Beszámoló a
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Nyugdíjas Választmánya
által az Idősek Hónapja alkalmából rendezett
konferenciáról
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Nyugdíjas Választmánya 2023. október 10-én az idősek napja (október 1.) alkalmából konferenciát rendezett, amelynek témája volt
– a DK árnyékkormányának nyugdíjasokat érintő tervei,
– a magyar nyugdíjasok helyzete, különös tekintettel az egykor a közszférában dolgozó idősekre, a nyugdíja inflációs korrekcióra;
– az európai minimálnyugdíj bevezetésének terve, lehetősége.
1. A DK árnyékkormányának miniszterelnöke hangsúlyozta, elfogadhatatlan az a szemlélet, amely az időskorúakra egyfajta szükséges rosszként tekint. A nyugdíjasok helyzetének javítása nem lehet pusztán pénzkérdés, és a nyugdíjak rendezésére nem lehet az a kormányzati válasz, hogy arra most nincs pénz, ami nem fedi a valóságot. Miközben a kormány a GDP 10%-át meghaladó támogatást ad az újonnan létrejött oligarcha réteg különféle – részben szükségtelen, haszontalan – nagyberuházásaihoz, az összességében kedvezőtlen “akkumulátorgyártó nagyhatalom” létrehozására és más multicégek támogatására, addig a nyugdíjakra Európában a GDP arányában a legalacsonyabb hányadát fordítja.
Ezt felismerve, a DK árnyékkormányának terveiben kiemelt fontosságot kapott a nyugdíjasok helyzetének rendezése, egyszeri azonnali segély a kisnyugdíjasoknak és fontos lesz a nyugdíjak megfelelő, igazságos kialakítása. Az időseknek is részesülniük kell a megtermelt javakból, amit a GDP ma is lehetővé tenne. A nyugdíjasok nagy tömegét nem lehet még szegényebbé tenni. Széleskörű konzultációk alapján pl. bevezetnék az ún. svájci indexáláshoz hasonló nyugdíjrendszert, egy olyan minimális nyugdíjat mindenki részére, ami tisztességes megélhetést biztosítana, nagymértékben javítanák az egészségügyi rendszert.
2. Dr. Mayer Lajos az európai nyugdíjasokkal, nyugdíjakkal kapcsolatos tapasztalairól szólt., “Jó hírként” elmondta, hogy a magyar nyugdíjasok nehéz helyzete Európában nem egyedülálló, a “rossz hír” viszont az, hogy közöttük a magyar nyugdíjasok a nyugdíjak tekintetében az utolsók között vannak. A FERPA tevékenysége az európai idősek helyzetének folyamatos javítására irányul. Az EU megfelelő bizottságaival, az Európai Parlament képviselőivel állandó kapcsolatban van és ismerteti velük követeléseit, valamint a tagságot képviselő 25 európai ország illetékeseivel.
A FERPA főbb követelései, törekvései a következők:
– európai minimális nyugdíj, a minimális bérekhez hasonlóan, amely minden országban meghaladja a szegénységi küszöböt, ezzel megállítható lenne a szegénység arányának növekedése,
– a hosszú távú gondozás európai alapjoggá tétele, amely segítené a gondozottakat és azok ápolóit. Ezt a feladatot általában a család nőtagjai végzik, aki e miatt keveset tudnak keresni és ezáltal a nyugdíjuk igen alacsony lesz. Ez nagyban segítené az európai idős nők jövedelmi helyzetét is,
– megfelelő minőségű és megfizethető egészségügyi ellátás, szűrések ingyenessége,
– az ún energiaszegénység felszámolása, valamint
– az idősek körülményeinek megfelelő lakhatás megvalósítása.
Megkérte Dobrev Klárát, hogy európai parlamenti képviselőként támogassa, és képviselői csoportjában ismertesse a FERPA törekvéseit és tegyen további lépéseket az európai minimális nyugdíj megteremtésének érdekében. Ugyancsak kérte Papp Katalint, akit a Nyugdíjas Választmány FERPA-delegáltjának választottak, valamint Pap László Csabát, akit a SZEF delegált helyettesnek választottak meg, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt a FERPA munkájában.
3. Dr. Herczog László hangsúlyozta, hogy a társadalmi párbeszédre és az érdemi érdekegyeztetésre irányuló kormányzati szándék rendkívül gyenge, gyakorlatilag nem létezik. Ez az egész kérdéskört rendkívül borús megvilágításba helyezi. Ismertette az infláció alakulását és ahhoz mérten a törvényben előírt nyugdíjkorrekció mértékének szükségességét, amely általában kissé mindig eltér a kormány által megállapított mértéktől. Természetesen nehéz júliusban prognosztizálni az egész éves infláció mértékét és meghatározni a novemberi nyugdíjkiegészítés százalékát.
A KSH közleménye szerint a szeptemberi havi infláció 15,4%, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció, ami a nyugdíjak korrekciójának alapja, pedig 16,2%, miközben az I.-VIII. havi infláció 23,3% volt. Számításai szerint ahhoz, hogy az év végén az éves infláció megegyezzen a januárban tervezettel és ez alapján az idén emelt nyugdíj mértékével (15%), a következő 4 hónapban átlagosan legfeljebb 1%-kal nőhetne az infláció, illetve a nyugdíjas inflációnak havi átlagban egyenesen 1,6%-kal csökkennie kellene! Ennek valószínűsége nulla.
A NYUSZET már áprilisban jelezte, hogy az év elején alkalmazott 15%-os nyugdíjemelés biztosan alatta marad a várható éves inflációnak.Becslésünk szerint az éves nyugdíjas infláció mértéke 18,5 -19% között lesz. Ennek értelmében novemberben legalább 3,5 – 4%-os, januárig visszamenőleges nyugdíjkorrekciót kell a kormánynak végrehajtania, kiemelt figyelemmel arra, hogy a nyugdíjasok fogyasztásának túlnyomó hányadát az extrém mértékben megdrágult élelmiszer- és gyógyszerkiadások adják. A NYUSZET áprilisban s azóta havonta javasolta a kormánynak a nyugdíjak további 3%-os, visszamenőleges kiegészítését, mely reális, sőt mondhatni visszafogott mértékű volt. A novemberi kiegészítés már nem javíthat a nyugdíjasok év közbeni megélhetési problémáin, de a NYUSZET felszólítja a kormányt arra, hogy az inflációs becslés mértékével ne állítsa elő ismételten az elmúlt két évben előfordult helyzetet, amikor a tényleges infláció 0,3, illetve 1,2 százalékponttal meghaladta a nyugdíjkorrekció mértékét.
Végezetül Papp Katalin megköszönte az előadók ismertetőit, és kérte, hogy a résztvevők a hallottakat adják tovább nyugdíjas szervezeteikben.
A konferencia képei megtekinthetők a Galériában.
