A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az Európai Unió támogatásával képzést tartott hazai civil szervezeteknek, köztük érdekképviseleti és szakszervezeteknek, az alapvető jogokról és az Európai Unió Alapjogi Chartájáról.
A képzés 2 részből állt, amely során az első, online részben oktatóvideók segítségével ismerkedhettünk meg az Európai Unió Alapjogi Chartájával, majd a videók alapján egy feladatlapot töltöttünk ki. A képzés személyes résszel folytatódott 2023. június 12. és 14. között Sarlóspusztán.
A személyesen tartott előadásokon és workshopon szereztünk mélyebb tudást az alapjogok érvényesítéséről, a stratégiai pereskedésről, az Európai Unió Alapjogi Chartájáról, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatáról.
A képzés huszonhat résztvevővel zajlott, akik kilenc szakszervezetet vagy szakszervezeti szövetséget és négy egyéb civil szervezetet képviseltek
Az eseményen rengeteg témát érintettünk és beszéltünk át az érdekérvényesítéstől kezdve az európai alapjogok megjelenéséig a munkahelyeken.
Résztvevőként először teljesen távolinak gondoltuk azt, hogy az Európai Uniós alapjogok vagy az Alapjogi Charta bármilyen hatással is lehet az egyéni munkavállalókra. A képzés során azonban rájöttünk arra, hogy minden egyes munkáltatói döntés során ezeket figyelembe kell venni és alkalmazni szükséges.
Megismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint a „viktimizáció”, azaz megtorlás. Magyarországon az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 10. § (3) bekezdése szerint megtorlás az “a magatartás, amely egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.” A megtorlás elkövetőjével szemben ugyanazok a szankciók alkalmazandók, mint a diszkriminációt elkövetőkkel szemben. A megtorlás meghatározása kiterjeszti a védelmet azokra a személyekre, akik bármilyen formában segítséget nyújtanak az áldozatnak.
Fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy nem egy átlagos képzésről volt szó, hiszen az előadók, az elméleti tudásanyag mellett, olyan gyakorlati oldalról hoztak példákat, amelyek lehetővé tették minden résztvevő számára felismerni azokat az irányokat és célokat, amelyek során felmerülhet az unió Alapjogi Chartájának használata. Nemcsak elméleti alapokon beszéltünk a különböző élethelyzetekről, jogi esetekről, hanem konkrét példákon át és megtörtént eseteket tanulmányozva tanultuk meg az alapjogok használatát és értelmezését.
Különösen érdekes feladat volt például az, hogy különböző eseteket vizsgáltunk meg az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatából:
- Egy állami televíziós társaságnál alkalmazott újságírót a titoktartási záradék megsértése miatt elbocsátották, miután megjelentetett egy könyvet a társaság egyik igazgatójának állítólagos cenzúrájáról. Az elbocsátását sikertelenül támadta meg a hazai bíróságokon. Az EJEB megállapította az EJEE 10. cikkének (véleménynyilvánítás szabadsága) megsértését.
- Törökországban történt eset alapján tanárokat fegyelmi büntetéssel sújtották, mert részt vettek a szakszervezet által szervezett országos sztrájkban. Az EJEB megállapította a 11. cikk (egyesülési szabadság) sérelmét, mivel úgy vélte, hogy a büntetések, bár nagyon enyhék voltak, alkalmasak arra, hogy a szakszervezeti tagokat eltántorítsák a sztrájkokban vagy más szakszervezeti akciókban való törvényes részvételtől, és nem voltak “szükségesek egy demokratikus társadalomban”.
- Magyarországon egy szakszervezeti vezetőt azért büntettek meg, mert véleményt nyilvánított egy tüntetésről. Az EJEB megállapította a 10. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága) sérelmét
Ezek mind hazánkban is előforduló, esetleg megtörténő esetek lehetnek, így mi is tanulhatunk belőle. Be kell építeni a működésbe az alapjogi Charta 54 cikkelények való megfeleltetést. A képzés és a résztvevők hozzáállása olyan sikeres lett, hogy megegyeztünk a folytatásban.
Előadóink voltak:
Margarita S. Ilieva
Nemzetközi esélyegyenlőségi és emberi jogi jogász és jogelemző, valamint az átfogó diszkriminációellenes jogszabályok kidolgozására vonatkozó gyakorlati útmutató kidolgozásához létrehozott ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala tanácsadó bizottságának tagja.
Kádár András Kristóf
Ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A hazai és nemzetközi jogi fórumok, így az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt nyújtott jogi képviselet mellett részt vesz a Helsinki Bizottság számos, a büntető igazságszolgáltatás emberi jogi vonatkozásaival és a jogállamisággal foglalkozó kutatásában, projektjében és egyéb tevékenységében.
Simon Éva
Jogász, a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe-nál (Liberties) vezeti a technológia és jog programot. A Liberties egy 19 tagból álló ernyőszervezet. Éva szakterülete az adatvédelem, a szólásszabadság és a technológia kínálta határterületek, mint a mesterséges intelligencia jogi kérdései.
Szabó Máté
Az alapvető jogok és különösen az információs szabadságjogok védelmével foglalkozó jogász. Érdeklődése középpontjában jelenleg az áll, hogy hogyan lehet az alapvető jogok dogmatikáját a különböző szakjogjogágak nyelvére lefordítani. Doktori fokozatát (PhD) 2011-ben szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Jelenleg a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatójaként dolgozik, e m Zeller Judit
Zeller Judit
Jogász és pszichológus, több mint 15 éve dolgozik az emberi jogok területén, egyetemi oktatóként és több mint 7 éve a TASZ munkatársaként. Munkájának fókusza többek között a betegjogok, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, de foglalkozott már az önrendelkezéshez való joggal és a gyerekek jogaival is. Jelenleg az oktatáshoz való jog területén a leginkább aktív, a tanárhiányt tematizáló ügycsoport koordinátora a TASZ-on belül.
A beszámolót Szatmári Lajos, a SZEF alelnöke készítette.
