A SZEF a Friedrich Ebert Stiftung (FES) támogatásával és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) bevonása mellett 2026. október 22-én tartotta meg nyílt, a bértranszparenciáról szóló szakmai rendezvényét a Hotel Benczúrban.
A rendezvényt Michèle Auga, a FES budapesti irodavezetője és országos képviselője köszöntötte, majd Csóti Csaba, a SZEF elnöke és Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke tartottak megnyitó beszédeket. A felszólalásokban hangsúlyozták, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a hazai munkavállalók számára mindaddig csak ígéret marad, amíg nem kapunk eszközöket a bértitok és – különösen a közszférában – a szubjektív pótlékrendszerek felszámolására.
Dr. Zeller Judit a Szociális és Családügyi Minisztérium egyenlő bánásmódért és akadálymentesítésért felelős helyettes államtitkára az uniós bértranszparencia-irányelv céljait és ezzel kapcsolatban a dolgozóknak az irányelvből következő jogosítványait ismertette. A legfontosabb ezek közül, hogy a szakszervezetek írásban kérhetik az egyenlő értékű munkát végzők nemek szerinti átlagbér kimutatáésát, a bértitoktartási záradékok pedig érvényüket vesztik. Hozzátette, hogy bérdiszkrimináció esetén a jövőben a munkáltatónak kell bizonyítania az egyenlő bánásmód betartását, a sértettek pedig teljes kártérítésre tarthatnak igényt.
Molnár Péter az IDEA Intézet képviseletében bemutatta a SZEF-el együttműködve 2026 első felében végzett reprezentatív kutatás eredményeit, amelyből kiderült, hogy a közvélekedéssel ellentétben az állami szektorban is jelentős bérszakadék tátong a férfiak és a nők jövedelme között. A felmérés rámutatott, hogy a magyar munkahelyeken a bér tabutémának számít, és a dolgozók jelentős része fél a vezetőségtől, ha a fizetésekről érdeklődne. Bár a munkavállalók többsége szerint a szakszervezeti adatkérése igazságosabbá tenné a rendszert, a megkérdezett szakszervezeti tagok csak kis hányada ismeri pontosan a bértranszparencia irányelvet.
Az első két előadást a szünet előtt élénk vita zárta.
Lajtai György közgazdász és dr. Havas Bence jogász a bértranszparencia-irányelv tágan értelmezett közszférában alkalmazható közvetlen hatályáról tartottak gyakorlat-központú előadást. Álláspontjuk szerint, mivel a magyar állam elmulasztotta a júniusi átültetési határidőt, az állami munkáltatókkal szemben a munkavállalók már most közvetlenül hivatkozhatnak az irányelv bizonyos pontjaira. Amennyiben a szakszervezetek ezekre a pontokra koncentrálva kérnek bizonyos adatokat az állami munkáltatótól, azok megadását a munkáltató nem utasíthatja el. Elutasítás vagy hallgatás esetén a szakszervezetek mintapereket indíthatnak a közvetlen hatály bírói elismerése és a jogszerű adatközlés kikényszerítése érdekében. Az előadást követően a hallgatóság részéről érdeklődés mutatkozott a közvetlen hatályból következő cselekvés megvalósítására is.
