Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) munkavédelmi, a digitális átállás és a mesterséges intelligencia hatásaival és azok kivédésével kapcsolatos szemináriumáról
(Gent, 2024. március 4.)
Az ETUC 2023 májusában indította el projektjét, amelynek célja a jelenlegi kettős átállás (klímaváltozás és digitális átmenet), de különösen a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia munkaegészségügyi és munkavédelmi hatásainak vizsgálata, a kockázatok csökkentése és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti álláspont kialakítása. A 2023 májusában tartott stockholmi indító, majd az októberi athéni első, a klímaváltozással kapcsolatos rendezvény után Belgiumban, Gentben került sor a projekt következő, a digitális átállással és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szemináriumára. A rendezvényen Magyarországról hárman vettünk részt: György Károly az ESZSZ Interregionalis Tanácsa, Kovács László, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke a Magyar Szakszervezeti Szövetség (a MASZSZ), én pedig a SZEF delegálásában.
Az ETUC részéről a rendezvényt Giulio Romani konföderációs titkár és Ignacio Dorreste szakértő nyitották meg. Elmondták, hogy a klímaváltozással párhuzamosan zajlik a digitális átállás, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyakorlatban is, ami miatt a munkaerőpiac jelentősen átalakul. Ezek közül minden változás jelentős problémákat és kihívásokat jelent a munkavállalók és a szakszervezetek számára. Az ETUC – együttműködésben tagszervezeteivel és az ETUI-val, az Európai Szakszervezeti Intézettel, és más partnerekkel – az ehhez hasonló projektek indításával is elő kívánja segíteni a problémák és a megoldási lehetőségek feltárását.
A délelőtt első szekciójában a belga szakszervezetek képviseletében Hugues Ghenne (FGTB) és Krys Van Eyck (ACV) mutatták be a mesterséges intelligencia belgiumi szerepét. Különösen a munkaközvetítő cégek esetében jelent meg az automatizált foglalkoztatás. A munkaviszony létrehozásával és megszüntetésével és a munkabeosztással kapcsolatos dokumentumokat sokszor már mesterséges intelligencia állítja elő, a résztvevő munkavállalók nem, vagy csak nehezen kapnak emberi segítséget. Az ilyen típusú munkavégzés egyre jellemzőbb a fiatalok körében. A belga szakszervezetek küzdenek e tendencia ellen.
A délelőtt következő előadásában Aleksandra Morozovaitė, az ETUC szerződéses partnere a Visionary Analytics társadalomtudományi kutatásokat végző ügynökség képviseletében mutatta be a projekt eddigi eredményeit. Széleskörű kérdőíves felméréseket végeztek az európai szociális partnerek bevonásával, hogy felmérjék a szabályozási környezetet és a legfontosabb problémákat. A mesterséges intelligencia és a digitális átállás sok lehetőséget, de komoly veszélyeket rejt magában. A digitális eszközökkel végzett távmunka elősegíti a munkabalesetek csökkentését és például a járványos megbetegedések elleni küzdelmet. Ugyanakkor az effajta munkavégzés nem kellően szabályozott és például a nem megfelelő ergonómia mozgásszervi és vázrendszeri megbetegedéseket okozhat. A szakszervezetek számára fontos a megfelelő EU-s és nemzeti szintű szabályozás kialakítása.
Az első délutáni blokkban Sarah Copsey, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szakértője és Pierre Bérastégui, az ETUI kutatója mutatták be a digitális munkavégzéssel és a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos munkaegészségügyi kutatások legfrissebb eredményeit. Az online távmunkát végzők esetében a munka és a családi élet elválasztásának nehézsége, a digitális megfigyelés, az állandó elérhetőség követelménye, és a munkahelyi zaklatás online formái jelentenek problémát. A mesterséges intelligencia megjelent már olyan területeken, mint a raktározás, szállítmányozás. Egyes multinacionális vállalatok dolgozóit már a mesterséges intelligencia segítségével irányítják, egyszerű hangalapú üzenetekkel. A digitális irányítás szinte modern rabszolgaságot jelent a dolgozóknak: a rendszer igyekszik a munkavállalókat maximálisan kihasználni, ugyanakkor nem figyel alapvető mentális és testi egészségükre. Gyakori a kiégés és a munkabaleset ezeken a munkahelyeken.
A szeminárium záró paneljében több ország szakszervezetének képviselői mutatták be a digitális átállás körüli problémákat és kérdéseket. Frank Pot, a belga FNV szövetség képviseletében a szalag mellett ismétlődő munkát végzőket érő munkaegészségügyi és pszichoszociális kockázatokat ismertette: a nagyfokú gépesítés ellenére ez a fajta monoton munka nem tűnt el, sőt a digitális megfigyelés és ellenőrzés a korábbinál nagyobb kockázatot jelent. A belga szakszervezetek azért küzdenek, hogy csökkenjen ennek a munkavégzésnek az aránya. Sebastian Schneider a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) képviseletében mutatta be a kérdés németországi problémáit és szabályozását. Az ott hagyományosan jó és rendezett munkaügyi kapcsolatok ellenére a digitalizálás és a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása miatt sokszor éri sérelem a munkavállalókat. Jose de las Morenas de Toro (UGT) és Mariano Sanz Lubeiro (CCOO) a spanyol szövetségek ennek a problémakörnek a megoldásával kapcsolatos lehetőségeiről beszéltek. Spanyolországban mind a HR feladatokban (toborzás, kiválasztás), mind a teljesítményértékelésben megjelent a mesterséges intelligencia. Ez sokszor jár a dolgozók érdekeinek sérelmével. A spanyol szakszervezetek szorgalmazzák a meglévő nemzeti és EU-s szabályozások hatékony alkalmazását és újabb, a munkavállalók jogait védő jogszabályok és monitoring rendszer kialakítását.
Giulio Romani konföderációs titkár zárszavában elmondta, a projekt további kutató és elemző munkával és rendezvényekkel 2024-ben és 2025 év elején is folytatódik majd.
Készítte: Véber János a rendezvényen a SZEF delegáltja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke.