Konfliktusok az igazságos átállás kapcsán

Zöld Kompetenciák az Igazságos Átálláshoz – ETUI kurzus 2022. 03. 22-24.

Centro Studi Nazionale CISL, Firenze

 

Az igazságos átállás során kialakuló helyzetek és konfliktusok megoldásához szükséges kompetenciákat ismertető ETUI kurzus tananyagát négy szakszervezet – ZSSS (Szlovénia), CISL (Olaszország), KOZ (Szlovákia), UGT (Spanyolország) – 6 oktatója állította össze azzal a céllal, hogy a szakszervezetek támogatást kaphassanak a fenntartható jövő érdekében folytatott vállalati és ágazati szintű szociális párbeszédhez. Irányelvei, információi és elemző eszközei segítségével a szakszervezetek kompetenssé és autonómmá válhatnak az igazságos átmenetet célzó szerződéskötések során. A firenzei kurzus egy képzési sorozat első állomása volt, melyet továbbiak követnek majd a tagállamokban.

Az Igazságos Átállás (Francesco Lauria, CISL)

A mai igazságos átállás mozgalom alapjául az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) által írt “Mindenki Számára Fenntartható és Környezetbarát Gazdaságok és Társadalmak Felé Vezető Igazságos Átmenetre Vonatkozó Iránymutatások” című kiadvány szolgált (2015). Az igazságos átállás lett az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2016) egyik legfontosabb törekvése is (a).

Célkitűzései:

  1. A társadalmilag igazságos környezetvédelmi szakpolitikák – miközben általában véve javítják a környezet állapotát az emberek javára – csökkentik a társadalmi és regionális egyenlőtlenségeket a környezeti egészségügyi kockázatok és hatások eloszlása, az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a társadalmi befogadás tekintetében.
  2. Maguk a társadalmilag igazságos környezetvédelmi szakpolitikák nem terhelik aránytalanul a kiszolgáltatott háztartásokat (pl. az alacsony jövedelemmel rendelkező vagy vidéki háztartásokat), és biztosítják, hogy a pénzügyi (megtakarítási) lehetőségek számukra is elérhetőek legyenek.
  3. A társadalmilag igazságos környezetvédelmi szakpolitikák pozitívan befolyásolják a foglalkoztatás minőségét és mennyiségét, és a strukturális szakpolitikával együtt perspektívákat nyitnak az átállás által érintett munkavállalók és régiók számára is (a).

Kulcsfontosságú eszközei a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások. Alappillérei:

Befektetés a munkahelyekbe – tisztességes munkalehetőségek azokban az ágazatokban, amelyek csökkentik a kibocsátást és segítik a közösségeket az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásban.

A fosszilis energia-függő munkahelyek kompenzálása: jövedelemtámogatási, átképzési és újraelosztási lehetőségek, valamint az idősebb munkavállalók biztonságos nyugdíjának biztosítása.

Szociális védelem és az emberi jogok garantálása. Befektetés a közösség megújulásába.

A munkavállalók és a közösségek bevonása az átalakítás megtervezésébe települési szinten is.

Az innováció és a technológia-megosztás támogatása. Értékteremtés.

Az összes érdekelt féllel folytatott szociális párbeszéd. A munkavállalók szempontjainak kiemelten kezelése. Kollektív alku a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel. Az éghajlatváltozás szempontjából minősített munkahelytípusok szerződésben rögzítése.

AZ ETUC álláspontja (Felix Mailleux, ETUC)

Az átállás szükséges, de a munkavállalók számára kihívásokkal teli. Ezek a kihívások a következők:

Regionális különbségek: a zöld iparágakban létrejövő új munkahelyek és a fosszilis energia-függő ágazatokban megszűnő munkahelyek földrajzilag elkülönülhetnek. Egyes régiók/szektorok sokat profitálnak majd a zöld átmenetből, míg mások negatív hatásoktól szenvednek majd. Ezeknek a régióknak szükségük van pénzügyi támogatásra, és szolidaritásra.

Eltérő készségek: a létrejövő új munkahelyekhez nem feltétlenül illeszkednek a jelenlegi készségek – képzési programokra, átképzésekre és továbbképzésekre és megfelelő szociális védelemre van szükség az átalakulás időszakában.

Munkakörülmények: nincs garancia arra, hogy a létrejövő új zöld munkahelyek munkakörülményei ugyanolyan jók lesznek, mint a szakszervezetek által védett hagyományos ágazatokban. Erősebb kölcsönhatásra van szükség az Európai Zöld Megállapodás és a Szociális Jogok Európai Pillére között.

Regresszív eloszlású hatások: az éghajlat-politika hatásának regresszív eloszlása növelheti az egyenlőtlenségeket az emberek, régiók és országok között, és Európa-szerte növelheti az energiaszegénységet. Megfelelő politikai eszközökre van szükség a méltányos újraelosztás és az alacsony jövedelmű háztartások védelme érdekében. Tisztességes adózásra van szükség a nyereség és a költségek újraelosztásához.

Egészségügyi és biztonsági kockázatok a munkavállalók számára: Hőhullámok, magasabb hőmérséklet – hőstressz, hőguta – fokozott fáradtság – fokozott balesetveszély. Extrém időjárási események – fokozott biztonsági kockázatok, nehezebb munkakörülmények. Légszennyezés, UV sugárzás – új betegségek. A termelékenység csökkenése.

Az ETUC álláspontja az Európai Zöld Megállapodással (Fit for 55 csomag) kapcsolatban:

Az ETUC támogatja a csomagot, de figyelmeztet, hogy a Fit for 55 csomag társadalmi következményei nem hagyhatók figyelmen kívül. Ehhez erősebb szociális dimenzióra van szükség az Európai Zöld Megállapodásban. Az ETUC az igazságos átállás jogi keretének megalkotását kéri az Európai Zöld Megállapodás kiegészítéseként.

Az ETUC elvárásai:

További állami és magánberuházások mozgósítása európai és nemzeti szinten az átállás támogatására.  Adópolitikai intézkedések.

A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának garantálása az igazságos átállás terveinek kidolgozása során, munkahelyükön és régiójukban. A kollektív tárgyalások erősítése.

Az európai szociális párbeszéd struktúráinak (Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó, Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok vagy Európai Üzemi Tanács) bevonása az Európai Zöld Megállapodás politikáinak és ipari stratégiáinak kidolgozásába és nyomon követésébe.

Kötelezzék a tagállamokat, hogy Nemzeti Energia- és Klímatervük részeként dolgozzanak ki Igazságos Átállás stratégiákat.

Világos ajánlások a tagállamok számára szociális védelmi rendszereik megerősítésére és a közszolgáltatásokba való befektetésre.

A szakszervezetek bevonása a képességfejlesztési stratégiák kialakításába. A munkavállalók képzéshez való jogának garantálása. Ingyenes, munkaidőben igénybe vehető képzések.

Képzés és kapacitásépítés biztosítása a szakszervezetek számára: szakszervezeti képviselők klíma- és környezetvédelmi kompetenciájának fejlesztése.

Az ETUI Zöld Kompetencia Keretrendszerének ismertetése (Franklin Kimbimbi, ETUI)

A fenntartható társadalmi és gazdasági működésre való igazságos átállás megvalósításához újfajta tudás, képességek, értékek és attitűdök elsajátításra van szükség. Ennek a tanulási folyamatnak a megsegítésére dolgozta ki az ETUI a kurzuson ismertetett módszert, mely szándéka szerint esettanulmányok feldolgozása során készteti új látásmód kialakítására a résztvevőket, illetve segíti őket a problémamegoldásban. Az esettanulmányok olyan valós eseteket mutatnak be, vagy olyan elképzelt problémákat modelleznek, melyekhez hasonlókkal a zöld és igazságos átállás folyamata során szembesülhetnek a szakszervezetek. Az elemzéshez ún. metakompetenciák rendszerét alkotta meg. Ez tulajdonképpen egy iparágtól és szektortól függetlenül alkalmazható szempontrendszert jelent, melynek segítségével elemezhető, átgondolható az adott konfliktushelyzet, és tervezhető a megoldás.

A metakompetenciák:

Kollektív kompetencia – Kik az érdekelt felek? Mik a legfontosabb érdekeik/érintettségük? Milyen szereplőket kell bevonni és hogyan az átmenet folyamatába? Kikkel köthető szövetség, és kik az ellenérdekelt felek? Hogyan vonhatók be a munkavállalók és az állampolgárok? Hogyan élénkíthető a részvételük és hogyan mozgósíthatóak? Kollektív problémamegoldás.

Etika és felelősség – Miért fontos cselekedni (mind személyes, mind szakszervezeti szempontból)? Mi lenne az igazságos átállás ebben a helyzetben? Milyen szerepet játsszon ebben a szakszervezet? Felelősségvállalás.

A jövőbe tekintés kompetenciája – Felkészülés a jövőre. Különböző forgatókönyvek átgondolása. Mik a nemcselekvés veszélyei az adott helyzetben? Milyen lesz a helyzet 10 év múlva, ha semmit nem teszünk? Mi lenne a megfelelő megoldás? Milyen lesz a jövő 10 év múlva, ha cselekszünk?

Rendszerszintű kompetencia – Milyen politikákat és intézkedéseket kell alkalmazni, hogy változzon a helyzet? Milyen lehetséges hatásai lehetnek ezeknek más szektorokra? Milyen hatásuk lehet a közösségekre, munkavállalókra, vállalatokra?

Változás – Mik a változás főbb területei? Milyen lehetőségek és források segíthetik az átállást?  Mik az átállás fő akadályai és kihívásai? Hogyan lehet pénzügyileg fenntartható a változás? Hogyan hozhat változást az átállás a kollektív és az egyéni szinten?

Felhasznált irodalom:

  1. Igazságos Zöld Átállás. Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon Jávor Benedek, Eörsi Nóra, Merker Iván, Szakál Péter https://szocialis.eu/zold_atallas_tanulmany.pdf
  2. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/fit-for-55-the-eu-plan-for-a-green-transition/
  3. https://www.etuc.org/en/document/etuc-position-just-transition-legal-framework-complement-fit-55-package

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós