Bizottságunkban, mely az Európai Bizottság (az Unió kormánya) mellett működik, 2004 óta képviselem a magyar munkavállalókat. (Bizottságunkba minden tagország 3 főt delegál, egyet a kormányoldal, egye-egy főt pedig a munkaadók, illetve a munkavállalók.)
A 2024. decemberi ülés online formában valósult meg. A következőkben saját jegyzeteimre és az ülés jegyzőkönyv tervezetére is támaszkodva készített részletes beszámolómat teszem közzé.
Ülésünk a szokásoknak megfelelően oldalülésekkel kezdődött, ahol lehetőség nyílt egyeztetni az oldalálláspontokat, majd ezután került sor a plenáris ülésre. A következőkben részletezem az egyes napirendi pontokban elhangzottakat. A beszámolóban azokat emeltem ki név szerint, akik a Bizottság felkérése alapján, az előterjesztések kiegészítéseként szóltak hozzá a napirendi pontokhoz.
Az ülés napirendi pontjai
1. Politikai fejlemények
Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) képviselője üdvözölte a résztvevőket, és áttekintést adott az ülés napirendjéről.
A Bizottság tájékoztatást adott a közelmúltbeli és a közeljövőben esedékes eseményekről és kezdeményezésekről, többek között a következőkről:
– A 2024-es Draghi-jelentés fontos inspirációt jelentett az Európai Bizottság számára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásaiban bejelentette a Készségek Uniójának létrehozását.
Von der Leyen asszony megbízólevelet intézett az Európai Bizottság szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnökéhez, Roxana Mînzatu-hoz, amelyben emellett bejelentette az alapkészségekről szóló cselekvési tervet, a STEM (természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) oktatására vonatkozó stratégiai tervet és az uniós pedagógusprogramot.
Minzatu asszony lesz felelős a Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatos munka irányításáért, a készség- és munkaerőhiány kezeléséért. Ezzel az Európai Bizottságban az ágazat a legmagasabb szintre került.
– Tájékoztatót kaptunk továbbá:
a Készségügyi paktumról és az EAfA (Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége) keretében folytatódó tevékenységekről,
a felnőttkori tanulással, valamint a szakképzéssel és a zöld átmenettel foglalkozó EGT-munkacsoportok tevékenységeiről,
a magyar elnökséggel együttműködésben szervezett, a diplomás pályakövetésről szóló, nemrégiben lezajlott szakértői tanulási tevékenységről.
A magyar elnökség felidézte prioritásait, és áttekintést adott az elmúlt 5 hónap oktatással és képzéssel, valamint foglalkoztatással kapcsolatos eseményeiről, valamint főbb eredményeiről, többek között a Vonzó és fenntartható karrierlehetőségek a felsőoktatásban című tanácsi ajánlással, valamint az oktatás és képzés terén a stratégiai partnerségekről szóló tanácsi következtetésekkel kapcsolatos munkálatokról.
A lengyel elnökség ismertette a 2025 első félévére vonatkozó prioritásait az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás területén, amelyek között kiemelt figyelmet kapnak az oktatás és az ifjúságpolitika területén megvalósuló uniós programokkal kapcsolatos tervek, a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben az erre szánt források, valamint a szakmai kiválóság (exellence) koncepciója a szakképzésben.
A szakszervezetek üdvözölték a munkaalapú tanulás terén, valamint a szakképzésben végzettek foglalkoztatási rátája terén elért eredményeket, amelyeket az Oktatási és képzési monitoring 2024-es jelentése mutat be. Ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy a felnőttoktatás terén nem történt jelentős előrelépés. Üdvözölték a Draghi-jelentésben szereplő, a beruházások növelésére irányuló felhívást, amely összhangban van a szakszervezetek álláspontjával, miszerint a közoktatást célzó megszorító intézkedéseket mindenáron el kell kerülni. Emellett nagyobb átláthatóságot és kevesebb széttagoltságot kértek az uniós források felhasználása és kezelése terén.
A munkaadók felszólították az új Bizottságot, hogy helyezze előtérbe a STEM stratégiai tervet, tegye prioritássá az alapkészségek fejlesztését, erre ösztönözze a munkaadókat. Üdvözölték, hogy az összes humántőkealap Mînzatu bizottsági ügyvezető alelnök hatáskörébe tartozik.
A Bizottság megerősítette, hogy az érdekelt felekkel, különösen a szociális partnerekkel megfelelően konzultálni fognak a Bizottság vonatkozó kezdeményezéseiről.
2. Készségek és szakképzés az új Bizottságban
A napirendi pont tárgyalása során a Bizottság a szakképzésben végzett STEM diplomásokkal (felsőfokú végzettség és felsőfokú szakképesítés) kapcsolatos új kezdeményezéséről kérte ki az ACVT-tagok véleményét.
A kormányoldal fenntartásait fejezte ki az előterjesztéssel kapcsolatban, a tagországok képzési rendszereinek sokféleségére hivatkozva. Szerintük a STEM diplomások száma már most is növekszik, és egyes tagállamokban a középiskolai szinteken már magas a számuk. Rámutattak arra, hogy a lányok gyakrabban jutnak el a felsőoktatásba, mint a fiúk. Úgy vélték, hogy mélyebb elemzésre van szükség, mielőtt bármilyen célt kitűznek – amelyeket mindenképpen a munkaerőpiachoz kell kötni.
A szakszervezetek úgy vélték, hogy a készségekre fordított fokozott figyelem nem mehet a tudást és a kompetenciákat előtérbe helyező képesítések rovására. Szerintük a STEM stratégiának szorosan kapcsolódnia kell a jövőbeli szakképzési stratégiához és az alapkészségekre vonatkozó stratégiához. Úgy vélik, hogy minden célnak elő kell segítenie a szakképzés általános inkluzivitását, és nem csak a nemek közötti egyenlőségre összpontosítani.
A munkaadók emlékeztettek arra, hogy a BusinessEurope célul tűzte ki, hogy a felsőfokú végzettségűek 25%-a a tudományos és műszaki területén helyezkedjen el 2030-ra, ezért támogatják az új törekvéseket. Felvetettek néhány kérdést a STEM-programok meghatározásával kapcsolatban, például az eltérő oktatási és képzési rendszerekről (nem minden tagállamban létezik felsőfokú szakképzés), valamint az előrehaladás és nyomon követés nehézségeit.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további elemzésekre van szükség (pl. munkaerőpiaci elemzések), ezért a későbbiekben a téma még napirendre fog kerülni.
3. Szakképzési tanárok és oktatók
A Bizottság a témát azzal vezette be, hogy kiemelte a szakoktatók és a szakképzésben dolgozók döntő fontosságát az oktatási és képzési rendszerek sikere szempontjából, és emlékeztetett azokra a kihívásokra, amelyekkel a szakképzés előtt állnak, különösen a képzett tanárok és oktatók hiányát, amely az oktatási és képzési kínálat minőségét befolyásolja.
Marieke Vandeweyer asszony megosztotta az OECD szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos adatainak és szakpolitikai elemzéseinek tanulságait. A kutatás ismét megerősítette a tanárok és oktatók aggasztó mértékű hiányát. Az előadás néhány példát is bemutatott arra, hogy az országok pl. Portugália és Dánia hogyan kezelik a problémát.
Tatjana Babrauskiene (Litvánia, munkavállalói oldal) a problémát, többek között: a tanárok elöregedése, illetve az alacsonyabb bérek okozzák. Ez kevésbé vonzóvá teszi a szakmát a fiatalabbak számára. Szintén probléma a folyamatos szakmai fejlődés finanszírozásának hiánya (pl. a digitális készségek elsajátításához), valamint a tantervfejlesztés túlszabályozása. Gyakori az is, hogy az oktatókat részmunkaidőben, nem szabványos szerződésekkel foglalkoztatják, és elavult eszközökkel kell dolgozniuk.
A szakszervezetek javaslatai a tanári hivatás vonzóbbá tételére a következők voltak:
– az oktatásba és képzésbe történő állami beruházások növelése
– a szakképzés vonzóbbá tétele, többek között a fizetések emelésével és a munkaidő alatti folyamatos szakmai fejlődés lehetővé tételével
– a szociális partnerek bevonása
– a tanári alapképesítéshez vezető tanulmányok időtartamának csökkentése
– a harmadik országok tanári képesítéseinek elismerésének megkönnyítése
– ellenezték a szakma deregulációját, hangsúlyozva a hivatalos képesítések fontosságát.
A munkaadók kiemelték a vállalati oktatók és mentorok döntő szerepét, amelyet a kisebb vállalatoknál gyakran a vállalkozó tölt be, és amelyhez támogatást kellene kapniuk, például az ilyen oktatók/mentorok vállalatok közötti megosztásával. Emellett további kutatásokat sürgettek a szakképzési tanárok és oktatók hiányával kapcsolatban.
A Cedefop tájékoztatást adott a szakoktatókról szóló, hamarosan induló felméréséről (a kérdőív koncepciója jól halad), és bejelentette, hogy hamarosan megjelenik a szakképzési tantervekben szereplő digitális készségekről szóló tanulmány. Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy a Cedefop szakképzési rendszerekre vonatkozó adatbázisa országközi betekintést nyújt a munkahelyi oktatók, mentorok és tutorok formális követelményeibe.
4. Mikro-tanúsítványok – felmérés a tanácsi ajánlás végrehajtásáról
Miután a Bizottság megköszönte az ACVT tagjainak hozzájárulását, ismertette az Európai megközelítés a Mikro-tanúsítványok az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság érdekében című tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló felmérés előzetes eredményeit.
A szakszervezetek a szociális partnerek bevonásáról és a mikro-tanúsítványokra vonatkozó minőségi szabványok alkalmazásáról érdeklődtek.
A munkaadók a felmérés pontos céljáról, illetve a szociális partnerek, és különösen a munkaadói szervezetek felmérésbe való bevonásának mértékére voltak kíváncsiak.
A Bizottság válaszában elmondta, hogy a felmérés végső célja annak meghatározása, hogy a tagállamoknak további támogatást kell-e nyújtaniuk a tanácsi ajánlás végrehajtásához, és ha igen, milyen módon. Mivel a felmérés eredményei csak nemrég váltak hozzáférhetővé, további elemzésre van még szükség. Az ACVT-t folyamatosan tájékoztatni fogják a következtetésekről.
5. Állampolgári kompetenciák a szakképzésben
A Bizottság (Oktatási és Kulturális Főigazgatóság) bemutatta az Európai Oktatási Térséggel összefüggésben az állampolgári kompetenciák oktatásával kapcsolatos kiterjedt munkát, beleértve az Európai iskolai állampolgári nevelésről szóló 2017-es Eurydice-jelentést, valamint az Oktatásban és képzésben az egyenlőséggel és értékekkel foglalkozó EGT-munkacsoport eredményeit. Emellett áttekintést adott a Bizottság az e területen tervezett jövőbeli tevékenységeiről.
A Cedefop bejelentette a 2025-2027-es tanulmányát az állampolgárságra nevelésről az alapfokú oktatásban és képzésben, ismertetve annak indoklását, kutatási kérdéseit, (földrajzi) hatókörét és várható eredményeit. A tanulmány tanácsadó testületében való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatokat kértek.
A munkaadók hangsúlyozták az állampolgári nevelés fontosságát, amelynek ki kell terjednie az EU-val, a társadalmi és civil párbeszéddel, valamint a demokráciával kapcsolatos ismeretekre.
A szakszervezetek úgy vélték, hogy az állampolgári nevelés különösen fontos lett a (szélső)jobboldal erősödésével összefüggésben. Utaltak az EGT-munkacsoport oktatásra vonatkozó dokumentumára, mint hasznos forrásra a tantervfejlesztéshez, hangsúlyozva az állampolgárság közös, elfogadott meghatározásának szükségességét.
A kormányoldal egyetértett a téma fontosságával az egész életen át tartó tanulás szempontjából is. Utaltak a kritikus gondolkodásra és az AI-műveltségre mint az állampolgári nevelés fontos elemeire is, és üdvözölték a Cedefop új tanulmányát.
6. Mesterséges intelligencia a szakképzésben
Két szakértői hallgatott meg az ACVT a mesterséges intelligencia szakképzésben rejlő lehetőségeiről, amely fontos vitatéma, pl. 2024 szeptemberében erről tartott webináriumot az ACVT/DGVT.
Ivana Ostojic Brenner (IP Center, Bécs) példákat mutatott be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovatív projektekre az oktatásban és képzésben, rámutatott a tanulóközpontú, a tanár által vezetett és az intézményi mesterséges intelligenciaeszközökben rejlő lehetőségekre. Megosztotta véleményét arról, hogyan lehet sikeresen integrálni a mesterséges intelligenciát az oktatási és képzési rendszerekbe.
Leyla El khamlichi (UWV holland állami foglalkoztatási szolgálat) bemutatta a Competentnl projektet, amely mesterséges intelligenciát használ a holland munkaerőpiac készségigényeinek és a készséghiánynak a megértésére. A projekt célja, hogy tájékoztassa az oktatási és képzési rendszert arról, hogy milyen készségekre/munkahelyekre van és lesz kereslet. Ennek alapján a mesterséges intelligencia az álláskeresőknek is segíthetne megérteni a készséghiányt, és azt, hogy hogyan lehet azt kiegészítő képzéssel orvosolni.
A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy a munkavállalóknak szükségük/joguk van arra, hogy megértsék, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a feladataikat. Erősebb szociális párbeszédre és olyan kollektív megállapodások kidolgozására szólítottak fel, amelyek foglalkoznak a munkavállalók előtt álló kihívásokkal. Rámutattak a munkaadók szerepére/felelősségére a képzéshez való hozzáférés biztosításában. Emellett hangsúlyozták a minőségi és ingyenes pályaorientáció fontosságát, továbbá további kutatásokat sürgettek a mesterséges intelligencia hatásairól a munka világában és az oktatásban/képzésben. Felvetették, hogy a felnőttképzési munkacsoport dolgozzon ki iránymutatást a mesterséges intelligencia felnőtt tanulók számára/által történő használatáról.
A munkaadók kiemelték a digitális készségek fontosságát minden szinten, kezdve az alapképzésben megszerzett alapkészségekkel. Szerintük kapcsolat van az állampolgári neveléssel is, mivel a digitális készségek szükségesek a társadalomban való teljes körű részvételhez. Kiemelték, hogy javítani kell a munkavállalók motivációját készségeik folyamatos fejlesztésére, ugyanakkor ellenezték a képzéshez való formális jogot. Hozzátették, hogy a jövőbeli STEM stratégiai tervben kellő figyelmet kell fordítsani az AI-ra.
A kormányok üdvözölték, hogy az AI szerepel az ACVT napirendjén, és a vita folytatására szólítottak fel a jövőbeli üléseken. Kérték a Bizottságot, hogy a kérdés széleskörűségére tekintettel adjon több iránymutatást/fókuszpontot a jövőbeli vitákhoz. Úgy vélték, hogy az AI-t nem szabad elválasztani a digitális írástudás tágabb értelemben vett kérdéseitől. Javasolták, hogy az Európa Tanács 2025-ös, a Digitális állampolgári ismeretek oktatásának évét fel lehetne használni az AI-val kapcsolatos tudatosság növelésére, például a médiaműveltség, a félretájékoztatás elleni küzdelem stb.
7. A dán nyilatkozat felé – A jelenlegi helyzet
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dán elnökség 2025 szeptemberének második hetében – egy időben azzal, hogy Dánia ad otthont az EuroSkills versenyeknek és a Szakmai Kiválóság Fórumának – informális szakképzési miniszteri találkozónak ad otthont, amelynek célja az Osnabrücki nyilatkozat utódjának jóváhagyása. Az ACVT és a DGVT korábbi ülésein, valamint három ACVT/DGVT webináriumon már összegyűltek az észrevételek, a Cedefop és az ETF pedig értékes adatokat szolgáltatott a nemzeti végrehajtási tervek végrehajtásáról.
A 2025-ös nyilatkozat előkészítésében az ACVT Elnöksége fog eljárni szerkesztőcsoportként.
A dán elnökség bemutatta az új nyilatkozat első vázlatát és tartalmának (építőköveinek) tervezetét. Álláspontjuk szerint a nyilatkozatnak rövidnek és víziószerűnek kell lennie, nem konkrét kérdésekre kell összpontosítania, hanem inkább a jövő fő kihívásait kell kiemelnie, miközben biztosítania kell a folytonosságot és a stabilitást az Osnabrücki Nyilatkozathoz képest.
A kormányok teljes mértékben támogatták ezt a megközelítést, hangsúlyozva, hogy az új nyilatkozatnak magas szintűnek/víziónak kell lennie, nem pedig konkrét cselekvési pontokra vagy célokra kell összpontosítania; hangsúlyozták a Koppenhágai folyamat folytonosságának fontosságát. Kiemelt témakörnek pedig javasolták a mesterséges intelligenciát, a szakképzés vonzerejének növelését, a szakképzés nemzetközivé válását és a versenyképességet.
A szakszervezetek egyetértettek a folyamatosság szükségességével, mivel az országoknak időre van szükségük nemzeti indikatív programjaik végrehajtásához; egyetértettek a nyilatkozat víziós jellegével, ugyanakkor ragaszkodtak a mérhető intézkedésekhez. Úgy vélték, hogy az új nyilatkozatban a következő elemeknek kellő figyelmet kell szentelni:
– a kormányok és a szociális partnerek közötti szorosabb együttműködés
– az európai szakképzési és felnőttképzési megállapodások/tanulószerződések erősítése
– a szakképzésbe és felnőttképzésbe történő állami beruházások növelése (lehetséges referenciaérték/cél meghatározása)
– a vállalatok képzésbe történő beruházásainak ösztönzése
– a képzéshez való jog megteremtése, akár törvényi, akár kollektív szerződéssel
– a nyomon követés és a statisztikák javítása
– a mesterséges intelligencia, mind tartalmilag, mind pedig tanulási/tanítási eszközként.
A munkaadók egyetértettek abban is, hogy az új nyilatkozatnak tömörnek és víziószerűnek kell lennie, az Osnabrücki Nyilatkozatra építve. Prioritásként a következőket jelölték meg:
– a tantervek frissítésének alapjául szolgáló erős készséginformáció (visszacsatolási hurok)
– a munkaerő- és készséghiány kezelése, a STEM-re összpontosítva
– a szakképzés vonzereje
– a minőség/kiválóság.
8. Munkaerő- és készséghiány – A szociális partnerek álláspontja
A napirendi pontot bevezetve a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU-ban a munkaerő- és készséghiány kezelésére irányuló, 2024. március 20-án elfogadott cselekvési terv kiemelkedő helyet biztosít a szociális partnereknek és a hiányok kezelésében betöltött kulcsszerepüknek. Ezért vállalták, hogy megosztják egymással az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, és elmondják véleményüket arról, hogyan lehet a legjobban kezelni a közös kihívásokat.
Adam Rogalewski (Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége – EPSU) kifejtette, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az egészségügyi ágazatnak. Míg jelenleg a fő problémát az elöregedő munkaerő és az ebből eredő munkaerőhiány jelenti, az egészségügyi szakemberek folyamatos szakmai fejlesztése (pl. digitális, mesterséges intelligencia) egyre fontosabbá válik, az ágazat vonzerejének előmozdítása érdekében is. Beszélt az európai szociális partnereknek az egészségügyi ágazatban végzett pozitív munkájáról, utalva többek között a munkaerő-toborzással és -megtartással kapcsolatos aktualizált cselekvési keretükre. Az EPSU a HOSPEEM-mel, az Európai Kórházi és Egészségügyi Munkáltatók Szövetségével közösen pályázik a munkaerőhiány kezelésére irányuló közös projekt uniós finanszírozására.
Eleonora Isopo (European Chemical Employers Group) bemutatta a vegyipari ágazat helyzetét, valamint azt, hogy hogyan kezeli a munkaerő- és készséghiányt, és két konkrét projektre is példát hozott.
A szakszervezetek rámutattak arra, hogy a munkaerőhiány nemcsak a szakképzett munkaerő hiányával, hanem a munkahelyek vonzerejével (munkakörülmények, fizetés stb.) is összefügghet. Hangsúlyozták a képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosításának fontosságát, ezzel összefüggésben sajnálták, hogy a cselekvési terv nem javasolja a munkaadóknak, hogy (többet) fektessenek be a képzésbe.
A kormányoldal általánosságban üdvözölte a cselekvési tervet, de aggodalmukat fejezték ki a készségek szűk látókörű megközelítésével kapcsolatban, amely túlságosan a munkaerőpiacra összpontosít, és azzal a kockázattal jár, hogy figyelmen kívül hagyja a transzverzálisabb készségeket (pl. állampolgárság). A készségek egyértelmű meghatározására szólítottak fel, amelynek magában kell foglalnia a tudást, a kompetenciákat és az attitűdöket is.
A munkáltatók a hiányok kezelése érdekében a szakpolitikai területek közös megközelítését sürgették, beleértve a szakképzési, foglalkoztatási, mobilitási és migrációs politikákat, valamint az intézkedések összekapcsolását a különböző finanszírozási forrásokkal a következő területeken: – szakképzés, foglalkoztatás, mobilitás és migráció.
9. Erasmus Plusz
A Bizottság aktuális tájékoztatást adott az Erasmus+-ról, különös tekintettel a Szakmai Kiválósági Központokra, és felkérte az ACVT tagjait, hogy tegyék meg észrevételeiket az Erasmus+ értékelésével kapcsolatban, és gondolkodjanak el azon, hogy a jövőben szükség van-e változtatásokra a szakképzési intézkedések tekintetében.
Az ACVT tagjai egyetértettek abban, hogy az Erasmus+ fontos a szakképzési és készségfejlesztési politikák sikeréhez, valamint a folyamatosság és stabilitás szükségességében. Mindannyian üdvözölték az eljárások (informatikai és egyéb) egyszerűsítésére tett erőfeszítéseket, amelyeket tovább kell folytatni az újonnan érkezők és a kisebb szervezetek, köztük a szociális partnerek bevonásának elősegítése érdekében.
A szakszervezetek rámutattak az EEA és az Erasmus+ értékelései közötti koordináció szükségességére. Felszólítottak az érdekelt felek, különösen a szociális partnerek nagyobb mértékű bevonására a programtervezésbe, valamint annak biztosítására, hogy az Erasmus+ által finanszírozott projektek során tiszteletben tartsák a szociális kritériumokat.
A munkáltatók a finanszírozás növelésére szólítottak fel, különösen az Európa Tanács Európa mozgásban című ajánlása fényében.
A kormányok úgy vélték, hogy nagyobb lendületet kell adni a zöld és a digitális tevékenységeknek, beleértve a mesterséges intelligenciát is.
10. Tájékoztató a készségekkel, oktatással és képzéssel kapcsolatos kérdésekről
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ACVT tagjai megkapták az ACVT gördülő munkaprogramját, amely áttekintést nyújt a Készségfejlesztési menetrendben, a Szakképzési ajánlásban és az Osnabrücki nyilatkozatban meghatározott, folyamatban lévő uniós támogatási intézkedésekről és az elért eredményekről.
A szakszervezetek elismerően nyilatkoztak az EAfA munkájáról, de szerintük túlságosan bürokratikussá vált. Több információt kértek a Felnőttkori tanulás európai menetrendjével összefüggésben végzett munkáról, valamint arról, hogy a szociális partnerek hogyan játszhatnának aktívabb szerepet.
2025-ben az ACVT ülésekre június 3-4-én (személyesen) és november 27-28-án (online) kerül sor.
Készítette: Békési Tamás
