Beszámoló az ETUI Madridban megrendezett Zöld átmenet képzéséről

Beszámoló az ETUI „Green transition calls for green jobs” október 4-től 6-ig Madridban megrendezett képzéséről

A „zöld átállás” (green transition), vagyis egy fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasági rendszerre való átállás a munkahelyek „zöldítéséhez” is kell, hogy vezessen: ez jelenti egyrészt a különböző foglalkozásokon belül a környezetkímélő elemek arányának növekedését, valamint a növekvő munkaerő-keresletet az olyan munkavállalók iránt, akik úgynevezett „zöld foglalkozásokat” (green jobs) űznek. Ebben a folyamatban az „igazságos átállás” (just transition) fogalma és elvárása kulcsszerepet kell, hogy játsszon: ez azt jelenti, hogy az átállás folyamata a társadalmi igazságosság elvei mentén valósuljon meg, amelynek során egyetlen személyt, munkavállalót sem hagyunk hátra.

Ebből az alapvetésből indult ki az ETUI zöld átállásról és zöld munkahelyekről szóló képzése, ami a spanyol UGT (Unión General de Trabajadores) madridi képzési centrumában, az Escuela Julian Besteiro-ban került megrendezésre 2023. október 4 és 6 között. A képzésen húsz fő vett részt számos európai országból (Spanyolországból, Svájcból, Svédországból, Lengyelországból, Finnországból, Olaszországból, Belgiumból, valamint Magyarországról érkeztek a különböző szakszervezetek képviselői).

Az ETUI célja tágabban és ezzel a képzéssel is az, hogy olyan készségekkel vértezze fel a szakszervezeteket és képviselőiket, amelyek segítik őket annak elérésében, hogy a zöld átállás a munkavállalókat és jogaikat középpontba helyező, valóban igazságos folyamatként történjen meg. A képzésen ennek érdekében megismerkedtünk a kapcsolódó alapfogalmakkal, a kapcsolódó környezeti, társadalmi és foglalkoztatási kihívásokkal és nehézségekkel, azonosítottuk a folyamatban résztvevő szereplőket és feladataikat, valamint a különböző szektorokban létező vagy létrehozható „zöld munkahelyeket”.

Legfontosabb elemként persze a három képzési nap során arról beszélgettünk, mit tehet egy szakszervezet ebben a folyamatban, milyen szerepet játszhat, milyen lehetőségei vannak, milyen nehézségekkel kell megküzdenie. Kihívásként azonosítottuk az Európa-szerte egyre népszerűbb jobboldali kormányokat, amelyek sokszor aktívan tesznek a klímaváltozással szembeni küzdelem ellen; az alacsony szakszervezeti tagsági arányokat és a szakszervezetek finanszírozási nehézségeit és személyzeti létszámhiányát; a klímaváltozással kapcsolatos alacsony tudatosságot és az ismeretek hiányát mind a szakszervezeteken belül, mind pedig általában a lakosságban; illetve hogy sok szakszervezetnek olyan dolgozókat kell képviselnie, akik a folyamatban egészen biztosan elveszítik majd a munkájukat (például bányászok), ami érdekellentétekhez, konfliktusokhoz vezet. Probléma még, hogy a szakszervezeti mozgalomban a klímaváltozás és a hozzá kapcsolódó kihívások kérdése háttérbe szorul, legfeljebb másodlagosként jelenik meg az egyéb ügyek mögött.

A képzés végére a résztvevőkkel és a trénerekkel azonosítottuk azonban azokat a lehetőségeket, lehetséges cselekvéseket, amik a szakszervezeteket segíthetik a nehézségek áthidalásában és amelyek képessé tehetik az európai szakszervezeteket az igazságos átállásért való küzdelemre a következő évtizedekben. Egyrészt fontos cél lenne, hogy maguk a szakszervezetek kiemelt céljaik közé emeljék be a klímaváltozás elleni küzdelmet és a zöld átállás folyamatában a munkavállalók igazságos képviseletét. Az egyéb célokat nem kell elfelejteni, ugyanakkor a követelések újrafogalmazására lenne szükség, hogy ezekre az új kihívásokra is reagáljanak. Ezzel párhuzamosan szükség lenne tematikus képzésekre a tisztségviselőknek és a tagságnak.
Mindenekelőtt minden munkahely és szektor kapcsán fel kell tenni ezt a négy kérdést az elkövetkező években:

  1. Milyen hatással van a klímára és a környezetre a munkahely?
  2. Mi szükséges ahhoz, hogy ez a munkahely klímasemlegessé, fenntarthatóvá váljon?
  3. Milyen készségekre van ehhez szüksége a munkaerőnek?
  4. Szükség van ehhez kormányzati bevonódásra és a szakpolitika változására?

 

A képzés azzal a reménnyel zárult, hogy a következő években, évtizedekben elkerülhetetlenül bekövetkező változások a munkavállalók és szakszervezetek aktív részvételével, jogaik és követeléseik érvényesülésével zajlanak majd le, nem pedig nélkülük – mindehhez azonban komoly szakszervezeti munkára, proaktivitásra lesz szükség.

A beszámolót készítette: Veér Zsófia
2023. október 12.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Öt konföderáció foglalkoztatáspolitikai javaslatai

Az öt magyar szakszervezeti konföderáció együttműködésének eredményeként 2026. augusztus 19-én az alábbi közös szakmai kezdeményezéseket juttattuk el a Szociális és Családügyi Minisztériumot (SZCSM) vezető miniszter részére: Javaslatok a 2022/2041/EU irányelv

VKF ülés, 2026. 08. 07.

2026. augusztus 7-én sor került a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) ülésére, melyen meghívottként Csóti Csaba, a SZEF elnöke is részt vett. Az egyeztetés központi témája a nemzeti

Mindenhol állítsák vissza a tagdíjlevonás lehetőségét!

Két évvel ezelőtt a kormány letiltotta azt a lehetőséget, hogy a közszférában dolgozók szakszervezeti tagdíját a munkáltató automatikusan levonja a fizetésből és továbbítsa a szakszervezeteknek. Ezzel rengeteg felesleges adminisztrációs terhet

Szakszervezeti konföderációk alapvetései

A szakszervezeti konföderációk (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés – Liga Szakszervezetek – Magyar Szakszervezeti Szövetség – Munkástanácsok Országos Szövetsége – Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) alapvetései a szociális párbeszéddel, a munkaügyi kapcsolatok rendszerével és