Keresés
Close this search box.

Beszámoló az ETUI Madridban megrendezett Zöld átmenet képzéséről

Beszámoló az ETUI „Green transition calls for green jobs” október 4-től 6-ig Madridban megrendezett képzéséről

A „zöld átállás” (green transition), vagyis egy fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasági rendszerre való átállás a munkahelyek „zöldítéséhez” is kell, hogy vezessen: ez jelenti egyrészt a különböző foglalkozásokon belül a környezetkímélő elemek arányának növekedését, valamint a növekvő munkaerő-keresletet az olyan munkavállalók iránt, akik úgynevezett „zöld foglalkozásokat” (green jobs) űznek. Ebben a folyamatban az „igazságos átállás” (just transition) fogalma és elvárása kulcsszerepet kell, hogy játsszon: ez azt jelenti, hogy az átállás folyamata a társadalmi igazságosság elvei mentén valósuljon meg, amelynek során egyetlen személyt, munkavállalót sem hagyunk hátra.

Ebből az alapvetésből indult ki az ETUI zöld átállásról és zöld munkahelyekről szóló képzése, ami a spanyol UGT (Unión General de Trabajadores) madridi képzési centrumában, az Escuela Julian Besteiro-ban került megrendezésre 2023. október 4 és 6 között. A képzésen húsz fő vett részt számos európai országból (Spanyolországból, Svájcból, Svédországból, Lengyelországból, Finnországból, Olaszországból, Belgiumból, valamint Magyarországról érkeztek a különböző szakszervezetek képviselői).

Az ETUI célja tágabban és ezzel a képzéssel is az, hogy olyan készségekkel vértezze fel a szakszervezeteket és képviselőiket, amelyek segítik őket annak elérésében, hogy a zöld átállás a munkavállalókat és jogaikat középpontba helyező, valóban igazságos folyamatként történjen meg. A képzésen ennek érdekében megismerkedtünk a kapcsolódó alapfogalmakkal, a kapcsolódó környezeti, társadalmi és foglalkoztatási kihívásokkal és nehézségekkel, azonosítottuk a folyamatban résztvevő szereplőket és feladataikat, valamint a különböző szektorokban létező vagy létrehozható „zöld munkahelyeket”.

Legfontosabb elemként persze a három képzési nap során arról beszélgettünk, mit tehet egy szakszervezet ebben a folyamatban, milyen szerepet játszhat, milyen lehetőségei vannak, milyen nehézségekkel kell megküzdenie. Kihívásként azonosítottuk az Európa-szerte egyre népszerűbb jobboldali kormányokat, amelyek sokszor aktívan tesznek a klímaváltozással szembeni küzdelem ellen; az alacsony szakszervezeti tagsági arányokat és a szakszervezetek finanszírozási nehézségeit és személyzeti létszámhiányát; a klímaváltozással kapcsolatos alacsony tudatosságot és az ismeretek hiányát mind a szakszervezeteken belül, mind pedig általában a lakosságban; illetve hogy sok szakszervezetnek olyan dolgozókat kell képviselnie, akik a folyamatban egészen biztosan elveszítik majd a munkájukat (például bányászok), ami érdekellentétekhez, konfliktusokhoz vezet. Probléma még, hogy a szakszervezeti mozgalomban a klímaváltozás és a hozzá kapcsolódó kihívások kérdése háttérbe szorul, legfeljebb másodlagosként jelenik meg az egyéb ügyek mögött.

A képzés végére a résztvevőkkel és a trénerekkel azonosítottuk azonban azokat a lehetőségeket, lehetséges cselekvéseket, amik a szakszervezeteket segíthetik a nehézségek áthidalásában és amelyek képessé tehetik az európai szakszervezeteket az igazságos átállásért való küzdelemre a következő évtizedekben. Egyrészt fontos cél lenne, hogy maguk a szakszervezetek kiemelt céljaik közé emeljék be a klímaváltozás elleni küzdelmet és a zöld átállás folyamatában a munkavállalók igazságos képviseletét. Az egyéb célokat nem kell elfelejteni, ugyanakkor a követelések újrafogalmazására lenne szükség, hogy ezekre az új kihívásokra is reagáljanak. Ezzel párhuzamosan szükség lenne tematikus képzésekre a tisztségviselőknek és a tagságnak.
Mindenekelőtt minden munkahely és szektor kapcsán fel kell tenni ezt a négy kérdést az elkövetkező években:

  1. Milyen hatással van a klímára és a környezetre a munkahely?
  2. Mi szükséges ahhoz, hogy ez a munkahely klímasemlegessé, fenntarthatóvá váljon?
  3. Milyen készségekre van ehhez szüksége a munkaerőnek?
  4. Szükség van ehhez kormányzati bevonódásra és a szakpolitika változására?

 

A képzés azzal a reménnyel zárult, hogy a következő években, évtizedekben elkerülhetetlenül bekövetkező változások a munkavállalók és szakszervezetek aktív részvételével, jogaik és követeléseik érvényesülésével zajlanak majd le, nem pedig nélkülük – mindehhez azonban komoly szakszervezeti munkára, proaktivitásra lesz szükség.

A beszámolót készítette: Veér Zsófia
2023. október 12.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Munkaképesség-vizsgálat kiértékelő műhelymunka

2024. november 22-én értékeltük ki a SZEF munkaképesség-vizsgálat mérését, amely projektet még áprilisban kezdtünk meg tagszervezeteinek aktív bevonásával. A közös munka sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy május végére

Szakszervezeti V4 tanácskozás Budapesten

2024. november 21-22-én Magyarországon tanácskoztak a V4 országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szakszervezeti konföderációi. A “Visegrádi Négyek” budapesti szakszervezeti találkozója a magyar EU soros elnökség apropóján került

Másodszor műhelymunkáztunk a zöld átment témájában

2024. november 21-én másodszor nyílt arra lehetőség, hogy a közszolgáltatások szakszervezeteiben aktív tagok megvizsgálják, hogyan kezeljük a klíma átmenet kérdését a szervezeteinkkel. A nyitó eseményhez hasonlóan most is nagyon különböző

Fiatal szakszervezeti vezetők találkozója Zágrábban

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Ifjúsági Bizottságának találkozója Zágrábban Az ESZSZ Ifjúsági Bizottságának találkozójára 2024. október 27. és 29. között került megrendezésre a Friedrich Ebert Alapítvány közreműködésével és támogatásával.