2026. február 18. és 20. között zajlott az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) képzése a mesterséges intelligencia és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti kihívások témájában.
A téma felvezetéseként Aida Ponce mutatta be a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt és az Omnibus irányelvet. Ennek lényege, hogy az Európai Bizottság 2025. november 19-én elkészítette és benyújtotta a „Digital Omnibus on AI” javaslatot, ami egy omnibusz-csomag része, és módosításokat javasolt az EU AI Act (az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvény) szabályozásában. A javaslat célja, hogy több meglévő jogszabályt (például az AI Act-et és más digitális jogi eszközöket) egyszerre módosítson egyetlen jogi csomagban, amely nem csupán technikai pontosítást tartalmaz, hanem többek között az AI Act bizonyos szabályainak alkalmazását (pl. a „high-risk” rendszerekre vonatkozó kötelezettségek hatálybalépését) halasztaná, egyes adminisztratív vagy végrehajtási szabályokat módosítana, valamint egyszerűsítene megfelelőségi folyamatokat. Ez tehát egy omnibusz-jellegű módosító csomag, ami számos jogszabályt egyszerre érint, beleértve az AI-ra vonatkozó szabályokat is, és jelenleg az EU jogalkotási (trilógus) folyamatában van.
A javaslat azonban a kínált előnyök mellett veszélyeket is hordoz, ilyenek többek között a felpuhulás (ha csúsznak a határidők vagy lazulnak a kötelezettségek, a magas kockázatú AI-rendszerek hosszabb ideig működhetnek erősebb kontroll nélkül), a jogbizonytalanság (a gyakori változtatás megnehezíti a cégek tervezését, főleg a kkv-knak, a túlzott központosítás (ha az ellenőrzés erősen az Európai Bizottság alá kerül, nőhet a bürokrácia és a politikai befolyás kockázata), valamint a Innováció vs. jogvédelem egyensúlyának megbillenése (ha túl versenyképesség-központú lesz a módosítás, gyengülhet az alapjogi védelem).
Ezt követően a Mesterséges intelligencia törvény és az Omnibus irányelv bemutatása Generatív mesterséges intelligencia, technikai és biztonsági kérdések témájában Bjorn Tore Sund tartott előadást. Itt előtérbe került a GDPR, és az átláthatóság védelme, kiemelve, hogy a veszély nem az, hogy a GDPR megszűnne, hanem az, hogy gyengébb AI-szabályozás gyengébb előzetes kontrollt eredményez, és így több adatvédelmi és biztonsági incidensre lehet számítani.
Az utolsó előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI a felhasználói részről mindenképp ellenőrzést igényel, hiszen a Google fordító vagy a Chat GPT igen könnyen félrevezető eredményeket adhat, illetve hogy az utasítások minimális változtatása az egyszerű kereséseket, kéréseket is el tudja téríteni a megfelelő eredménytől. Az előadásokat gyakorlati feladatok követték, melyeket csoportosan teljesítettek a képzés résztvevői.
A második napon a technológia fejlődéséről, és ezzel kapcsolatban az ezt érintő AI veszélyeiről, és hasznos oldaláról halhattunk Juan Carlos de Martin előadásában. Az tényként kijelenthető, hogy az AI egyre jobban befolyásolja az életünket is. Lassan olyan, mintha már mi is mesterséges intelligencia lennénk, nem emberek. Szó esett a Szilícium völgyről, a számítástechnikában történt változásokról, fejlődésről. A Szilícium-völgy a világ egyik legfontosabb technológiai és innovációs központja. Itt található vagy innen indult számos világhírű vállalat, mint az Apple, a Google, a Meta, az Intel és a Tesla is.
Teljes függőségben vagyunk már e vállalatok által előállított technikai eszközeinktől, és a minket körülvevő technológiától. Minden felgyorsult mindent azonnal akarunk, és mindebben rengeteg pénz áramlik. Mivel az AI-t legfőképp a fiatalok használják, így a pszichológusok is aggódnak. valós emberek helyett a géppel, az internettel beszégetnek. Lassan a technológia tulajdonává válunk. Európa szinte feladta az ezzel kapcsolatos harcot. Mivel már szinte mindenben erre támaszkodunk, lassan elveszítjük a képességeinket, „lustává” válunk. Sok kutatást fognak még végezni, proaktívnak kell lenni. Az előadó meglátásában az egész egy business-modell, ami haszonszerzésre épül Európában, USAban, Canadában, stb.
A következő előadás az AI alapozásához tért vissza, olyan megközelítésekhez, mint hogy mi is a pontos definíció, és ez alapján mire épülhet bármilyen szabályozás. Jelenleg egy metafizikai deffiníció van főként használatban, amit pl. egy bírósági eljárás során nem vagy igen nehezen lehet ténylegesen használni. Hogyan, milyen tulajdonságok mentén lehetne mégis definiálni? Az AI nem rendelkezik kreatív, romantikus gondolkodással. Miért fontos számunkra az AI definiálása egyáltalán? A szakszervezetek számára nyilván azért elkerülhetetnel, mert hatással van számos olyan kérdésre, amely a működésük alapját érinti – ilyen a munkaerő, a hagyományosan értelmezett munka kiváltása. Ha felváltja az AI az előzőeket, akkor ez rendkívül negatív hatással lesz a dolgozókra is, tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Van olyan uniós ország, amely már törvényben próbálta meghatározni az AI szerepét és használatát, és igazából minden országnak szüksége lenne ilyenre – a fizikai, mentális egészség megvédése érdekében egyaránt.
Az AI-használattal rendelkező technikai eszközöknek biztonságosnak kell lenni mind eladási, mind megvételi szempontból is. A legnagyobb probléma, hogy a szabályozás nem a felhasználót védi, hanem a gyártót. Felhasználás szempontjából sem elhanyagolható, hogy például egy chat-botot milyen célből használnak – terméke eladásával kapcsolatok esetén alacsonyabb a kockázat, mint olyan spciális feladatok esetén, mint a munkaerő felvétel, interjú, ahol az adatok kiszivárgására vonatkozóan jóval magasabb a kockázat.
Az előadások sorában ezen a ponton megjelent a szakszervezeti szempont, Massimo Mensi az AI tárgyalásokban betöltött szerepét, és a globális megállapodásokra gyakorolt hatását az UNIGlobal szempontjából mutatta be, Fő irányként elmondható, hogy egészen meglepő terepeken is fontos vizsgálatok zajlanak, ilyen például a bűnügyekkel kapcsolatos terepen alkalmazott mesterséges intelligencia, és ezen a téren olyan kiemelt szereplők is kutatásokat végeznek, mint amilyen az FBI. A szakszervezeteknek mindenképp készülni kell azokra a helyzetekre, amelyeknél fennáll annak a veszélye, hogy a humán erőforrás szerepét ténylegesen betölti az AI alkalmazása, ezáltal készülni kell akár elbocsátásokra és munkaerőpiaci átalakulásokra.
A témát továbbgondolva Giovanni Cassale tartott prezentációt, amelyben az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) prioritásait mutatta be a kollektív tárgyalások és a mesterséges intelligencia terén.
A napot személyes tapasztalatszerzés zárta, a résztvevők a Digital Heritage Innovation Lab volt az egyetem mérnöki karán zárták, ahol olyan aktuális fejlesztéseket ismerhettek meg, min önjáró közlekedési eszközök, repülő modellek. A kutatások számos irányban zajlanak, erről a labor műhelyében a humanoid robot és a robotkutya megtekintésével is meggyőződhettek a látogatók.
Az eseményt lezárásaként az utolsó napon összefoglalásokat és további példákat ismerhettek meg a képzés résztvevői, többek között az olaszországi szabályozási helyzetről és annak tapasztalatairól esett szó, valamint itt volt lehetőség a SZEF és tagszervezete, a T-Net bemutatójának megtartására is.
A képzés fő üzenete az alábbiakban foglalható össze: a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket kínál, de jelentős kockázatokat is hordoz – ezért proaktív, munkavállalókat védő szabályozásra és érdekképviseleti fellépésre van szükség.
A beszámolót készítette: Fügediné Kerezsi Rózsa, a SZEF delegáltja
