF oktatási programsorozata. Az előző félév alapozó tudássanyagát a résztvevők érveléstechnikai, bizalomépítési tudással bővíthették. A kommunikáció tudományban és a marketingben már ismert és használt persona megközelítés

Munkavédelem és egészségvédelem a mindennapokban

A SZEF által a tagszervezeteknek nyújtott alapszintű képzés 2026. március 21-én szombati alkalmán résztvevők gyakorlatorientáltan foglalkoztak a munkavédelem és az egészségvédelem kérdéseivel. Szakszervezeti aktivisták új nézőpontból vizsgálták a munkavállalói érdekérvényesítés