A NYUSZET állásfoglalása a rezsiemelés okairól és társadalmi következményeiről

ALAPVETÉSEK:
1.  A fogyasztókat és nem a fogyasztást kell támogatni.
2. A háztartás, a család és ne a fogyasztási hely legyen a támogatás címzettje.

A magyar kormány 2013. január 1-től hatósági árat vezetett be a lakosság által fogyasztott áramra és gázra. Akkor ezzel valóban csökkent a családok rezsiköltsége. A következő években ugyanakkor jelentősen mérséklődött az energia és az energiahordozók világpiaci ára, de ennek ellenére a hazai fogyasztói árak akkor nem csökkentek, így a magyar családok hosszú ideig a valós piaci árnál többet fizettek a rezsire. A kormány évekig nem tett semmit a lakások energetikai korszerűsítéséért, sőt még az Európai Uniótól e célra kapott támogatást is önkényesen átcsoportosította az állami épületekre. Továbbá valótlanul állította, hogy Oroszországtól a világpiaci árnál sokkal olcsóbban kapjuk a kívánt mennyiségben a gázt. A valóság most brutálisan szembesíti a társadalmat a kormányzat eddigi hazugságaival.

A kormány minden felkészülési lehetőséget kizárva a családok jelentős részének hatalmas terhet okozva drasztikus rezsiár-emelésről döntött, és az előállt helyzetet súlyosbította azzal, hogy az elkerülhetetlen energiaár emelést elképesztő módon átgondolatlanul, felkészülési időt kizárva fogadta el. Az ún. rezsicsökkentést a kormány hosszú évek óta politikája szimbólumának tekintette, most pedig látványosan szakított vele. Egy felelősen kormányzó politikai csoportosulástól elvárható a lakosság és a gazdaság biztonsága érdekében az átgondoltabb döntéshozatal.

Mindenekelőtt azt követeljük, hogy a rezsiemelésre ne augusztus 1-vel, hanem legkorábban október 1-vel kerüljön sor. A kompenzációs eszközöket úgy kell meghatározni, hogy azok ne a fogyasztást, hanem rászorultsági alapon a fogyasztót támogassák. A kihirdetett kormányrendelet szerint ugyanis a kedvezmények alanyai a fogyasztási helyek és nem a háztartások, a családok.

Az elmúlt években a kormány fokozatosan meggyengítette a szociális ellátás rendszerét, a szociális háló gyakorlatilag már nem is létezik. Nem rezsicsökkentésről szóló kommunikációs trükkökre, hanem működőképes, a lakosság számára elviselhető energia ár- és szociális biztonságot adó támogatási rendszer kidolgozására van szükség. Magyarországon vannak kiváló energetikai szakemberek, az ő bevonásukkal kell egy hosszú távon is alkalmazható árrendszert kialakítani. Ezzel együtt pedig szükséges létrehozni egy olyan szociális ellátási formát, amellyel biztosítható a lakhatáshoz való alapvető állampolgári jog. Az energiaárakat egy felelősen működő államban nem lehet egyik napról a másikra hétszeresére emelni, ez túllépi az elviselhetőség határát.

Ha a kormány – miként állítja – tényleg az átlagfogyasztás szintjéig akar támogatást adni, akkor nem a fogyasztási helyek, hanem az egyes háztartások fogyasztásának átlagát kell alapul venni. Magyarországon jelenleg 4 millió háztartás van, míg 5,6 millió áramfogyasztási hely; utóbbiban nyaralók, valamint iroda, orvosi rendelő céljára használt lakások is szerepelnek, ahol az energiafogyasztás lényegesen kisebb a lakott lakásokénál. Azaz a kormány nem a háztartások átlagos fogyasztását, hanem annak csak egy részét tekinti támogatási alapnak, ezért minden második háztartásban túl fogják lépni a kormány által átlagnak tekintett fogyasztásmennyiséget, azaz a háztartások felének augusztustól nő az energiára fordítandó kiadása, ezen belül a családok negyedének jelentősen. Ezért is alapvető kérdés, hogy a családokat kell támogatni, ahogy ezt rajtunk kívül az Európai Unió tagországaiban is teszik. Ennek egyik módja a család létszámának és jövedelmének alapul vétele. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak a gázzal vagy villannyal fűtő családok kapjanak támogatást, ami azért is fontos, mert éppen az alacsony jövedelmű családok, így idős emberek közül százezrek fával vagy szénnel fűtenek; a szén ára 15,4%-kal, a tűzifáé 10,5%-kal emelkedett egy év alatt.

Elvárjuk a kormánytól, hogy szakemberek bevonásával készítsen az adott körülményeket figyelembe vevő, a társadalom egészére kiterjedő felelősségvállalást tükröző, realitáson alapuló javaslatot az energiaárak alakítására, hozzon intézkedéseket a lakások energetikai korszerűsítésének ösztönzésére és anyagi támogatására.

Javasoljuk a kormánynak olyan konstrukció kidolgozását, amelyben a vissza nem térintendő támogatás mellett kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe, és annak törlesztésére az energiaköltség megtakarítás nyújthat fedezetet.

Hangsúlyozzuk, hogy az energiaárak növekedésével egyidejűleg a családokat a jövedelmük és a lakáskörülményeik figyelembevételével – degresszív módon, a társadalmi szolidaritást is mérlegelve – kell támogatni.

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és