Szociális ellátási adatokat is tartalmazzon az egységes európai, a fogyatékkal élők számára kedvezményeket biztosító kártya; európai munkahely-garancia program a hosszútávú munkanélküliséggel küzdőknek; a tisztes munkától eltérő (prekárius) foglalkoztatás elleni harc; az európai szemeszter aktuális történései
Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Minőségi Munkavégzési és Munkaerőpiaci Bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2023. november 24.)
Az újjáalakult Bizottság első ülését személyes jelenléti formában, az ESZSZ új irodaházában tartotta. Tea Jarc, konföderációs titkár, a bizottság munkájáért felelős ESZSZ vezető elmondta, hogy az új testület működési területe megváltozott: a munkaerőpiaci mobilitás kérdéseivel a jövőben nem ez a bizottság fog foglalkozni. A munka fókuszában a tisztes munkavégzés és a munkavállalás új formái (pl. plattform munkavállalás) állnak.
Beszámolt az ESZSZ és az Európai Bizottság közötti aktuális tárgyalásokról, írásos egyeztetésekről. A gyakornoki foglalkoztatás körülményeit javító tervezett EU-s szabályozással kapcsolatban az ESZSZ benyújtotta írásos válaszát a második körös konzultációban: kiemelt szempont, hogy a gyakornoki foglalkoztatás fizetett legyen és szabályos keretek között történjen. A gyakornok munkavállalók részesüljenek a többi foglalkoztatottal azonos jogokban és védelemben.
A délelőtt további részében Tea Jarc ismertette az EU tervezett, fogyatékkal élők számára készítendő egységes digitális kártyájával kapcsolatos új fejleményeket. Az ESZSZ és a fogyatékkal élőket tömörítő szervezetek javaslatára az eredetileg csak közlekedési, sport és kulturális kedvezményeket biztosítani kívánt kártyára foglalkoztatási és szociális ellátási adatok is fel fognak kerülni. Cél, hogy a fogyatékkal élők, amennyiben más tagállamba költöznek és/vagy ott vállalnak munkát, könnyebben hozzáférjenek az egészségügyi és szociális ellátásokhoz. Az ESZSZ médiakampányt is folytat majd a kezdeményezés támogatására. Ahogy a hozzászólásokból is kiderült, az EU tagországai között is nagy különbségek vannak a szociális ellátórendszer, támogatások között (ez tagállami hatáskör). Ugyanakkor az EU kártya és a jogosultságok egyszerűbb igazolása javíthatja a fogyatékkal élők helyzetét és felhívhatja a figyelmet problémáikra.
A bizottsági legutóbbi ülésén már foglakozott a tervezett európai munkahelygarancia programmal. A vélemények alapján előterjesztés készül az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága következő, decemberi ülésére. A tervezett program lényege, hogy a korábbi ifjúsági garancia programhoz hasonlóan az erre önként vállalkozó, régóta munkanélküliséggel küzdő embereknek kínálnának munkalehetőségét átképzés biztosításával. A szakszervezetek fő követelései, hogy a programban való részvétel önkéntes legyen, és, hogy ellentétben több, már létező közfoglalkoztatási programmal, a lehetőség elutasítása ne járjon szankciókkal. A program keretében olyan munkalehetőségeket kell felkínálni, amelyek tartós foglalkoztatást biztosítanak. A tervezetet az ülésen megvitatták a bizottság tagjai, hozzászólásaikban üdvözölték azt, de többek között javasolták azoknak a társadalmi csoportoknak a megnevezését, akik számára jó lehetőség lehet az e programban való részvétel: pl. menekültek, fogyatékkal élő munkavállalók, kisgyermeket nevelő nők.
Az ülés délutáni részén a nem tisztes körülmények közötti, ú. n. „prekárius” foglalkoztatás formáit tekintette át a testület Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető szakértője bevezető előadása után. A nem rendes munkaszerződéssel való foglalkoztatás (pl. önfoglalkoztatóként vagy megbízási szerződésekkel való alkalmazás) kutatási projektjük szerint elterjedt az elmúlt időszakban, különösen az EU nyugati és déli tagországaiban. A hagyományos fizetett túlóra helyett is olykor ilyen, a munkavállalók számára hátrányos megoldásokat alkalmaznak a munkáltatók. Ezek az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtek a fiatalok körében is, akik között a rugalmasság miatt népszerűek, ugyanakkor nem biztosítanak megfelelő szociális ellátást. Ez a fajta foglalkoztatás régebben a versenyszféra egyes ágazataira volt jellemző, ugyanakkor mára pl. a szociális ágazat, vagy az egészségügy munkaerőhiánya miatt a közszférában is elterjedt.
A bizottság tagjai több EU tagállam ezzel a témával kapcsolatos helyzetéről is beszámoltak. Németországban is elterjedt a prekárius foglalkozatatás, különösen a részmunkaidőben dolgozó nőknél fordul elő. A német szakszervezetek szövetségi szintű szabályozások követelésével küzdenek a gyakorlat ellen. Spanyolországban és Olaszországban a szakszervezetek ágazati és helyi kollektív szerződésekben igyekeznek korlátozni az ilyen körülmények között dolgozók számát. Hollandiában már korábban sikerült olyan cégekkel, mint az önfoglalkoztató ételkiszállítást végző munkavállalókat dolgozó Deliveroo vállalattal kollektívszerződést kötnie a szakszervezetnek, de mégis sok a nyitott kérdés és probléma. Tea Jarc elmondta, hogy a témával való foglalkozást a bizottság folytatni fogja.
Az ülés végén Marco Cliento, az ESZSZ szakértője számolt be az európai szemeszter (az EU és tagországai gazdasági és munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló mechanizmus) aktuális történéseiről. Az Európai Bizottság előkészítette az őszi csomag dokumentumait: az éves fenntartható növekedési jelentés és más jelentések tervezeteit. Az Európai Tanács november elején megvitatta az ezévi szemeszterrel kapcsolatos tanulságokat. A végleges jelentéseket decemberben publikálják. Az ESZSZ szakértői részt vesznek a folyamatban és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken. (A szemeszterrel kapcsolatos aktuális EU-s információk elérése magyar nyelven. )
Az ülés zárásakor Tea Jarc konföderációs titkár elmondta, hogy a következő tanácskozásra várhatóan 2024. február 7-én kerül sor.
Készítette:
Véber János
az ETUC Minőségi Munkavégzési és Munkaerőpiaci Bizottsága Bizottsága magyar tagja,
a SZEF delegáltja,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
