Mint ismeretes a SZEF az elmúlt közel 3 évben komoly munkát tett az irányelv megismerésébe, megismertetésébe és a szövetséges szervezetekkel közös politikai nyomásgyakorlásba.
Komoly sikernek tartjuk, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) tagjaként, hazai és európai harcostársainkkal közösen küzdöttünk és küzdünk tovább a tisztességes bérekért valamint a kollektív béralku lehetőségért.
A végső szavazás előtt 4 ETUC tag szakszervezeti konföderáció az összes magyar EP képviselő támogatását kérte levélben.
A sikerről Csóti Csaba a SZEF elnöke nyilatkozott a Klubrádiónak (41.46-47.52 között)
A Mérce is kikérte a SZEF elnökének véleményét a kérdés értelmezése kapcsán, ld! itt.
A szavazást követően levélben üdvözölte a döntést Dobrev Klára, valamint aggályainak adott hangot dr Kósa Ádám.
Dobrev Klára levele:
Tisztelt Elnökasszony és Elnök Urak!
Köszönöm levelüket, és nagy örömmel számolok be Önöknek arról, hogy szavazatainkkal nem csupán támogattuk ezt a rendkívül fontos kezdeményezést, hanem sikerült hozzá megszerezni a parlament többségének a támogatását is.
Külön öröm számomra, hogy ezzel pártom, a Demokratikus Koalíció teljesítette a választóinknak tett egyik sarkalatos ígéretét. Muszáj ehhez hozzátennem, hogy az Európai Parlamentben történt sikeres fellépésünkhöz elengedhetetlen volt az ETUC, annak magyarországi tagszervezetei, így az Önök hathatós támogatása is.
Meggyőződésem, hogy ez a közös siker kiváló igazolását adja nem csupán eddigi, hanem jövőbeni szoros együttműködésünknek is.
Üdvözlettel:
Dobrev Klára
dr. Kósa Ádám levele:
Az Európai Parlament ma szavazott az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő és méltányos minimálbérekről szóló irányelvtervezetről. Szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői támogatták az új jogszabály elfogadását.
Mindazonáltal szeretném, ha nyilvánvaló volna, hogy a bérezés szabályozása, beleértve a minimálbér meghatározását is, az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, a nemzeti gazdaságpolitika alapvető eszköze, ezért az EU nem avatkozhat be közvetlenül a fizetések szintjébe, nem érintheti a tagállamok hatáskörét és a szociális partnerek autonómiáját. Az irányelv alkalmazása során is teljes mértékben tiszteletben kell tartani az elsődleges jogot, a hatáskörök Szerződésen alapuló megosztását az EU és tagállamai között, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
Fontos leszögezni, hogy az irányelvből eredő megfelelőségi kötelezettségek a törvényben meghatározott minimálbérre korlátozódnak; az irányelv megengedi, de nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy kötelező jogszabályi minimálbért vezessenek be; valamint nem kötelezi a tagállamokat kollektív szerződések bevezetésére azokon a területeken, ahol a szociális partnerek nem állapodtak meg kollektív szerződésben. Azt is fontos látni, hogy a szociális partnerek által kialkudott bérek az irányelv szellemében mindig megfelelőnek minősülnek és az irányelv nem ruház egyéni jogokat a munkavállalókra.
Magyarországon a minimálbér-megállapítási rendszer megfelelően és hatékonyan működik. 2010 óta a magyar minimálbér több mint duplájára nőtt, sőt a kormány és a szociális partnerek közti megállapodás eredményeként idén a jogszabályban foglalt minimálbér 20%-kal emelkedett a Magyarországon, ami a legmagasabb növekedési ráta volt az EU-ban.
Tisztelettel:
dr. Kósa Ádám
