Konferencia és az Európai Szakszervezeti Szövetség Minőségi munkavégzési és
munkaerőpiaci állandó bizottsága ülése a
Tisztes Munka világnapja alkalmából
Pozsony, 2024. október 7-8.
Munkahelygarancia konferencia
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) és a pozsonyi székhelyű EU ügynökség, az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), a Szlovák Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége (KOZ) nemzetközi konferenciát rendezett az európai munkahely garancia programmal kapcsolatban. A kezdeményezés célja a tartós munkanélküliség leküzdése. Különös hangsúlyt kap a tisztes munkafeltételek betartása és a társadalmi felelősségvállalás. A rendezvényt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) konföderációs titkára, Tea Jarc nyitotta meg. Elmondta, hogy a hosszútávú munkanélküliség szinte minden tagországban probléma, ennek kezeléshez segítséget jelenthetnek az ilyen programok, amelyekhez jelentős EU-s források szükségesek. Noha a most formálódó új Európai Bizottság számára – két szociális kérdések iránt fogékony ciklus után – a versenyképesség látszik a legfontosabbnak, az Európai Szakszervezeti Szövetség továbbra is határozottan ki fog állni a szociális Európa modellje és a munkavállalók jogai mellett. A versenyképesség növelése nem történhet ezek ellenében. Ezt követően Bart Vanhercke, az ETUI kutatási osztályának igazgatója, majd Cosmin Boiangiu, az ELA ügyvezető igazgatója, végül Monika Uhlerová, a KOZ elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mindhárman hangsúlyozták a téma fontosságát. Az Európai Munkaügyi Hatóság a jövőben is törekszik a szakszervezetekkel való együttműködésre. A konferencia fő előadását Rania Antonopoulos, volt görög munkaügyi miniszter, a New York-i Bard College Gazdasági Intézetének elemzője tartotta, ismertetve azokat a munkanélküliségi adatokat, amelyek indokolttá teszik hasonló programok kialakítását. 2024 márciusában az Európai Bizottság jelentést tett közzé A zéró tartós munkanélküliség felé az EU-ban címmel. Ezt követően a bizottság 23 millió eurós költségvetésű, az Európai Szociális Alap plusz (ESZA+) Társadalmi Innováció+ kezdeményezéséből finanszírozott pályázati felhívást hirdetett meg azzal a céllal, hogy segítse az EU-tagállamokat innovatív módszerek bevezetésében. a tartós munkanélküliség megoldásában. A munkanélküliség sokszor nemcsak a képzetlen, de a magasan kvalifikált, de már a nyugdíjkorhatár közelében lévő munkavállalókat is sújtja. Az EU-s munkahely garancia programmal kapcsolatban – ellentétben például a magyar közmunka programmal – elvárás, hogy megfelelő díjazású, az adott ország minimálbér elvárásainak legalább megfelelő, teljeskörű szociális ellátási jogosultságot biztosító munkahelyeket kínáljanak fel a résztvevőknek. Fontos kritérium, hogy a részvétel nem lehet kötelező és visszautasítása nem járhat pl. a munkanélküli segélyre való jogosultság elvesztésével. Emellett nem lehet cél közszolgálati álláshelyek kiváltása.
A félnapos konferencia délutáni szekciójában kerekasztal beszélgetés keretében mutattak be a résztvevők néhány megvalósult EU tagállami projektet. Ausztriában, Olaszországban és Görögországban indultak pilot programok. A tapasztalatok a munkavállalók szempontjából pozitívek: sok résztvevő számára az újbóli munkába állás a pszichoszociális helyzetet is javította. Erre EU támogatásból megvalósuló munkahelyeket kínáltak az önkéntes résztvevőknek. A cél, hogy ezek működését tartósan is biztosítani lehessen, fenntartható álláshelyek jöjjenek létre.
Bizottsági ülés – fókuszban a tisztes munka, fellépés a „prekárius” foglalkoztatás ellen
A Bizottság 2024. évi második ülését személyes jelenléti formában tartotta, amelyet Tea Jarc konföderációs titkár, az ESZSZ e bizottság munkájáért felelős vezetője nyitott meg és vezetett le.
A testület folytatta a tisztességtelen (prekárius) foglalkoztatás elleni fellépés lehetőségeivel kapcsolatos eszmecserét, amelyet 2023-ban kezdett meg. Ezt egy, az Európai Szakszervezeti Intézettel együttműködésben készített közös kutatás alapozta meg: az ESZSZ tagszervezetei körében részletes kérdőíves felmérés készült a prekárius munkavégzés formáival, okaival és a lehetséges szakszervezeti fellépéssel kapcsolatban. A kutatás eredményeit Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója ismertette. Ahogy kiderült, kisebb-nagyobb eltérésekkel sok országban gondot jelent az atipikus foglalkoztatás a szabályszerű helyett: jellemző többek között a munkaidőt nem kikötő, a magyar megbízási szerződésekhez (azaz nem munkaszerződésekhez) hasonló burkolt foglalkoztatás, a kényszerű részmunkaidős foglalkoztatás, amely esetében olykor a kieső bért a munkavállaló feketén kapja meg. Az európai szakszervezetek problémaként azonosították a nemzeti és az EU-s jogi szabályozás elégtelenségét is. A kapcsolódó vitában javasoltam, hogy az ETUI folytasson külön kutatást a közszféra területén is, ahol sok országban, így Magyarországon is, lényegesen romlottak az elmúlt években a szociális párbeszéd lehetőségei és a munkaerőhiány miatt megjelentek prekárius elemek a foglalkoztatásban: például fizetetlen túlórák, vagy a munkaszerződés helyett megbízási jogviszonyban, vagy önfoglalkoztatás keretében való foglalkoztatás. Egész Európában nagy probléma a közszolgáltatások kiszervezése is.
Ehhez kapcsolódóan többi nemzetközi, európai uniós szinten működő ágazati szövetség képviselői ismertették a prekárius munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalataikat: Jonathan Cornah (az EFBWW, az Európai Építőipari és Faipari Szövetség) és Wiebcke Warneck (az EFFAT, Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Szakszervezetek Európai Szövetsége) képviseletében elmondták, mind az építőipar, mind a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén jelentős probléma a féllegális vagy fekete foglalkoztatás. Az építőiparban az ellenőrizetlen kivitelezői láncok és a munkavédelem jelent nagy problémát. A mezőgazdaságban és az idegenforgalomban – főleg a más tagállamból, vagy EU-n kívülről érkező idénymunkát végzők esetében – jellemző, hogy a szállás és az ellátás díját levonják a munkabérből, és emiatt a munkavállalók ki vannak szolgáltatva a munkáltatóknak, előfordul, hogy személyi okmányaikat is elveszi és magánál tartja a munkahelyi vezető.
Az ülés második részében a helyzet javításával kapcsolatos kérdések kerültek megtárgyalásra. Zane Rasnaca, az ELA, az Európai Munkaügyi Hatóság és Miloš Vlaisavljević, az EPSU, az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség képviseletében az EU-s szintű és tagállami munkaügyi ellenőrzések fontosságát hangsúlyozták. A közszférában az utóbbi évtizedekben Európa-szerte, ahogy Magyarországon is, érvényesülő megszorító politika mindenhol a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés gyengülését hozta, amin változtatni kell. Fontos lenne a közbeszerzési szabályok szigorítása is: a munkajogot kijátszó, rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégeket ki kell zárni az EU-s és nemzeti pályázatokból.
Ezt követően a résztvevők Wouter Zwysen szakértő kutatási összefoglalója után a prekariátus elleni szakszervezeti fellépési lehetőségeket beszélték meg. Több tagországban a szakszervezetek hatékonyan léptek fel a törvények szigorítása ügyében, illetve – ahogyan a magyar szakszervezetek is – a dolgozók tudatosságát képzésekkel erősítenék.
Lisa Wilson, az ICTU, az Északír Szakszervezeti Kongresszus képviseletében mutatta be A „jó munkahelyek” foglalkoztatási jogokról szóló törvényjavaslatot. A Nagy-Britannián belül belügyekben széleskörű autonómiát élvező északír kormányzat a társadalmi és gazdasági problémák megoldásának elősegítésére – együttműködésben a szakszervezetekkel – széleskörű, a tisztes foglalkoztatást elősegítő programot készít elő. Cél olyan munkakörülmények és szociális párbeszéd kialakítása, amely segítik a munkavállalók védelmét és megbecsülését, ami a szociális helyzet javulása mellett a termelékenységet is növeli.
Az ülés végén Ignacio Doreste, az ESZSZ ennek a bizottságnak a munkáját is segítő szakértője ismertette az európai foglalkoztatáspolitikai kezdeményezésekkel és a magyar EU soros elnökséggel kapcsolatos helyzetet. Az ESZSZ vezetése úgy döntött, hogy – hasonlóan több európai kormányzathoz – a budapesti EU elnökségi rendezvényeken csak szakértői szinten képviselteti magát. Ezzel kapcsolatban elmondtam, hogy az EU elnökségi feladatok előkészítésébe a magyar szakszervezeti konföderációkat kevéssé, vagy egyáltalán nem vonta be a magyar kormányzat.
Készítette Véber János, a bizottságban a magyar szakszervezeti konföderációk delegáltja, SZEF küldött
