A NYUSZET állásfoglalása a rezsiemelés okairól és társadalmi következményeiről

ALAPVETÉSEK:
1.  A fogyasztókat és nem a fogyasztást kell támogatni.
2. A háztartás, a család és ne a fogyasztási hely legyen a támogatás címzettje.

A magyar kormány 2013. január 1-től hatósági árat vezetett be a lakosság által fogyasztott áramra és gázra. Akkor ezzel valóban csökkent a családok rezsiköltsége. A következő években ugyanakkor jelentősen mérséklődött az energia és az energiahordozók világpiaci ára, de ennek ellenére a hazai fogyasztói árak akkor nem csökkentek, így a magyar családok hosszú ideig a valós piaci árnál többet fizettek a rezsire. A kormány évekig nem tett semmit a lakások energetikai korszerűsítéséért, sőt még az Európai Uniótól e célra kapott támogatást is önkényesen átcsoportosította az állami épületekre. Továbbá valótlanul állította, hogy Oroszországtól a világpiaci árnál sokkal olcsóbban kapjuk a kívánt mennyiségben a gázt. A valóság most brutálisan szembesíti a társadalmat a kormányzat eddigi hazugságaival.

A kormány minden felkészülési lehetőséget kizárva a családok jelentős részének hatalmas terhet okozva drasztikus rezsiár-emelésről döntött, és az előállt helyzetet súlyosbította azzal, hogy az elkerülhetetlen energiaár emelést elképesztő módon átgondolatlanul, felkészülési időt kizárva fogadta el. Az ún. rezsicsökkentést a kormány hosszú évek óta politikája szimbólumának tekintette, most pedig látványosan szakított vele. Egy felelősen kormányzó politikai csoportosulástól elvárható a lakosság és a gazdaság biztonsága érdekében az átgondoltabb döntéshozatal.

Mindenekelőtt azt követeljük, hogy a rezsiemelésre ne augusztus 1-vel, hanem legkorábban október 1-vel kerüljön sor. A kompenzációs eszközöket úgy kell meghatározni, hogy azok ne a fogyasztást, hanem rászorultsági alapon a fogyasztót támogassák. A kihirdetett kormányrendelet szerint ugyanis a kedvezmények alanyai a fogyasztási helyek és nem a háztartások, a családok.

Az elmúlt években a kormány fokozatosan meggyengítette a szociális ellátás rendszerét, a szociális háló gyakorlatilag már nem is létezik. Nem rezsicsökkentésről szóló kommunikációs trükkökre, hanem működőképes, a lakosság számára elviselhető energia ár- és szociális biztonságot adó támogatási rendszer kidolgozására van szükség. Magyarországon vannak kiváló energetikai szakemberek, az ő bevonásukkal kell egy hosszú távon is alkalmazható árrendszert kialakítani. Ezzel együtt pedig szükséges létrehozni egy olyan szociális ellátási formát, amellyel biztosítható a lakhatáshoz való alapvető állampolgári jog. Az energiaárakat egy felelősen működő államban nem lehet egyik napról a másikra hétszeresére emelni, ez túllépi az elviselhetőség határát.

Ha a kormány – miként állítja – tényleg az átlagfogyasztás szintjéig akar támogatást adni, akkor nem a fogyasztási helyek, hanem az egyes háztartások fogyasztásának átlagát kell alapul venni. Magyarországon jelenleg 4 millió háztartás van, míg 5,6 millió áramfogyasztási hely; utóbbiban nyaralók, valamint iroda, orvosi rendelő céljára használt lakások is szerepelnek, ahol az energiafogyasztás lényegesen kisebb a lakott lakásokénál. Azaz a kormány nem a háztartások átlagos fogyasztását, hanem annak csak egy részét tekinti támogatási alapnak, ezért minden második háztartásban túl fogják lépni a kormány által átlagnak tekintett fogyasztásmennyiséget, azaz a háztartások felének augusztustól nő az energiára fordítandó kiadása, ezen belül a családok negyedének jelentősen. Ezért is alapvető kérdés, hogy a családokat kell támogatni, ahogy ezt rajtunk kívül az Európai Unió tagországaiban is teszik. Ennek egyik módja a család létszámának és jövedelmének alapul vétele. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak a gázzal vagy villannyal fűtő családok kapjanak támogatást, ami azért is fontos, mert éppen az alacsony jövedelmű családok, így idős emberek közül százezrek fával vagy szénnel fűtenek; a szén ára 15,4%-kal, a tűzifáé 10,5%-kal emelkedett egy év alatt.

Elvárjuk a kormánytól, hogy szakemberek bevonásával készítsen az adott körülményeket figyelembe vevő, a társadalom egészére kiterjedő felelősségvállalást tükröző, realitáson alapuló javaslatot az energiaárak alakítására, hozzon intézkedéseket a lakások energetikai korszerűsítésének ösztönzésére és anyagi támogatására.

Javasoljuk a kormánynak olyan konstrukció kidolgozását, amelyben a vissza nem térintendő támogatás mellett kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe, és annak törlesztésére az energiaköltség megtakarítás nyújthat fedezetet.

Hangsúlyozzuk, hogy az energiaárak növekedésével egyidejűleg a családokat a jövedelmük és a lakáskörülményeik figyelembevételével – degresszív módon, a társadalmi szolidaritást is mérlegelve – kell támogatni.

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

2022.06.28-ai Ügyvivő Testületi ülés határozatai

48/2022 (VI.28) SZEF ÜT HATÁROZAT A SZEF Ügyvivő Testülete határozatot hoz arról, hogy a jelen előterjesztéshez tartozó SZEF koordináció-szabályzati ajánlását, összhangban a SZEF Alapszabálya 62. j. pontjával, továbbá a SZEF