Brüsszel adott otthont a Bizottság 2026. évi első ülésének február 3-án.
A tanácskozást Tea Jarc, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) konföderációs titkára és a bizottság szakmai vezetője nyitotta meg és vezette le. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ESZSZ határozottan tiltakozik az Európai Bizottság deregulációs tervei ellen, mivel a versenyképesség jegyében nem lehet korlátozni a munkavállalói jogokat.
Az ülés egyik legfontosabb napirendi pontja az Európai Bizottság Minőségi Munkahelyek Útiterve (Quality Jobs Roadmap and Act) elnevezésű javaslatcsomagjának értékelése volt. Ez a többlépcsős kezdeményezés olyan sarkalatos kérdéseket feszeget, mint a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci kontrollja, a munkaügyi felügyeleti szervek, hatóságok megerősítése, valamint a nők elleni munkahelyi erőszak elleni fellépés. Jelenleg is vita tárgyát képezi, hogy a szabályozás egyetlen átfogó kerettörvényként vagy több különálló jogszabályként lépjen-e hatályba. Miközben az ESZSZ fenntartja, hogy a minőségi foglalkoztatás elválaszthatatlan a kollektív tárgyalásoktól és a méltányos bérektől, a BusinessEurope európai munkáltatói szervezet a szabályozást inkább csak a munkavédelemre korlátozná és a bürokrácia csökkentésére fókuszálna. A vitában többen elmondtuk, hogy a minőségi munkavégzés a közszférában is probléma, a kiszervezés, a bérszínvonal elértéktelenedése és a szociális párbeszéd hiánya miatt.
A tanácskozás során a résztvevők áttekintették a gyakornokok munkakörülményeinek javítását célzó tervezett uniós irányelv (A gyakornokokról szóló irányelv) intézményközi tárgyalásainak állását is. A benyújtott, az ESZSZ által támogatott uniós irányelvtervezet célja a szakmai gyakorlat minőségének javítása és a visszaélések felszámolása azáltal, hogy megakadályozza a gyakornokok olcsó munkaerőként való alkalmazását a rendes munkavállalók helyett. A javaslat előírja a megkülönböztetés-mentes díjazást és munkafeltételeket, miközben átláthatóbbá tenné a kiválasztási folyamatokat és megerősíti a hatósági ellenőrzéseket. Jelenleg a javaslat a jogalkotási folyamat elején jár, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még meg kell vitatnia és el kell fogadnia a végleges szöveget. Az ügy aktuális állása szerint a bizottsági előterjesztést követő intézményi egyeztetések zajlanak, így a tagállami jogba való átültetésig még több év is eltelhet. A BusinessEurope és egyes tagállamok részéről van még ellenállás sok szakszervezeti követeléssel szemben.
A délutáni szekció központi témája az állami és önkormányzati foglalkoztatási szolgálatok megerősítése volt. A 2008-as gazdasági világválság utáni kormányzati döntések meggyengítették ezeket a szolgáltatásokat, így uniós hatásra előtérbe került a privát munkaerő-kölcsönzőkkel való kooperáció. A résztvevők megvitatták ezen együttműködések hatásait, érintve az Európai Munkaügyi Hatóság feladatait, amelynek a jelenleginél nagyobb szerepet szánnának. A legtöbb tagállamban, így Magyarországon is ellentmondásosak a tapasztalatok. A közvetítő cégek sokszor harmadik országbeli dolgozókat foglalkoztatnak rossz körülmények között.
Szóba került a 2024-es soros magyar EU elnökség által is szorgalmazott fogyatékkal élőket segítő EU-s javaslatcsomag helyzete is. Egyelőre ebben sem történt jelentős előrelépés.
Az ülés zárásaként az ESZSZ képviselői bemutatták a szervezet nem-standard(atipikus) foglalkoztatási formákkal kapcsolatos programjának munkatervét. Ebben a témában a minőségi munkavégzéshez kapcsolódóan már több kutatási célú felmérést végeztek az ESZSZ tagszervezetei körében.
Tekintettel az atipikus foglalkoztatási formák terjedésére, (pl. platform alapú munkavégzés) a tagszervezést az így foglalkoztatott munkavállalók körében is meg kell kezdeni, új szakszervezeti struktúrát kidolgozva képviseletükre.
Készítette: Véber János a Bizottságban a magyar szakszervezeti konföderációk SZEF által jelölt delegáltja
