2025. október 9-én ülésezett az ESZSZ Nemzetközi és Kereskedelmi Bizottsága Brüsszelben. Az összejövetel Claes-Mikael Stahl, a bizottságért felelős főtitkárhelyettes bevezetőjével kezdődött, aki először a frissen bejelentett gázai tűzszünet üdvözölte, majd röviden elemezte a világban végbemenő változásokat, kiemelve a nemzetközi kereskedelmet és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) működésének átalakításának szükségességét.
Donald Trump új vámpolitikájával új alapokra akarja helyezni a nemzetközi kereskedelmet, ami feszült helyzetet idéz elő egyrészt az USA és a nagyhatalmak között. Az EU-USA megállapodás értelmében az EU 15%-os vámot fizet az amerikai piacra irányuló termékeire, az USA is ugyanennyi vámot vet ki az európai importtermékekre. Ez a megállapodás ugyan jobb, mint a Trump által korábban ígért 30%-os vám, de mégis negatív hatással van a gazdaságra és politikai következményekkel is jár.
2023-ban az ESZSZ a kongresszusa, és ugyanebben az évben a Végrehajtó Bizottsága is elfogadott egy-egy határozat a kereskedelem politikával kapcsolatban, de azóta sokat változott a világ, így újra kell gondolni az ESZSZ állásfoglalását a témával kapcsolatban.
Ezután Elena Crasta aki ESZSZ szakértője szólalt fel, aki kiemelte, hogy meg kell védeni az európai országokat és cégeket, majd az EU szabadkereskedelmi szerződéseinek és a WTO reformjának fontosságát említette meg, és tájékoztatott bennünket arról, hogy az ESZSZ szeretne a nemzetközi helyzettel és kereskedelemmel foglalkozó szeminárium sorozatot tartani a közeljövőben. Azt is megemlítette, hogy együtt kell működni a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséggel, majd a napirendnek megfelelően az EU és a különböző országok között jelenleg folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások helyzetéről hallottunk összefoglalókat.
EU – Gulf országok közötti tárgyalások állása
A GULF” országok az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagállama: Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia. Az EU Tanács felhatalmazza az Európai Bizottságot és a főképviselőt arra, hogy kétoldalú stratégiai partnerségi megállapodások megkötése céljából tárgyalásokat kezdjenek az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) országaival. A stratégiai partnerségi megállapodások célja, hogy korszerű, széleskörű és hatékony keretet biztosítsanak a kétoldalú együttműködéshez, amely igazodik az EU és az egyes ÖET-partnerek közös prioritásaihoz és célkitűzéseihez. A tárgyalásokon említett témák pl. a kritikus nyersanyagok, kül- és biztonságpolitika, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés, kereskedelem és beruházások, az energia és éghajlatváltozás, a digitális transzformáció, a konnektivitás, az oktatás, a kutatásra és innováció, a kultúrára, valamint az emberek közötti megerősített kapcsolatok. Kritikus kérdés viszont az emberi jogok, a nők helyzete és a civil társadalom kérdése.
EU – MERCOSUR Megállapodás
Az Európai Unió és négy MERCOSUR ország – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – 2024. december 6-án politikai megállapodást kötött. Az új EU– MERCOSUR kereskedelmi megállapodás célja a kétoldalú kereskedelem és beruházások növelése, valamint a kereskedelmi akadályok csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára. További célok még stabilabb és kiszámíthatóbb kereskedelmi és beruházási szabályok létrehozása pl. az élelmiszer-biztonsági előírások, a verseny és a helyes szabályozási gyakorlatok területén, a közös értékek és a fenntartható fejlődés előmozdítása, többek között a munkavállalói jogok megerősítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem biztosítása és a felelős üzleti magatartás ösztönzése révén.
A szerződéstervezetet 12 olyan tagország, ahol fontos ágazatot jelent a mezőgazdaság, így köztük hazánk sem támogatja, de az elfogadáshoz csak egyszerű többség kell.
EU – Mexikó Kereskedelmi Megállapodás
A MERCOSUR mellett a másik nagyon fontos kereskedelmi megállapodás lesz ez, a modernizált EU–Mexikó megállapodás eltörli a még meglévő, sok esetben 100%-os vámokat olyan európai mezőgazdasági termékek esetében, mint a sajt, a csokoládé, a bor vagy a sertéshús. Az EU számára Mexikó nemcsak élelmiszerimportőr, hanem stratégiai nyersanyagforrás is – a fluor, a bizmut vagy az antimon ellátása kulcsfontosságú az európai ipar számára. A megállapodások mindkét fél számára export- és beruházási lehetőségeket nyitnak, ugyanakkor érzékeny ágazatok védelmét is biztosítják. Az európai agrárszektor védelmére például korlátozzák a kedvezményes dél-amerikai húsimportot, miközben megerősített védőmechanizmusokat vezetnek be az esetleges piaci zavarok kezelésére. A két szerződés kb. 40%-kal növelhetné az EU és Latin-Amerika közötti kereskedelem mértékét.
Érdekességük még, hogy vitarendezési eljárásra vonatkozó szabályozást sem az EU-MERCOSUR, sem ez szerződés sem tartalmaz. Ennek a szerződésnek az elfogadásához is elég az egyszerű többség.
EU – Indonézia Kereskedelmi Megállapodás
Az Európai Unió és Indonézia 2025. szeptember 23-án lezárta az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokat. A megállapodás témái többek között az árukereskedelem, származási szabályok, vámügyi és kereskedelmi könnyítések, kereskedelmi jogorvoslatok, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, fenntartható élelmiszer, kereskedelem és fenntartható növekedés és fejlődés, digitális kereskedelem, energia és nyersanyagok. A megállapodás értelmében az áruk 98%-a vámmentes lesz.
EU – India stratégiai partnerségi tárgyalások
Mindkét fél elkötelezte magát amellett, hogy magasabb szintre emeli a stratégiai partnerséget a közös jólét fokozása, a biztonság megerősítése és a jelentős globális kihívások közös kezelése érdekében. A partnerek kiadtak egy közös közleményt, mely olyan átfogó stratégiai menetrendet határoz meg, amely elmélyíti, kiszélesíti, és koordinálja az EU és India közötti együttműködést, kölcsönösen előnyös és átalakító eredményeket hozva mind a partnerek, mind a világ számára. Problémás területnek számít a kereskedelem és fenntartható fejlődés fejezet, mely minden olyan témát tartalmaz, ami a szakszervezetek és a civil társadalom számára egyaránt fontos, ennek ellenére az idén EU év végéig szeretné lezárni a tárgyalásokat és létrehozni egy kereskedelmi szerződést.
Singapore Digitális Kereskedelmi Megállapodás
Ez az első olyan uniós kereskedelmi megállapodás, amely kizárólag a digitális kereskedelemre összpontosít, kiegészíti a 2019. évi EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodást, melynek célja erősíteni az online fogyasztóvédelmet és megkönnyíteni a digitális kereskedelmet. Bírálói szerint több más dolog mellett korlátozza a kereskedelempolitikai lehetőségeket, veszélyezteti a Szingapúrnak átadott személyes adatokat. továbbá hátrányos a munkavállalói jogokra is, különösen a platform gazdaságban dolgozókéra.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás
A felek által 2020. december 30-án aláírt és 2021. január 1-jétől egy ideiglenesen alkalmazott kereskedelmi és együttműködési megállapodás, mely 2021. május 1-jén lépett hatályba. A szabadkereskedelmi megállapodás, ambiciózus együttműködést irányoz elő gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és halászati kérdésekben, szoros partnerséget a polgárok biztonságát illetően és egy átfogó irányítási keretben. Foglalkozik az éghajlatváltozás, az energia és zöld energia kérdésével, a mesterséges intelligenciával, a platform munkával, a szabad mozgással, mind munkavállalói, mind az általános szempontból.
Beszámoló a különböző helyi tanácsadó csoportok (DAG) tevékenységéről
Az ülés utolsó részében beszámolót hallgattunk meg az érvényben lévő EU kereskedelmi szerződések mellett működő helyi tanácsadó csoportok tevékenységéről. (EU-Korea, EU-Japán, EU-Vietnám, EU-Singapore, EU-CARIFORUM, EU-Andoki Közösség, EU-Közép-Amerika, EU-Kenya, EU-Grúzia, EU-Egyesült Királyság, EU-Új-Zéland,). Én az EU-Japán DAG keretein belül szervezett civil társadalmi fórumról számoltam be a többieknek, elsősorban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Japán által még nem ratifikált irányelvek (C111, 155) ratifikációs folyamatának elősegítéséről, arról, hogy hol tartanak ebben jelenleg Japánban.
A beszámolót készítette Koller Erika a magyar szakszervezeti konföderációk SZEF által jelölt delegáltja
Photo by Adrian Sulyok on Unsplash
